Megalakult az Európai Parlament, szerdán mindenképp megválasztják az elnököt

Publikálás dátuma
2019.07.02. 12:05

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Akkor is, ha a tagországok állam- és kormányfői addig nem tudnak megállapodni a főbb uniós intézmények vezetői tisztségeiről.
A május végi választásokat követően megalakult kedd reggel Strasbourgban az új Európai Parlament (EP), amelynek elnökét és alelnökeit szerdán megválasztják, függetlenül attól, hogy az uniós tagállami vezetők döntésre jutnak-e brüsszeli csúcstalálkozójukon a tisztújításról. Távozó elnökként Antonio Tajani vezette le a rövid alakuló ülést, amely az Európai Unió himnuszának a meghallgatásával kezdődött. Amint az Örömóda felcsendült, a brit Brexit Párt képviselői hátat fordítottak a pulpitusnak, egyes euroszkeptikus politikusok pedig ülve maradtak. Az ülésteremben többen is tiltakoztak amiatt, hogy három katalán politikus, köztük Carles Puigdemont volt katalán elnök nem tudta felvenni az elnyert mandátumát, miután a spanyol központi választási bizottság ezt arra hivatkozva nem tette lehetővé, hogy nem jelentek meg személyesen a madridi eskütételi ceremónián. Tajani közölte, hogy
szerdán megválasztják a testület új elnökét, jelentkezni még este 10 óráig lehet.

 A jelöltséghez valamely frakció vagy legalább 38 képviselő támogatása szükséges. Sajtójelentések szerint eddig a zöldpárti Ska Keller, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) részéről Jan Zahradil, valamint Sira Rego, az Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) politikusa jelentette be az indulását. Az olasz politikus felszólalásában az „európai demokrácia házának” nevezte az EP-t, és hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény. Kisorsoltak nyolc számlálóbiztost a másnapi voksolásra, köztük Jerzy Buzek volt lengyel miniszterelnököt is. Az EP egyik szóvivője leszögezte, hogy bár egy nappal már elhalasztották az eredetileg keddre tervezett szavazást, nincs mód az elnökválasztás időpontjának újabb változtatására,
akkor sem, ha a tagországok állam- és kormányfői addig nem tudnak megállapodni a főbb uniós intézmények vezetői tisztségeiről.

Szakemberek szerint amennyiben így lesz, és az EP teszi meg végül az első lépést a tisztújításban, az behatárolja a többi elnöki poszt betöltésének lehetőségét.
Frissítve: 2019.07.02. 12:45

Már Putyin sem a régi

Publikálás dátuma
2019.07.02. 10:30
„Mosolyogj a szembejövőre!” – szólítja fel a transzparens a Moszkvától 200 km-re fekvő Kaluga járókelőit
Fotó: MLADEN ANTONOV / AFP
Komoly gazdasági gondokkal küszködik Oroszország. A lakosság helyzete nem jobb már, mint a világválság mélypontján. Ez szertefoszlathatja Vlagyimir Putyin támogatottságát is.
Vlagyimir Putyin idei tévés „forró drótja” azt a célt szolgálta, hogy az elnök órákon keresztül válaszolva a kérdésekre, eloszlassa az emberek aggodalmait. Hazai bírálói szerint ezt kevés sikerrel tette. Mintha az oroszokat nem érdekelnék többé a külpolitikai megfontolások, a szankciókra való hivatkozások, sokkal inkább az, hogy ha Oroszország olyan erős, mint amilyennek vezetőjük láttatni szeretné, akkor lakói miért szegényednek el.  Az utóbbi időben az orosz középosztály romló helyzete kapott a korábbinál nagyobb figyelmet. Közzétették az Alfa-Bank szakértőinek elemzését, amely lesújtó képet fest a középosztály jövedelmének jelentős csökkenéséről. A 39 és 99 ezer rubel közötti havi jövedelemmel rendelkezők aránya 2014 és 2017 között 37 százalékról 30 százalékra csökkent. Ez a legalacsonyabb szint, amit 2003 óta mértek. A 2014-es válság a lakosságnak éppen ezt a csoportját érintette a leginkább. Bár az Alfa-Bank a 39-99 ezer havi jövedelműeket sorolja a középosztályhoz, figyelembe véve azt is, hogy rendelkeznek olyan tartós javakkal, mint például a gépkocsi, ez az összegmeghatározás alacsonynak tűnik. Éppen csak elégnek ahhoz, hogy valaki ne tekinthesse magát se szegénynek, se gazdagnak. Nyugati mércével mérve azonban az a réteg, amit Oroszországban középosztályként kezelnek, valójában nem is az. A középosztályhoz való tartozás feltételei közé tartozik például a nagyobb mértékű megtakarítás, a külföldi minőségi áruk megvételének képessége, az import gépkocsi, a külföldi utazás, a külföldön való tanulás lehetősége. A szakértők véleménye szerint az elmúlt tíz esztendőben az orosz középosztály elvesztette gazdasági súlyát és sebezhetőbbé vált. Csökkentette pihenésre, oktatásra és egészségügyi ellátásra fordított kiadásait, miközben a korábbinál többet költ élelmiszerekre. Nem maradt hatástalan ez az állapot a tartós fogyasztási cikkek, különösen a gépkocsik vásárlási hajlandóságára sem. Feltűnően csökkent a középosztály hitelfelvételi hajlandósága, mivel törlesztenie kell korábbi adósságait. 2014 és 2018 között az adósság törlesztésére 20 százalékkal többet fordítottak, mint korábban. Az Alfa-Bank elemzői felfigyeltek arra is, hogy a középosztálybeliek foglalkoztatottsága az utóbbi 15 év alatt átrendeződött: míg korábban a kereskedelmet, a vendéglátóipart, az üzleti életet, az ingatlanpiacot és az egészségügyet részesítették előnyben, manapság sokan állami szolgálatba léptek, az államigazgatásban vagy biztonsági területen dolgoznak. A korábbinál nagyobb kockázat miatt csak igen kevesen látnak fantáziát saját vállalkozás létrehozásában. Ez viszont rendkívül kedvezőtlenül hat az egész ország gazdasági fejlődésére, sőt egyenesen gátja a kibontakozásnak. Egyéni vállalkozások nélkül aligha sikerülhet olyan pályára állítani az orosz gazdaságot, amelyről a Kremlben nagyszabású elképzelések születnek. Mindezek ismeretében, egyre hatástalanabbak Putyin bejelentett nemzeti tervei, amelyekkel nem lehet többé elkendőzni a valós gondokat. A középosztály mást akar hallani, és valamiféle csodára vár, hogy kitörjön szorult helyzetéből. Aki viszont nem vár a csodára, az útra kel. A statisztikai hivatal jelentése szerint 2017-ben 377 000 ember hagyta el az országot. Az emigránsok száma 2012 óta megháromszorozódott. Vlagyimir Putyin harmadik elnöki periódusában összesen 1,7 millióan választottak más országot. Ezek nagy valószínűséggel erősen szépített adatok, a valóság ennél is rosszabb. A befogadó országok forrásai szerint a legtöbben Németországot, az Egyesült Államokat, Izraelt, Spanyolországot, Japánt, Franciaországot, Bulgáriát, Ausztriát, Lengyelországot és Finnországot választották. Tavalyi statisztika még nincs, azonban azt tudni lehet, hogy rendkívüli mértékben megnőtt azoknak a száma, akik az emigráció lehetőségéről kerestek az interneten tájékoztatást.  
Szerző

