A német hadügyminiszter lehet az új bizottsági elnök

Publikálás dátuma
2019.07.02. 13:11
Merkel Ursula von der Leyent javasolja
Fotó: KAY NIETFELD / AFP
Olyan megoldás körvonalazódik az uniós csúcstalálkozón, amely elfogadható lehet a tagállamok többségének.
A tervezett 11 óra helyett 13 órakor folytatódik az Európai Tanács vasárnap este kezdődött csúcsértekezlete, amelyen az állam- és kormányfőknek el kellene dönteniük, kiket jelölnek a legfontosabb posztokra. A visegrádi államok, valamint Olaszország ellenállása miatt egyre valószínűtlenebb, hogy a német-francia tengely által javasolt szociáldemokrata listavezető, Frans Timmermans legyen a befutó az Európai Bizottság elnöki tisztségére. A konzervatív Európai Néppártban (EPP) továbbra is jelentősek a vele szembeni ellenérzések, s az EPP ragaszkodik ahhoz, hogy a pártcsalád adja a következő bizottsági elnök személyét, s a jelölést ne engedje át más pártcsaládnak. Az Európai Néppárt erre annak árán is hajlandó, hogy felszámolják a Spitzenkandidat-rendszert, ami azt jelenti: az EPP is eltekint attól, hogy Manfred Webert jelöljék a tisztségre. A belga Le Soir kedden megjelent cikkében az Európai Unió Brexit-ügyi főtárgyalóját, a francia Michel Barnier-t tartja a legalkalmasabbnak a posztra, ám Németország továbbra sem szívesen állna be mögé. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök kérdésre válaszolva kifejtette, a francia neve nem került elő az elmúlt napok konzultációi során. Lapértesülések szerint azonban Angela Merkel váratlan névvel állt elő: párttársát, a szintén német kereszténydemokrata Ursula von der Leyent, hazája hadügyminiszterét javasolná a posztra, így elébe menne az EPP követelésének, miszerint mindenképp a pártcsalád adja a következő bizottsági elnök személyét, egyúttal azok elvárásainak is megfelelne, akik női személyiséget látnának szívesen a tisztségben. Személye talán a visegrádiakkal szövetségre lépő olaszoknak is megfelelne, Giuseppe Conte miniszterelnök hírek szerint eddig a bolgár Krisztalina Georgievát, a bizottság korábbi alelnökét, a Világbank vezetőjét látná szívesen a poszton. Amennyiben a német hadügyminiszter kerülne az uniós kormány élére, hírek szerint Charles Michel liberális belga kormányfő lehet az Európai Tanács elnöke, Manfred Weber az Európai Parlament elnöki tisztségét kaphatja meg, a szlovák Maros Sefcovic, jelenlegi energiaügyi biztos pedig külügyi és biztonságpolitikai főképviselő lehet. Így két posztot kapna az Európai Néppárt, egyet-egyet a szociáldemokraták és a liberálisok. Hírek szerint Emmanuel Macron francia elnök is támogatná Ursula van der Leyen jelölését azzal a feltétellel, hogy az Európai Központi Bank élére a jelenleg a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) irányító honfitársa, Christine Lagarde kerül. A kérdés egyedül az, hogy a német hadügyminiszter mennyire élvezi az Európai Néppárt bizalmát.

A magyar kormány is támogatja

Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő a Twitteren jelentette be, hogy a Visegrádi 4-ek országai (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország), Ursula von der Leyent, a német kormány jelenlegi védelmi miniszterét támogatják az Európai Bizottság elnöki posztjára – vette észre a 444.hu. Von der Leyent jelölését Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke javasolta először.   

Frissítve: 2019.07.02. 19:39

Megalakult az Európai Parlament, szerdán mindenképp megválasztják az elnököt

Publikálás dátuma
2019.07.02. 12:05

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Akkor is, ha a tagországok állam- és kormányfői addig nem tudnak megállapodni a főbb uniós intézmények vezetői tisztségeiről.
A május végi választásokat követően megalakult kedd reggel Strasbourgban az új Európai Parlament (EP), amelynek elnökét és alelnökeit szerdán megválasztják, függetlenül attól, hogy az uniós tagállami vezetők döntésre jutnak-e brüsszeli csúcstalálkozójukon a tisztújításról. Távozó elnökként Antonio Tajani vezette le a rövid alakuló ülést, amely az Európai Unió himnuszának a meghallgatásával kezdődött. Amint az Örömóda felcsendült, a brit Brexit Párt képviselői hátat fordítottak a pulpitusnak, egyes euroszkeptikus politikusok pedig ülve maradtak. Az ülésteremben többen is tiltakoztak amiatt, hogy három katalán politikus, köztük Carles Puigdemont volt katalán elnök nem tudta felvenni az elnyert mandátumát, miután a spanyol központi választási bizottság ezt arra hivatkozva nem tette lehetővé, hogy nem jelentek meg személyesen a madridi eskütételi ceremónián. Tajani közölte, hogy
szerdán megválasztják a testület új elnökét, jelentkezni még este 10 óráig lehet.

 A jelöltséghez valamely frakció vagy legalább 38 képviselő támogatása szükséges. Sajtójelentések szerint eddig a zöldpárti Ska Keller, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) részéről Jan Zahradil, valamint Sira Rego, az Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) politikusa jelentette be az indulását. Az olasz politikus felszólalásában az „európai demokrácia házának” nevezte az EP-t, és hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény. Kisorsoltak nyolc számlálóbiztost a másnapi voksolásra, köztük Jerzy Buzek volt lengyel miniszterelnököt is. Az EP egyik szóvivője leszögezte, hogy bár egy nappal már elhalasztották az eredetileg keddre tervezett szavazást, nincs mód az elnökválasztás időpontjának újabb változtatására,
akkor sem, ha a tagországok állam- és kormányfői addig nem tudnak megállapodni a főbb uniós intézmények vezetői tisztségeiről.

