Kína boldogan figyeli az erőszakot - egyre fogynak a hongkongi tüntetők

Publikálás dátuma
2019.07.03. 12:52

Fotó: AFP
Stratégiai szempontból nem volt okos döntés, hogy hétfőn egy jelentős csoport megtámadta a hongkongi parlament épületét.
Kína nyerheti a legtöbbet azzal, ha a hongkongi tüntetők tartósan is erőszakhoz folyamodnak – vélik szakértők. A tüntetők hétfőn behatoltak a parlament épületébe, a rendőrség könnygázt vetett be ellenük. A megmozdulások eredetileg amiatt törtek ki, mert a helyi törvényhozás lehetővé akarta tenni, hogy a bűncselekményekkel vádolt személyeket kiadják Kínának. Sokan úgy vélik, e szabályozással visszaélne Peking. A tüntetések sokáig békés mederben zajlottak, ám az utóbbi időben mind több volt az erőszak, hétfőn pedig elszabadult a pokol. „Sok fiatal úgy véli, hogy a békés megmozdulások teljesen hasztalanok” - vélte Volin Lai történelemtanár, a tüntetések egyik résztvevője a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain. Szerinte amennyiben a kormány továbbra is hajthatatlan marad, s nem mond le teljesen terveiről, még több lesz az erőszak. Azzal azonban a tüntetők is tisztában vannak, hogy ez a megoldás rendkívül veszélyes, hiszen csak azt érik el, hogy bevessék ellenük a kínai néphadsereget. A katonaság Hongkongban is rendelkezik bázissal, hivatalosan az a feladata, hogy megvédje a várost egy esetleges támadástól. Ám a kínai kommunista pártban mind többen állítják azt, hogy a tüntetőket külföldről irányítják, azaz így legitimizálnák a hadsereg bevetését. Csakhogy a tüntetők számának egyértelmű csökkenése is azt mutatja, nem feltétlenül választottak jó stratégiát a megmozdulások szervezői. Mint a Bloomberg emlékeztetett rá, kezdetben széles körű támogatást élveztek, az üzleti élet képviselői éppúgy mögöttük álltak, mint Hongkong egyszerű polgárai. Míg a bő két héttel ezelőtt tartott tüntetéseken egyes becslések szerint a kétmilliót is meghaladta a tüntetők száma, hétfőn csak valamivel több mint félmillióan lehettek az utcákon, ami azt jelzi, a radikális tüntetők kezdik elveszíteni a társadalom egy jelentős részének a támogatását. (Július 1. szimbolikus nap a városban, 22 évvel korábban e napon adta át Nagy-Britannia a várost Kínának.) Kedden és szerdán nyugalmasabban zajlott az élet Hongkongban, s az előző napi összecsapások nyomait próbálták meg eltüntetni. Bár Hongkongnak talán sosem volt annyira népszerűtlen ügyvezetője, mint Carrie Lam, a legutóbbi események az ő malmára hajthatják a vizet. A városban ugyanis csak igen kevesen támogatják azokat az akciókat, amelyek felforgatják a jól megszokott mindennapokat, ezek a külföldi befektetőket is elriaszthatják. A hongkongi Amerikai Kereskedelmi Kamara, amely ellenzi a kiadatási törvényt, tegnap közleményt adott ki. Ebben elítélték az erőszakot, amely „súlyos vagyoni károkat okoz”. Carrie Lam a történések után a rend garanciájának állíthatja be magát az erőszakos „felforgató elemekkel” szemben. Bár korábban olyan hírek is napvilágot láttak, hogy Peking kihátrálhat mögüle, s más személyt nevezhet ki a helyére, a váltásra most nagyon kicsi az esély. Lam  sajtóértekezleten ítélte el a tüntetők akcióját, s behatolásukat a parlament épületébe, mint fogalmazott, „el kell ítélni erőszakos, vandál cselekedetüket; semmi sem fontosabb a hongkongi jogállamiságnál” - fejtette ki. A hétfői káosz igen jól jön Hszi Csin-ping kínai elnök számára is, aki folyamatosan azt sulykolja, hogy csak szigorú ellenőrzés révén tartható fenn a rend a városban, s csak ez biztosítja a tartós gazdasági növekedést. A kínai médiában a tüntetőket rendre a külföld által fizetett agitátoroknak, ügynököknek állítják be. A kínai kabinet nem éppen meglepő módon elítélte a hétfői tüntetéseket azt közölvén, szélsőségesek állnak az akció mögött, ezért törvény előtt kell felelniük tettükért. Vej Csianguo, Kína korábbi kereskedelmi miniszterhelyettese a Bloombergnek elmondta, „Hongkongban nem uralkodhat el a káosz. Amint a kulturális forradalomban is megtapasztalhattuk, ez csak árt a fejlődésnek”. A vezető pekingi napilap, a Zsenmin Zsipao szerdai számában szintén arra figyelmeztetett, veszélybe kerülhet a gazdaság, ha káosz alakul ki. Lapértesülések szerint a tüntetők között is egyre nagyobb a szakadék, mind jelentősebbek a véleménykülönbségek nemcsak a békés megoldást pártfogolók és az erőszakos akciót óhajtók között, hanem a nagyobb autonómiát követelők és a Kína jelenlétét elfogadók között is.