Nagy port kavart Ivanka Trump szerepvállalása az oszakai csúcson

Publikálás dátuma
2019.07.02. 09:52

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Az amerikai elnök lánya megpróbált bekapcsolódni Macron, May és az IMF vezérigazgatója közötti beszélgetésbe, ám több mint fagyos volt a fogadtatás.
Az amerikai médiában hétfőn megkérdőjelezték Donald Trump amerikai elnök lányának, Ivanka Trumpnak a szerepvállalását a G20 országcsoport múlt hét végén Oszakában tartott csúcsértekezletén. Az elnök ázsiai útján a hivatalos kíséret tagja volt Ivanka Trump is, akit apja még elnökké választása után az elsők között nevezett ki tanácsadójává a Fehér Házba. Az amerikai sajtóban elsőként a Politico című lap tette közzé azt a francia sajtóban nyilvánosságra hozott rövid videót, amelyen az látszik, hogy Ivanka Trump Oszakában megpróbált bekapcsolódni Emmanuel Macron francia államfő, Theresa May brit kormányfő és Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója közötti beszélgetésbe, ám a fogadtatás több mint fagyos volt. Az amerikai elnök lánya – mosolyok közepette ugyan, de – pár percen belül távozott a befolyásos politikusok mellől. A videó bejárta az amerikai médiát és a közösségi portálokat egyaránt, bírálatok és gúnyos megjegyzések özönét indítva el.
A Politico idézte az Élysée-palota (a francia köztársasági elnöki hivatal) egy tisztségviselőjének közleményét, miszerint a francia kormányzat nem vizsgálta előzetesen a várható reakciókat a videóra, és nem érzi magát felelősnek a videofelvétel felhasználásért. A francia kormány gyakran tesz közzé a csúcstalálkozók hasonló pillanatairól készült felvételeket – mondta. A tisztségviselő a Politico szerint mindazonáltal hozzátette: a videó éppen akkor került nyilvánosságra, amikor „az Egyesült Államokban szélesebb körű eszmecsere alakult ki Ivanka diplomáciai szerepvállalásáról”. A tisztségviselő leszögezte azt is: Párizsnak „nem áll szándékában bekapcsolódni ebbe az eszmecserébe”. Az amerikai sajtóban emlékeztetnek rá, hogy Ivanka Trump nem egyszer vett már részt apja oldalán nemzetközi tanácskozásokon, sőt 2017-ben sokakat meglepett, amikor a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 országcsoport németországi csúcskonferenciáján rövid időre ugyan, de Trump elnök helyét foglalta el az egyik megbeszélésen. Elemzők a korábbiaknál is meghökkentőbbnek tartják Ivanka Trump szereplését az amerikai elnök ázsiai útján. Az MSNBC televízió megemlítette, hogy az elnök lánya videóban számolt be Donald Trump és Narendra Modi indiai kormányfő tárgyalásairól. A Politico pedig felidézte, hogy Donald Trump és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető rövid találkozóján a két Korea közötti demilitarizált övezetben jelen volt Ivanka Trump is, aki később a Twitteren „szürreálisnak” minősítette a találkozót. A CNN hírtelevízió megjegyezte: nem Ivanka a Trump-család egyetlen tagja, aki részt vesz az Egyesült Államok politikájának alakításában: az elnök ugyanis a vejét, Jared Kushnert – Ivanka férjét – szintén tanácsadónak nevezte ki, és részben rábízta a közel-keleti politika formálását. Rex Tillerson volt külügyminiszter a múlt héten egy kongresszusi panelbeszélgetésen felidézett a törvényhozóknak egy sor epizódot arról, hogy az elnöki vő nem egyszer úgy tárgyalt külföldi magas rangú politikusokkal – például a mexikói diplomácia vezetőjével –, hogy a külügyminiszter nem is tudott róla.