Mégsem szavaz ma a parlament köznevelési törvény módosításáról

Publikálás dátuma
2019.07.02. 10:33

Fotó: Népszava
Újabb módosító javaslatokat szeretnének még benyújtani.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az utolsó pillanatban kérte Kövér László házelnöktől a köznevelési törvény módosítása mára tervezett végszavazásának elhalasztását. Erre azért volt szükség, mert a törvényhez újabb módosító javaslatot kívánnak benyújtani. A házszabály szerint ez legkésőbb annak a hétnek az utolsó munkanapjáig nyújtható be, amelyen az Országgyűlés döntött a zárószavazás elhalasztásáról. Az eddig ismert, érdemi szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül benyújtott módosító javaslatokat – amelyekkel egyebek mellett kiüresítenék az alternatív iskolák tanterveit, kivezetnék a magántanulói jogviszonyt, megszüntetnék a rugalmas iskolakezdést – szakmai és civil szervezetek elfogadhatatlannak nevezték. Civilek és ellenzéki politikusok múlt héten közös nyilatkozatban tiltakoztak a módosítások elfogadása ellen. Véleményük szerint ez a törvénytervezet tovább csorbítja az óvodák, iskolák szakmai autonómiáját és a szülők önrendelkezési jogát. 

Szeptemberben indul a debreceni elitiskola, 2-5 milliós tandíjjal

Idén ősszel indul az a debreceni nemzetközi elitiskola, amit a Modern Városok Program keretében finanszíroz a költségvetés – írta a 24.hu. A „magániskolának” nevezett Debreceni Nemzetközi Iskolára (International School of Debrecen) összesen 3,8 milliárd forint közpénzt fordít az állam. A lap szerint egy gyermek oktatása az óvodától az érettségiig több mint 45 millió forintnyi tandíjba kerül majd, ennek ellenére idén szeptembertől nem indítanak ösztöndíjprogramot, csak gazdag családok gyermekei járhatnak majd oda, évi 2-5 millió forint közötti tandíjjal – miközben épület költségeit az utolsó fillérig az adófizetők állják.

Szerző

Nem járt egy szakaszon a kisföldalatti

Publikálás dátuma
2019.07.02. 09:32

Fotó: Stuart Black / AFP
Az Oktogon és a Deák Ferenc tér között pótlóbuszok közlekedtek.
Pótlóbuszok járnak az M1-es metró helyett az Oktogon és a Deák Ferenc tér között pályahiba miatt – közölte kedd délelőtt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a Facebook-oldalán, hozzátéve: a kimaradó szakaszon a 105-ös autóbusszal is lehet utazni. Azóta már újra a teljes vonalon közlekedik a kisföldalatti.
Szerző
Frissítve: 2019.07.02. 11:18

Már egy csepp vérből kideríthető, hogy ki védett a kanyaró ellen és ki nem

Publikálás dátuma
2019.07.02. 09:00

Fotó: Shutterstock
Csak a lakosság 85 százaléka védett a betegség ellen, pedig a falkaimmunitáshoz 95 százalék kellene. A kidolgozott kontroll olcsó és gyors.
A kanyaró elleni védőoltás felfedezéséig a betegség évente millió számra szedte áldozatait. A védőoltást a múlt század utolsó évtizedeiben a fejlett világ országai kötelezővé tették, így ezekben az államokban akkortól elvétve fordult elő kanyaró. Az elmúlt években viszont egyre több védettnek hitt országban történt ilyen megbetegedés. 2017-ben a makói kórház sürgősségi osztályának tíz dolgozója kapta el a kanyarót egy ott ápolt betegtől, néhány hónapja pedig a szombathelyi kórházban váltott ki riadalmat, hogy kiderült: egy kanyarós beteget kezeltek az intézményben. A vasi kórházban – biztonsági okokból - 55, a beteggel érintkező egészségügyi dolgozót oltottak be a betegség ellen. Németh Péter, a Pécsi Tudományegyetem orvosi karának immunológusa szerint indokolt lenne felmérni, hogy Magyarországon kik védettek a kanyarótól. Kétféle módon szerezhetett valaki védettséget: vagy átesett a betegségen és kigyógyult belőle, vagy beoltották ellene. Nálunk 1969-től kötelező a védőoltás, s azt követően évente általában alig néhány megbetegedést regisztráltak a vírusos betegségből. Halálos kanyarófertőzés Magyarországon az elmúlt fél évszázadban nem volt. A betegség teljes visszaszorítását viszont gátolja, hogy egy idő után csökkenhet a védettség. Tudni kell, hogy 1990-es évek óta hatékonyabb a védőoltás, akik azt követően lettek immunizálva, azok – a jelek szerint - védettek. A kezdeti vakcinálási időszak oltóanyagainak elégtelenségei és az oltásrend kialakulatlansága miatt viszont a mai felnőtt korosztályban viszonylag magas lehet azok aránya, akik nem rendelkeznek kellő védettséggel. Emellett azok is megbetegedhetnek, akiket csecsemőkorukban a szüleik nem oltattak be. Voltak ugyanis, akik az „oltásellenes guruk” tudománytalan próféciájára hallgatva arra kérték az oltást végző orvost, hogy az oltóanyagot ne a gyerekbe, hanem a levegőbe fecskendezze, s előfordult, hogy az orvos – szívességből vagy pénzért - megtette ezt. A pécsi egyetem immunológiai intézete kidolgozott egy vizsgálati eljárást, aminek segítségével egy csepp vérből valószínűsíthető, hogy ki védett a kanyaró vírusa ellen és ki nem. Az intézet – mint azt Németh Pétertől megtudtuk - az elmúlt évben mintegy négyezer, az egészségügyi vizsgálatokon részt vevő ember vérét kontrollálta ezzel az eljárással, és kimutatták, hogy a páciensek csaknem 15 - 20 százaléka elkaphatja a kanyarót. Ahhoz, hogy országos szinten kialakuljon a teljes védettség, az úgynevezett falkaimmunitás, hatékony védőoltás kell óvja a lakosság minimum 95 százalékát. Mivel nagyjából a nyolcvanöt százalék mondható védettnek a kanyaró ellen, esély van arra, hogy a betegség visszatérőn felüsse a fejét, véli Németh Péter. Az immunológus szerint célszerű lenne azok megvizsgálása az említett eljárással, akik nem estek át kanyarón. S ha valakiről kiderül, hogy nem védett, azt be kellene oltani. Az immunológus hangsúlyozza: azok vérvizsgálata különösen fontos, akik sok emberrel találkoznak, így az egészségügyi és a rendészeti dolgozóké vagy a pedagógusoké. A vizsgálat bevezetéséről azonban a kormánynak vagy az egészségügyi tárcának kellene jogszabállyal döntenie. Egy vizsgálat költsége hozzávetőleg 2-5 ezer forint. (Több magánklinika is végez hasonló vizsgálatot, ott több tízezer forint az ár). Németh Péter hozzátette, hogy a vizsgálat mindenképp indokolt, ha hasonló helyzet áll elő, mint idén a szombathelyi kórházban, a kanyaróval veszélyeztetett kórházi dolgozók kontrollja ugyanis száz-kétszázezer forintból megoldható lett volna. Mivel mindannyiukat beoltották, az immunizálás költsége megközelíthette az egymillió forintot. A pécsi felmérés tapasztalatai alapján azonban az oltásra – valószínűleg – 10-12 esetben lett volna csak szükség, így a vizsgálattal az egészségbiztosítás megtakaríthatott volna több mint félmillió forintot.