Akadémiai dolgozók: „A sötét felhőket egyszer elfújja a szél”

Publikálás dátuma
2019.07.02. 18:55

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Több százan tüntettek kedd délután a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségéért.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) kedd délután tiltakozó demonstrációt tartott az MTA-székház budapesti, Széchenyi téri épülete előtt, hogy felhívják a figyelmet: a parlament keddi döntése, ami lehetőséget teremtett az Akadémia megcsonkítására, kutatóhálózatának leválasztására, bűn a tudomány ellen, bűn a nemzet ellen, és bűn a magyar kultúra ellen. A demonstráción a hőség ellenére is több százan vettek részt. A tüntetés első felében fekete lobogót húztak fel a téren álló Széchenyi-szoborra, kifejezve: 2019. június 2-a a magyar tudomány gyásznapja. Az ADF képviselői emlékeztettek, a törvény elfogadását hosszas, és végül eredménytelenül zárult tárgyalássorozat előzte meg az MTA és az ITM között, ami már indulásakor is komoly aggályokat vetett fel: tavaly júniusban a tudós társaság mindössze 54 percet kapott a javaslat véleményezésére. Az MTA vezetése több kompromisszumos megoldást is javasolt, de a kormány nemcsak hogy elutasította azokat, de az ITM még egy stratégiai dokumentumot sem tudott letenni az asztalra, amely alátámasztaná az intézetek leválasztásának szükségességét. Az MTA figyelmeztetett: az egy éve húzódó bizonytalan helyzetben több kiváló kutató elhagyta az országot.
A tüntetésen rámutattak arra is, hogy az MTA megcsonkítását magára vállaló Palkovics miniszter hazudott: míg korábban azt mondta, a kormány nem akarja, hogy a kutatóintézetek leválasztásra kerüljenek, a keddi parlamenti döntés ennek épp ellenkezőjét bizonyítja. – Alaptalan optimizmussal az utolsó pillanatig hittük, hogy győzni fog a józan ész. Ez a csoda most is elmaradt – mondta Lőrincz Viktor, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatója. Szerinte azzal, hogy Palkovics végül „erővel”, törvényalkotással fosztja meg kutatóintézeteitől az Akadémiát, saját alkalmatlanságát bizonyította – érveivel ugyanis nem sikerült meggyőznie a tudományos közösséget az átalakítás hasznáról. A miniszter azt hangoztatta: a kutatóhálózat átszervezésére Magyarország innovációs teljesítményének javítása érdekében van szükség, az utóbbi tíz évben ugyanis az jelentősen romlott. – Mintha az elmúlt tíz évben az Akadémia kormányozta volna az országot – fogalmazott Lőrincz Viktor. Szerinte az innovációs teljesítmény javítása nem a tudósok, hanem a vállalatok feladata lenne. Úgy véli, az MTA-kutatóhálózat államosítása sokkal inkább azt a célt szolgálja, hogy a kormány rátehesse kezét a tudományos kutatások támogatását célzó uniós forrásokra, mint mondta: „az éhes falkákat most történelmi intézményeink vagyonával kell táplálni”. Hozzátette: bízik benne, hogy az MTA feletti „sötét felhőket egyszer elfújja a szél”. Addig se feledik az Akadémia jelmondatát: „Post nubila Phoebus”, vagyis „Borúra derű”.
Az akadémiai dolgozók jelezték: folytatják a harcot a független tudományért; kezdeményezni fogják az MTA rendkívüli közgyűlésének összehívását és folyamatosan tájékoztatni fogják a nemzetközi tudományos közösséget és közvéleményt. Ha Áder János államfő aláírja a törvényt, kezdeményezik az idén hazánkban megrendezésre kerülő nemzetközi tudományos konferencia, a World Science Forum lemondását is – amelynek épp Áder lenne az egyik díszvendége. Az MTA Felügyelő Testülete pedig már korábban bejelentette: a törvényjavaslat több pontja is alkotmányellenes lehet, annak országgyűlési elfogadása esetén a súlyos aggályokra tekintettel az Alkotmánybírósághoz fordulnak majd.
Szerző
Témák
MTA tüntetés

