A világhírű divatdiktátorról neveztek el egy visszafogott külsejű pókfajt

Publikálás dátuma
2019.07.03. 12:53

Egy Ausztráliában felfedezett új pókfajt Karl Lagerfeld néhai divattervezőről (1933-2019) neveztek el hamburgi kutatók.
A faj hivatalos neve Jotus karllagerfeldi lett - közölte a Hamburgi Egyetem. Az állat azért kapta Karl Lagerfeld nevét, mert a színei a februárban elhunyt divattervező letisztult stílusára emlékeztették a tudósokat. A fekete ízelt lábról például a mindig viselt kesztyűire asszociáltak, a hatalmas fekete szemekről pedig a napszemüvegére - mondta Danilo Harms, kutató. Az állatról az Evolutionary Systematics című szaklapban számoltak be. 
Az ugrópókok családjába tartozó Jotus nemzetség más képviselői általában rikító vörös és kékes színeket viselnek, az újonnan felfedezett faj azonban sokkal visszafogottabb: fekete és fehér színűek a lábai és tapogatói. 
A Jotus karllagerfeldinek nagy fekete szemei vannak és fehér, gallérszerű mintázata. Egyike annak a nyolc, 4-5 milliméteresre megnövő ugrópókfajnak, amelyeket a kutatócsoport Ausztrália keleti partjainál fedezett fel.
Szerző

Mexikónyi részt vesztett három év alatt az Antarktika körüli tengeri jég

Publikálás dátuma
2019.07.03. 12:34

Fotó: Ozge Elif Kizil/Anadolu Agency / AFP
A kutatók értetlenül állnak a műholdfelvételeken látható, az elmúlt öt évben tapasztalható zsugorodás előtt.
1979 óta a déli kontinens körüli úszó jég folyamatosan hízott, 2014-ben érte el a legnagyobb kiterjedését. Három évvel később az antarktiszi tengeri jég éves átlagos kiterjedése a legkisebb volt, a három és fél évtizednyi növekedés felmorzsolódott, és 2019-ben is a legkisebb május-júniusi kiterjedést mérték a kutatók.
A sarkok térségeiben a tengeri jég kiterjedése télen nő, nyáron zsugorodik. Az Antarktika körül a tengeri jég átlagkiterjedése 12,8 millió négyzetkilométer volt 2014-ben. 2017-ben rekordalacsony, 10,7 millió négyzetkilométer volt az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint.
A különbség nagyobb mint Mexikó területe. Ekkora mennyiségű jég elvesztése három év alatt igen hihetetlen, gyorsabban történt, mint bármi, amit a kutatók korábban tapasztaltak - mondta Claire Parkinson, a NASA Goddard központjának klímakutatója.
Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése 2018-ban csekély mértékben nőtt ugyan, de a második legkisebb kiterjedésű volt 1979 óta. Jelenleg a térségben tél van, és a tengeri jégnek híznia kellene, a műholdfelvételek azonban azt mutatják, hogy idén a legkisebb a tengeri jég májusi, júniusi kiterjedése, alulmúlja 2017-et is.
Miközben az Északi-sark térségében általános a melegedés és a tengeri jég olvadása, az antarktiszi tengeri jég esetében gyakori a növekedés és a zsugorodás, de az előbbi általánosabb jelenség. Ez főként földrajzából ered - mondta Parkinson.
Amikor a tengeri jég kiterjedése az Antarktisz térségében folyamatosan nő, a kutatók a szél- és légnyomás-mintázatokban beállt fordulattal, az óceáni áramlatok megváltozásával, vagy olyan rendszeresen fellépő klímajelenségekkel magyarázzák, mint az El Nino. Ezek most nem éppen megfelelő magyarázatok, és rejtély, hogy mi fog történni a közeljövőben - tette hozzá a kutató.
Szerző
Témák
Antarktika jég

Az eddigi legnagyobb és legsikeresebb takarítás: 24 autónyi műanyagot szedtek ki a Csendes-óceánból

Publikálás dátuma
2019.07.02. 10:59

Fotó: Lindsey Hoshaw / Ocean Voyages Institute
A 25 napos akció alatt több mint 40 tonna műanyag hulladékot gyűjtöttek össze a Csendes-óceánból Hawaii és Kalifornia között környezetvédők – adta hírül a CNN amerikai hírtelevízió.
Az Ocean Voyages Institute elnevezésű környezetvédő szervezet az úgynevezett nagy csendes-óceáni szemétsziget műanyaghulladékának egy részét gyűjtötte be. Mint hangsúlyozták, ez volt 
„az eddigi legnagyobb és legsikeresebb óceántakarítás” a térségben.

A 40 tonna műanyag mintegy 24 gépkocsi súlyával vagy 6-7 kifejlett elefánt súlyával egyenértékű - érzékeltette a csoport. 
Az expedíció 25 napig tartott. A csoport műholdas és dróntechnológia segítségével dolgozott. Elsősorban műanyag palackokat, plasztik bútorokat és játékokat gyűjtöttek be a vízből. A munka során halászhálókat is találtak, az úgynevezett „szellemhálók”, amelyekben nagy mennyiségű műanyaghulladék gyűlik össze képesek, egyike öt-, egy másik pedig nyolctonnás volt.
Tanulmányok szerint az óceánokban sokkal több műanyag van, mint azt korábban feltételezték. A becslések szerint évente 1,15-2,41 millió tonna szemét kerül az óceánok vizébe. 
GPS nyomkövető egy szemétszigeten, hogy ne tűnjön szem elől
Fotó: Justin Hofman / Greenpeace
May Crowley, az Ocean Voyages Institute alapítója kiemelte, hogy az óriási szellemhálók eltávolítása az óceánból nagyon fontos, ugyanakkor a kisebb szellemhálók is nagy károkat tudnak okozni, mert a bálnák és delfinek beléjük gabalyodnak, és elpusztulnak. 
A begyűjtött műanyag hulladékból 1,5 tonnát a Hawaii Egyetem művészeti képzésének hallgatói és hawaii művészek kapnak meg, akik szobrokat és más művészeti alkotásokat hoznak létre belőle. A többi hulladékot feldolgozzák és energia előállítására használják fel.
Crowley hangsúlyozta, hogy a probléma nagyságához képest csak egy kis lépést tettek előre, de ezzel is rengeteg halat, delfint és bálnát tudtak megmenteni. Hozzátette, hogy csoportja egy hosszabb, három hónapos takarítóakciót is tervez, és remélik, hogy más szervezetek is követik a példájukat.
Szerző