Szakemberek szerint amennyiben így lesz, és az EP teszi meg végül az első lépést a tisztújításban, az behatárolja a többi elnöki poszt betöltésének lehetőségét.
Frissítve: 2019.07.02. 12:45

Már Putyin sem a régi

Publikálás dátuma
2019.07.02. 10:30
„Mosolyogj a szembejövőre!” – szólítja fel a transzparens a Moszkvától 200 km-re fekvő Kaluga járókelőit
Fotó: MLADEN ANTONOV / AFP
Komoly gazdasági gondokkal küszködik Oroszország. A lakosság helyzete nem jobb már, mint a világválság mélypontján. Ez szertefoszlathatja Vlagyimir Putyin támogatottságát is.
Vlagyimir Putyin idei tévés „forró drótja” azt a célt szolgálta, hogy az elnök órákon keresztül válaszolva a kérdésekre, eloszlassa az emberek aggodalmait. Hazai bírálói szerint ezt kevés sikerrel tette. Mintha az oroszokat nem érdekelnék többé a külpolitikai megfontolások, a szankciókra való hivatkozások, sokkal inkább az, hogy ha Oroszország olyan erős, mint amilyennek vezetőjük láttatni szeretné, akkor lakói miért szegényednek el.  Az utóbbi időben az orosz középosztály romló helyzete kapott a korábbinál nagyobb figyelmet. Közzétették az Alfa-Bank szakértőinek elemzését, amely lesújtó képet fest a középosztály jövedelmének jelentős csökkenéséről. A 39 és 99 ezer rubel közötti havi jövedelemmel rendelkezők aránya 2014 és 2017 között 37 százalékról 30 százalékra csökkent. Ez a legalacsonyabb szint, amit 2003 óta mértek. A 2014-es válság a lakosságnak éppen ezt a csoportját érintette a leginkább. Bár az Alfa-Bank a 39-99 ezer havi jövedelműeket sorolja a középosztályhoz, figyelembe véve azt is, hogy rendelkeznek olyan tartós javakkal, mint például a gépkocsi, ez az összegmeghatározás alacsonynak tűnik. Éppen csak elégnek ahhoz, hogy valaki ne tekinthesse magát se szegénynek, se gazdagnak. Nyugati mércével mérve azonban az a réteg, amit Oroszországban középosztályként kezelnek, valójában nem is az. A középosztályhoz való tartozás feltételei közé tartozik például a nagyobb mértékű megtakarítás, a külföldi minőségi áruk megvételének képessége, az import gépkocsi, a külföldi utazás, a külföldön való tanulás lehetősége. A szakértők véleménye szerint az elmúlt tíz esztendőben az orosz középosztály elvesztette gazdasági súlyát és sebezhetőbbé vált. Csökkentette pihenésre, oktatásra és egészségügyi ellátásra fordított kiadásait, miközben a korábbinál többet költ élelmiszerekre. Nem maradt hatástalan ez az állapot a tartós fogyasztási cikkek, különösen a gépkocsik vásárlási hajlandóságára sem. Feltűnően csökkent a középosztály hitelfelvételi hajlandósága, mivel törlesztenie kell korábbi adósságait. 2014 és 2018 között az adósság törlesztésére 20 százalékkal többet fordítottak, mint korábban. Az Alfa-Bank elemzői felfigyeltek arra is, hogy a középosztálybeliek foglalkoztatottsága az utóbbi 15 év alatt átrendeződött: míg korábban a kereskedelmet, a vendéglátóipart, az üzleti életet, az ingatlanpiacot és az egészségügyet részesítették előnyben, manapság sokan állami szolgálatba léptek, az államigazgatásban vagy biztonsági területen dolgoznak. A korábbinál nagyobb kockázat miatt csak igen kevesen látnak fantáziát saját vállalkozás létrehozásában. Ez viszont rendkívül kedvezőtlenül hat az egész ország gazdasági fejlődésére, sőt egyenesen gátja a kibontakozásnak. Egyéni vállalkozások nélkül aligha sikerülhet olyan pályára állítani az orosz gazdaságot, amelyről a Kremlben nagyszabású elképzelések születnek. Mindezek ismeretében, egyre hatástalanabbak Putyin bejelentett nemzeti tervei, amelyekkel nem lehet többé elkendőzni a valós gondokat. A középosztály mást akar hallani, és valamiféle csodára vár, hogy kitörjön szorult helyzetéből. Aki viszont nem vár a csodára, az útra kel. A statisztikai hivatal jelentése szerint 2017-ben 377 000 ember hagyta el az országot. Az emigránsok száma 2012 óta megháromszorozódott. Vlagyimir Putyin harmadik elnöki periódusában összesen 1,7 millióan választottak más országot. Ezek nagy valószínűséggel erősen szépített adatok, a valóság ennél is rosszabb. A befogadó országok forrásai szerint a legtöbben Németországot, az Egyesült Államokat, Izraelt, Spanyolországot, Japánt, Franciaországot, Bulgáriát, Ausztriát, Lengyelországot és Finnországot választották. Tavalyi statisztika még nincs, azonban azt tudni lehet, hogy rendkívüli mértékben megnőtt azoknak a száma, akik az emigráció lehetőségéről kerestek az interneten tájékoztatást.  
Szerző