Nincs még fehér füst Ferencvárosban

Publikálás dátuma
2019.07.02. 18:21

Fotó: Tóth Gergő
Baranyi Krisztina nem hisz a momentumos jelölt győzelmében, a Momentum pedig nem hisz a helyi előválasztásban.
Már április 6-a előtt is azt hallgattam, hogy közel van a megállapodás. Ehhez képest még mindig nem történt semmi, pesszimista vagyok – mondta lapunknak Baranyi Krisztina ferencvárosi politikus, miután a IX. kerületi, ellenzéki megállapodásokról kérdeztük. Az biztos, hogy Karácsony Gergely, az ellenzék főpolgármester-jelöltje Baranyi Krisztinát, a megszűnt Együtt korábbi politikusát favorizálja a IX. kerület polgármester-jelöltjeként. Karácsony szerint egyértelmű a helyzet, mert április 6-án deklarálták, hogy a kerületben a Párbeszéd jelölhet aspiránst. Május végén azonban a Momentum kiugró eredményt ért el az uniós választáson. Mivel a Párbeszéd sokáig nem nevezett meg jelöltet, a Momentum vezetői – ellenzéki egyeztetések után – bejelentették, szeretnék, ha Jancsó Andrea mögé sorakozna fel az ellenzék. – Nem hiszek abban, hogy egy momentumos jelölt, akár összellenzéki támogatással is, képes lenne nyerni – mondta Baranyi, aki előválasztást is kezdeményezne a probléma megoldására. Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja lapunknak azt mondta, az előválasztáshoz már késő van, javában kampányolni kellene. Hajnal leszögezte azt is, a IX. kerületben voltak a legerősebbek az EP-választáson, továbbra is bízik benne, hogy rövid időn belül megszületik a megállapodás. – Keressük a mindenkinek megfelelő megoldást – mondta. Információnk szerint a Momentum ennek megfelelően korábban már felajánlotta Baranyi Krisztinának, hogy legyen adott esetben alpolgármester. Baranyi megerősítette értesülésünket, és hozzátette, ajánlottak neki egy szerinte nem nyerhető egyéni körzetet is a kerületben. – Mivel a momentumos jelöltet nem tartom győzelemre esélyesnek, így abban sem bízom, hogy alpolgármester lehetnék. Két-három hónap nem elég egy ismeretlen aspiráns felépítésére, én öt éve dolgozom a kerületben – fogalmazott Baranyi. Arra a kérdésünkre, hogy elindul-e akkor, ha nem lesz előválasztás és Jancsó Andrea marad az ellenzék jelöltje, azt mondta, „én már elindultam.”
Pesterzsébeten sokáig úgy tűnt, minden rendben, április 6-án bejelentették, az ellenzék az ex-szocialista Szabados Ákos mögé sorakozik fel. A hvg.hu szerint ugyanakkor Szabadost – aki hosszú évek óta vezeti a kerületet – a Fidesz is szívesen indítaná. A kormánypárt lapunknak annyit írt, hogy a helyi csoportjuk még nem hozta meg a szükséges döntést. Szabadost nem értük el. Molnár Zsolt, az MSZP budapesti elnöke azt már leszögezte, ha Szabados elfogadja a Fidesz támogatását, akkor azonnal új jelöltet keresnek. Az LMP egyébként információnk szerint elégedett lehet, hiszen majd minden kerületben kaptak biztos befutó képviselői helyet. Mint ismert, ezzel a feltétellel támogatták Karácsonyt és szálltak be az együttműködésbe.
Szerző

