Arccal a tengerparti homokban fekszik egy kisgyerek - film készül a megfulladt kurd kisfiúról

Publikálás dátuma
2019.07.04. 09:00

Alan Kurdi családját elfelejtették beavatni a nagyszabású tervbe.
Sokak emlékezetébe kitörölhetetlenül beleégett Alan Kurdi apró, élettelen testének képe. A Szíriából menekült kurd származású kétéves kisfiú 2015-ben, a migrációs válság csúcspontján fulladt tengerbe anyjával és négyesztendős testvérével együtt, mikor Törökországból megpróbáltak a görög Kos szigetére jutni. Halála bizonyos értelemben fordulópontot jelentett. A török partokra kisodort, arccal a homokon fekvő ártatlan gyermek holttestéről készült megrázó felvételek a nemzetközi sajtóban is megjelentek, ezzel végre megkongatták a vészharangokat, ráébresztették az európai közvéleményt a szíriai menekültek kilátástalan helyzetére, és talán határozottabb cselekvésre ösztönözték a politikusokat. A tragédia után fél évvel született meg Törökország és az Unió között az a migrációs egyezmény, amelynek egyik célja éppen az volt, hogy hasonló többet ne fordulhasson elő. Négy évvel később filmet forgatnak Törökországban Alan Kurdi rövid életének történetéről. Az „Aylan Baba – Halál tengere” című alkotás már javában készül, ha minden jól megy, a hónap végére végezhetnek is a munkával. A török szereplők mellé olyan „csillagokat” is sikerült megnyerni, mint a szebb napokat megélt akcióhős Steven Seagal, a Magyarországon kevésbé ismert Mike Mitchell, és a török szappanoperákban hírnevet szerző német színésznő, Wilma Elles. A film rendezője Ömer Sarikaya, aki korábban például a Törökországban nagy sikert arató Éhség (Famine) című filmet készítette, amely azt dolgozza fel, mikor 1847-ben a muszlim Oszmán Birodalom segélyt küldött az éhező keresztény Írországnak. „Mikor az eset történt, egy ideig aludni sem tudtam. Folyton ez járt a fejemben” – nyilatkozta az Anadolu hírügynökségnek új munkájáról a rendező, aki a forgatókönyvet is jegyezte. A készítőknek nem titkolt célja, hogy az „Aylan Baba” a nemzetközi mozikba is berobbanjon, és akár egy-két nagyobb filmfesztivál díjára is esélyesnek tartják. Ennek ellenére szó sincs arról, hogy nyerészkedni akarnának a tragédián. Sőt, a direktor elmondása alapján minden színész teljesen ingyen dolgozik, a bevételekből származó pénzt pedig humanitárius célokra, a menekültek megsegítésére szánnák. Ám mint a mondás tartja, a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. A nagy hírverés közepette a filmmel kapcsolatban ugyanis kiderült egy nem is olyan apró hiba: Alan Kurdi családját elfelejtették beavatni a nagyszabású tervekbe. A film legalábbis részben a vízbe fulladt kisfiú Kanadában élő nagynénjének, Tima Kurdinak a „A fiú a parton” (The boy on the beach) című 2018-ban megjelent könyvén alapszik. Ám a nőtől nem hogy engedélyt nem kértek, de még arról sem tudott, hogy film készül a történetről. Sőt a CBC-nek adott interjúban arról beszélt, több ajánlatot is visszautasítottak, mert még nem álltak erre készen. Ahogyan a hírekből kellett értesülnie fia tragédiájának megfilmesítéséről a jelenleg Irakban élő apának, Abdullah Kurdinak is. „Még a nevét is rosszul betűzték. Az Alan egy kurd név” – panaszolta a Rudaw kurd csatornának az apuka, és világossá tette, hogy minden jogi eszközt be fog vetni, hogy leállítsa a produkciót. Az már ugyan a promóciós plakátból is egyértelműen kiderül, hogy a készülő film Alan Kurdiról szól, a rendező mégis azzal védekezik, hogy azért nem kértek engedélyt a családtól, mert a témája nem csupán a kisfiú, hanem a menekültek általában. Leszögezte, hogy emiatt nem fogja megváltoztatni a címet, ugyanakkor békejobbot nyújtva jelezte, szívesen beszélne Abdullahhal és Timával, és a premier vetítésen is vendégül látná őket.

Még mindig hullámsír

A Missing Migrants 597-re becsüli idén az Európába tartó meghalt vagy eltűnt illegális bevándorlók számát, ami az összes átkelés nagyjából 1,3 százaléka. Három-négy évvel ezelőtt még messze kétezer fölött vesztek a Földközi-tengerbe éves szinten. Azóta a szigorúbb bevándorlási politikának is köszönhetően már a 2014-es szint alá csökkent az Európába tartó migráció, a csökkenő szám azonban egyúttal azt jelenti, hogy az út nagyobb veszélyekkel jár. 

