Nem járt egy szakaszon a kisföldalatti

Publikálás dátuma
2019.07.02. 09:32

Fotó: Stuart Black / AFP
Az Oktogon és a Deák Ferenc tér között pótlóbuszok közlekedtek.
Pótlóbuszok járnak az M1-es metró helyett az Oktogon és a Deák Ferenc tér között pályahiba miatt – közölte kedd délelőtt a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a Facebook-oldalán, hozzátéve: a kimaradó szakaszon a 105-ös autóbusszal is lehet utazni. Azóta már újra a teljes vonalon közlekedik a kisföldalatti.
Szerző
Frissítve: 2019.07.02. 11:18

Már egy csepp vérből kideríthető, hogy ki védett a kanyaró ellen és ki nem

Publikálás dátuma
2019.07.02. 09:00

Fotó: Shutterstock
Csak a lakosság 85 százaléka védett a betegség ellen, pedig a falkaimmunitáshoz 95 százalék kellene. A kidolgozott kontroll olcsó és gyors.
A kanyaró elleni védőoltás felfedezéséig a betegség évente millió számra szedte áldozatait. A védőoltást a múlt század utolsó évtizedeiben a fejlett világ országai kötelezővé tették, így ezekben az államokban akkortól elvétve fordult elő kanyaró. Az elmúlt években viszont egyre több védettnek hitt országban történt ilyen megbetegedés. 2017-ben a makói kórház sürgősségi osztályának tíz dolgozója kapta el a kanyarót egy ott ápolt betegtől, néhány hónapja pedig a szombathelyi kórházban váltott ki riadalmat, hogy kiderült: egy kanyarós beteget kezeltek az intézményben. A vasi kórházban – biztonsági okokból - 55, a beteggel érintkező egészségügyi dolgozót oltottak be a betegség ellen. Németh Péter, a Pécsi Tudományegyetem orvosi karának immunológusa szerint indokolt lenne felmérni, hogy Magyarországon kik védettek a kanyarótól. Kétféle módon szerezhetett valaki védettséget: vagy átesett a betegségen és kigyógyult belőle, vagy beoltották ellene. Nálunk 1969-től kötelező a védőoltás, s azt követően évente általában alig néhány megbetegedést regisztráltak a vírusos betegségből. Halálos kanyarófertőzés Magyarországon az elmúlt fél évszázadban nem volt. A betegség teljes visszaszorítását viszont gátolja, hogy egy idő után csökkenhet a védettség. Tudni kell, hogy 1990-es évek óta hatékonyabb a védőoltás, akik azt követően lettek immunizálva, azok – a jelek szerint - védettek. A kezdeti vakcinálási időszak oltóanyagainak elégtelenségei és az oltásrend kialakulatlansága miatt viszont a mai felnőtt korosztályban viszonylag magas lehet azok aránya, akik nem rendelkeznek kellő védettséggel. Emellett azok is megbetegedhetnek, akiket csecsemőkorukban a szüleik nem oltattak be. Voltak ugyanis, akik az „oltásellenes guruk” tudománytalan próféciájára hallgatva arra kérték az oltást végző orvost, hogy az oltóanyagot ne a gyerekbe, hanem a levegőbe fecskendezze, s előfordult, hogy az orvos – szívességből vagy pénzért - megtette ezt. A pécsi egyetem immunológiai intézete kidolgozott egy vizsgálati eljárást, aminek segítségével egy csepp vérből valószínűsíthető, hogy ki védett a kanyaró vírusa ellen és ki nem. Az intézet – mint azt Németh Pétertől megtudtuk - az elmúlt évben mintegy négyezer, az egészségügyi vizsgálatokon részt vevő ember vérét kontrollálta ezzel az eljárással, és kimutatták, hogy a páciensek csaknem 15 - 20 százaléka elkaphatja a kanyarót. Ahhoz, hogy országos szinten kialakuljon a teljes védettség, az úgynevezett falkaimmunitás, hatékony védőoltás kell óvja a lakosság minimum 95 százalékát. Mivel nagyjából a nyolcvanöt százalék mondható védettnek a kanyaró ellen, esély van arra, hogy a betegség visszatérőn felüsse a fejét, véli Németh Péter. Az immunológus szerint célszerű lenne azok megvizsgálása az említett eljárással, akik nem estek át kanyarón. S ha valakiről kiderül, hogy nem védett, azt be kellene oltani. Az immunológus hangsúlyozza: azok vérvizsgálata különösen fontos, akik sok emberrel találkoznak, így az egészségügyi és a rendészeti dolgozóké vagy a pedagógusoké. A vizsgálat bevezetéséről azonban a kormánynak vagy az egészségügyi tárcának kellene jogszabállyal döntenie. Egy vizsgálat költsége hozzávetőleg 2-5 ezer forint. (Több magánklinika is végez hasonló vizsgálatot, ott több tízezer forint az ár). Németh Péter hozzátette, hogy a vizsgálat mindenképp indokolt, ha hasonló helyzet áll elő, mint idén a szombathelyi kórházban, a kanyaróval veszélyeztetett kórházi dolgozók kontrollja ugyanis száz-kétszázezer forintból megoldható lett volna. Mivel mindannyiukat beoltották, az immunizálás költsége megközelíthette az egymillió forintot. A pécsi felmérés tapasztalatai alapján azonban az oltásra – valószínűleg – 10-12 esetben lett volna csak szükség, így a vizsgálattal az egészségbiztosítás megtakaríthatott volna több mint félmillió forintot.

Több budapesti tartja esélyesnek Karácsonyt, mint Tarlóst

Publikálás dátuma
2019.07.02. 08:33
Karácsony Gergely
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A fővárosiak 47 százaléka szerint Karácsony Gergelynek van esélye Tarlós Istvánnal szemben, ellenkezőképpen csak 43 százalék látja.
A budapesti főpolgármesteri előválasztás eredményhirdetésének másnapjától három napon át az Index megbízására a Závecz Research Intézet közvélemény-kutatást végzett 1000 budapesti választókorú felnőtt körében arról, miként értékelik az előválasztást mint módszert és a szavazás eredményét. A válaszokból pedig kiderül, hogy
szoros lesz a küzdelem Tarlós István és Karácsony Gergely között, és a csekély többség szerint Karácsony esélyes arra, hogy nyerjen Tarlóssal szemben ősszel.

A megkérdezettek többsége örült annak, hogy Karácsony Gergely szerezte a legtöbb voksot, írja a portál, és szintén a többségük (59 százalék) szerint az előválasztás alkalmas módszer a közös jelölt kiválasztására. Főként a fiatalok és az iskolázott budapestiek vélekedtek így.
A felmérésben megkérdezett fővárosiak 47 százaléka szerint Karácsony Gergelynek van esélye, 43 százalék szerint nincs esélye Tarlós Istvánnal szemben, 10 százalék nem tudja. Mivel a hibahatár 3 százalékos a kutatásban, így csekély többség gondolja Karácsonyt esélyesnek. A Fidesz-szavazók érthető módon jóval többen vannak azok között, akik szerint az ellenzék közös jelöltjének nincs esélye a kormánypártok által támogatott jelenlegi főpolgármester ellen.
A megkérdezettek mindössze 11 százaléka mondta a választás után, hogy szerinte (ha nyert volna) Kálmán Olgának nagyobb esélye lett volna legyőzni Tarlós Istvánt, és csak 3 százaléka szerint lett volna esélyesebb jelölt nyertesként a momentumos Kerpel-Fronius Gábornak.
Szerző
Frissítve: 2019.07.02. 08:44