Másfél perccel a tragédia előtt jelezhetett a Viking vészjelzője

Publikálás dátuma
2019.07.02. 18:11

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Hangot is rögzített a szállodahajó kormányállása.
Kihallgatta a rendőrség azt a hét dél-koreai turistát, akik május 29-én a Hableányon utaztak. A túlélők részletesen beszéltek a nyomozóknak arról, mit láttak az ütközés előtti néhány percben – írja az Index. A portál szerint a hivatalos iratokból az derül ki, hogy a Viking Sigyn kormányállása hangot is rögzített, a felvételek alapján pedig a szállodahajó kapitánya észre sem vette, hogy elsodort egy kisebb hajót. A portál közölte, hogy az elsődleges szakvélemény szerint 21 óra 4 perckor a Viking radarján feltűnt a Hableány hívókódja, vagyis a szállodahajó kapitányának biztosan látnia kellett az előtte haladó városnéző hajót.
„Márpedig ha látta, jeleznie is kellett volna neki, hogy meg akarja előzni. Az előzést viszont csak akkor kezdhette volna meg, ha a Hableány kapitányától visszajelzést kapott”

– mondta az elhunyt matróz családját képviselő Magyar György Ügyvédi Iroda munkatársa, Balogh Szabolcs.

Ez minden bizonnyal nem történt meg. Az iratok szerint ugyanis a Viking Sigyn kormányállásának úgynevezett alarm history rendszere
másfél perccel az ütközés előtt hangjelzést adott le, hogy a Hableány túl közel van.

A portál szerint mégsem reagált senki – ezt onnan lehet tudni, hogy a Viking kormányállása hangot is rögzített. A hangfelvételek írásos levonatát Gulyás Krisztián ügyvéd is megkapta. Az egyébként sokszor rossz minőségű hangfelvételek szerint a szállodahajó kapitánya észre sem vette, hogy maga alá gyűrte a Hableányt. Az ukrán kapitánynak csak később szólt valaki, hogy „elütött egy hajót”, az ütközés után ő mégsem állt meg.
„Nem tudta kezelni a helyzetet. Hiszen nem félrehúzódott, hanem több száz métert haladt a folyó folyásának ellentétes irányba”

– tette hozzá Gulyás Krisztián.

Korábban a Blikknek Sógor Zsolt, a Hableányt üzemeltető cég ügyvédje arról beszélt: a Viking 46 fős személyzetét és 184 utast hallgattak ki tanúként a tragédia után, köztük azt az amerikai házaspárt is, akik videón örökítették meg a Viking fedélzetének orrából az ütközést. Ezt a felvételt adta át a hatóság szakértői vizsgálatra. Az eredmény szerint a videón nem látható, hogy a Viking az ütközést megelőzően lassítana, azaz nem vett tudomást a Hableány jelenlétéről. A szakértő kimondja, hogy a felvétel alapján a Viking vezetőjének látnia kellett a sétahajót, amikor az még előtte volt. Az ügyvéd azt sem érti, hogy a Viking radarjához tartozó közelriasztás jelzőhangja miért volt kikapcsolva. Ez a vészjelző nem volt élesítve, pedig a sötétben, esőben, a különösen nagy hajóforgalomban indokolt lett volna a használata.

A szakértők nemcsak a tragédiát okozó Viking Sgyn fekete dobozát vizsgálták, hanem az áprilisban szintén balesetet okozó Viking Idunét is. A baleset idején ugyanis a Viking Cruises hajózási vállalat másik hajója is a közelben volt. A hatóságok ezért akarták ellenőrizni ennek a feketedobozát is. A kirendelt szakértő viszont csak két héttel a baleset után, június 12-án láthatott neki az adatok elemzésének.
„Az Idun feketedoboza egy elavultabb rendszerre épül, ami az adatokat pár nap után töröli. Vagyis, azt, hogy a baleset előtt vagy után kapott-e bármilyen üzenetet a testvérhajótól, valószínűleg soha nem derül ki”

– mondta a magyar matrózt képviselő ügyvéd.

Szerző