A hazai tógazdaságokban a haltermelés mennyisége 22 541 tonna volt tavaly – írta a Magyar Hírlap az agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) lehalászási jelentése alapján. A magyarországi tógazdasági haltermelés meghatározó részét hosszú évek óta ugyanaz a három régió adja: Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Dél-Alföld. Tavaly – ahogy jellemzően a korábbi években is – Hajdú-Bihar megyében termelték a legtöbb halat.
A magyarországi tógazdasági haltermelés fő halfaja is a ponty, amely a tógazdaságokban termelt étkezési halak 79,5 százalékát tette ki tavaly is. A hektáronkénti szaporulat összesen 595 kilogramm, az egy hektárra vetített pontyszaporulat 481 kilogramm volt 2018-ban. Az AKI jelentése arra is kitér, hogy a növényevő halfajok közül az amur a lehalászott étkezési célú mennyiség 3,3 százalékát, a busa 9,5 százalékát adta tavaly. A megtermelt étkezési méretű értékes ragadozóhalak (csuka, harcsa, süllő) lehalászott mennyisége 2018-ban 328 tonna volt, ami az előző év adatához képest 15 százalékos bővülést mutatott. A tógazdaságokban a horgásztatással értékesített hal mennyisége 209,3 tonna volt 2018-ban, ami 26 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi, 282,5 tonnához képest. Halgazdálkodási vízterület telepítésére 2018-ban 1745 tonna halat értékesítettek a termelők.
Az AKI jelentéséből az is kiderült, hogy az elmúlt néhány év során nem változott a magyarországi halhús keresletének erős idényjellege; leginkább a húsvéti és karácsonyi időszakban vásárolnak halat a hazai fogyasztók.
A feldolgozott, illetve konyhakész halászati termékek iránt viszont egyre inkább nő a kereslet. Az ágazat képviselői és az agrártárca folyamatosan törekszik a halfogyasztás és a fogyasztói bizalom növelésére. Ezt a célt szolgálja a fogyasztási célú hal áfatartalmának 2018. január 1-jétől 27 százalékról öt százalékra való mérséklése is. Magyarországon
A hazai lakosság jellemzően a 1,5–2 kilogrammos pontyot keresi, és a kereskedői elvárások is ezt az átlagsúlyt tartják ideálisnak a gazdaságos feldolgozáshoz.