Szerző

Kurz kancellár beújít - egyelőre direkt kisebbségi kormányt akar

Publikálás dátuma
2019.07.04. 08:30

Fotó: JAKOB GLASER / Facebook
Szerdán végérvényesen eldőlt, hogy szeptember 29-én rendezik meg az előrehozott osztrák parlamenti választást.
Továbbra is jelentős fölénnyel vezet az Osztrák Néppárt (ÖVP) a többi párt előtt a szeptember végi előrehozott választás közeledtével. A tetemes előnyre jellemző, hogy az utolsó öt különböző felmérés közül egy 37, az összes többi 38 százalékon látta a pártot. A Peter Hajek által fémjelzett irodánál a jobbközép politikai erő fölénye 18 százalék a 20-20 százalékon álló szociáldemokraták és a jobboldali radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) előtt, de még a legkisebb vezetést mérő Research Affairs közvélemény-kutatónál is 15 százalékos az előny. Nem egészen három hónappal a parlamenti választás előtt ez behozhatatlannak tűnik. Ugyan a szociáldemokratáknál és a szabadságpártnál is akadnak olyan hangok, amelyek szerint az ÖVP-vel kellene szövetkezni a választás után, s a néppárt akár abba a kényelmes helyzetbe kerülhet, hogy egy kisebbik tömörüléssel, a Neosszal, vagy a Zöldekkel együtt is megszerezné az abszolút többséget, Sebastian Kurz volt kancellár, az ÖVP vezetője más, az osztrák politikában szokatlan megoldáson töri a fejét. Mint több interjújában is utalt rá, kisebbségi kabinetet alakítana, s az egyes szavazásoknál az adott törvényjavaslattól függően tárgyal majd a különböző pártokkal a kabinet előterjesztésének támogatásáról. Kurz példaként említette a skandináv modellt.
Természetesen a helyzet ennél azért összetettebb. Mihamarabb megállapodást kell kötnie az ÖVP-nek az egyes pártokkal a kabinet külső támogatásáról, ha a volt kancellár nem akarja, hogy már rögtön az első bizalmi szavazásnál elbukjon. Kurz terve az, hogy környezetvédelmi kérdésekben a Zöldekkel, migrációs témákban a szabadságpárttal köt egyezséget, illetve más pártokkal is együttműködhet az adott témától függően. Erősen kérdéses azonban, hogy Kurz elképzelései valóra válnak-e. Norbert Hofer szabadságpárti elnök múlt héten azt jelezte, semmi esetre sem hajlandó támogatni egy kisebbségi kormányt. Mint fogalmazott, „a néppárt biztos, hogy nem gyakorolhatja száz százalékosan a hatalmat a mandátumok harminc százalékával. Ez elképzelhetetlen lenne számunkra” – fogalmazott. Hofer, illetve az FPÖ más tagjai is azt remélik, hogy némi szünet után folytatódhat a néppárti-szabadságpárti koalíció. Az FPÖ abból indul ki, hogy a kapcsolatot megfertőző, úgynevezett Ibiza-videó főszereplője, Heinz-Christian Strache – egyelőre legalábbis – eltűnt a politika színpadáról, s európai parlamenti mandátumát sem vette át. Így Hoferék szerint nem lenne akadálya az együttműködés folytatásának. Bár Kurz egy nyilatkozatában nem zárta ki a koalíció folytatását, az ÖVP-n belül valószínűleg sokan elleneznék ezt a megoldást, arra hivatkozva, hogy lejáratná magát a néppárt, s túl nagy politikai árat fizethet egy a szélsőségesekkel való újabb összefogásért. Az SPÖ szociális kérdésekben jöhet szóba állandó partnerként az ÖVP számára, ám a szociáldemokraták hallani sem akarnak egy kisebbségi kormány támogatásáról. A párt szerint most kampányt kell folytatni, s nem arra kell helyezni a hangsúlyt, kisebbségi kormánya lesz-e az országnak. Az SPÖ úgy véli, Kurz újabb taktikázgatásáról van szó. A liberális Neos sem lelkesedik a felvetésért. A tömörülés főtitkára, Nikola Donig úgy vélte, már Kurz politikai stílusa is ellentmond egy kisebbségi kabinet létrehozásának. A skandináv modell ugyanis a pártok közötti őszinte párbeszédre épít, melynek során a kormányzó párt valódi partnerként tekint a többi politikai erőre. Kurz azonban nem ilyen stílusú személyiség, „amint ezt az eltelt néhány hónap példája is mutatta” – fejtette ki a Neos főtitkára. Thomas Hofer politikai tanácsadó a Der Standard hasábjain úgy vélte, a kisebbségi kormány felvetése egyszerű taktikai manőver a volt kancellár részéről. Sebastian Kurz ugyanis azok vitorlájából akarja kifogni a szelet, akik egy ÖVP-FPÖ, vagy egy néppárti-szociáldemokrata együttműködéssel riogatnak. Szerinte ez azért jó stratégia a néppárti elnök részéről, mert így nem arról zajlik a vita, hogy milyen színezetű kormány alakul majd a választások után. Wolfgang Bachmayer közvélemény-kutató is úgy véli, taktikai húzásról van szó. Szerinte azonban Kurz ezzel elsődlegesen az ÖVP tagságának önbizalmára épít. Ugyanakkor egyik szakértő sem tartja valószínűnek, hogy a választás után kisebbségi kabinet alakuljon. Arra ugyanis egyik párt sem hajlandó, hogy ajándékok sorával lepje meg az ÖVP-t.

Tornádó pusztított Kínában – többen meghaltak

Publikálás dátuma
2019.07.04. 07:40

Fotó: Yang yang / Yang yang - Imaginechina
A forgószél mintegy negyedórán át tartó tombolásában közel 3500 épületben, valamint az elektromos hálózatban keletkezett kár
Tornádó pusztításában haltak meg hatan és csaknem kétszázan megsérültek szerdán a Kína északkeleti részén fekvő Liaoning tartomány Kajjüan városában - adta hírül csütörtökön a CGTN kínai nemzetközi hírtelevízió.   
A viharos erejű szél mintegy negyedórán át tartó tombolásában közel 3500 épületben, valamint az elektromos hálózatban keletkezett kár

- derült ki a CCTV kínai hírtelevízió riportjából. Az áramellátás mellett a városban több helyen is megszakadt a vízellátás. Megkezdődött a károk felmérése és a helyreállítás. A hatóságok emellett vizsgálják, hogy mi okozhatta a tornádó kialakulását a térségben, ahol nem jellemző a pusztító erejű forgószél kialakulása.
Szerző
Témák
Kína Tornádó