Merkel a legnépszerűtlenebb miniszterét küldte csatába az unió csúcsposztjáért

Publikálás dátuma
2019.07.03. 11:15
Ursula von der Leyen
Fotó: BERND VON JUTRCZENKA / AFP/dpa
Nem először okozott általános meglepetést Ursula von der Leyen, akit minden előzmény nélkül jelöltek az Európai Bizottság elnökének. Amikor 2013-ban német védelmi miniszternek nevezték ki, a hadsereg épp olyan megdöbbenve nézett, mint most az EU, amikor Angela Merkel kancellár és Emmanuel Macron váratlanul előhúzta abból a bizonyos kalapból. Különösen a német szociáldemokraták, Merkel koalíciós partnerei képedtek el, mert amint a Spiegel egy márciusi felméréséből kiderült, ő a német kabinet legnépszerűtlenebb tagja. S valójában egyik posztján sem alkotott maradandót.
 Bármekkora volt is a meglepetés, a Die Welt már egy június eleji cikkében az esélyesek között emlegette, s neve valójában múlt hét végén is felmerült Angela Merkel és Emmanuel Macron tárgyalásain, igaz akkor még nem bizottsági elnökként, hanem Federica Mogherini utódaként, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselői poszt várományosaként. Akkor ugyanis már szinte biztosnak tűnt, hogy Manfred Webernek esélye sincs a bizottság elnöki posztjának megszerzésére, Németország azonban valamilyen posztot mindenképpen meg akart kaparintani. Von der Leyen kinevezése kapcsán számos negatív kommentet lehetett olvasni a Twitteren, főleg német felhasználók részéről, ami nem éppen kivételes népszerűségére utal. Ugyanakkor ez azért még nem jelenti azt, hogy ne lenne alkalmas a posztra. A Brüsszelben született politikusnak nyelvi gondjai nem lesznek, folyékonyan beszél franciául és angolul, az EU három fontos nyelvén kiválóan is tud tárgyalni nyelveken. Von der Leyennek a következő napokban nagy szüksége is lesz tárgyalókészségére, hiszen meg kell győznie az európai parlamenti frakciókat arról: az Európai Tanács jól döntött, amikor rá esett a választása.  Védelmi miniszterként külföldi útjai alkalmával hosszasan és részletesen beszélt az unió külpolitikájáról, szó sincs tehát arról, hogy most hetek alatt kellene beleásnia magát az Európai Unió ügyeibe.  Kétségtelen, hogy a német hadügy élén eltöltött hat éve nem éppen sikertörténet, szakértők azonban rámutatnak, hogy ez nem is tartozik a hálás tárcák közé Németországban. Tagadhatatlan, hogy a többi védelmi miniszter között nagy tekintélyt vívott ki magának, s nem csak Európában, hanem a NATO-nál, ahol ő a legrégebben szolgáló védelmi miniszter. Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára is elismerően szólt róla a Spiegelben. A kinevezését élesen bíráló német szociáldemokraták, köztük az Európai Parlament alelnöki tisztségére pályázó Katarina Barley volt igazságügyi miniszter, hangsúlyozták, nem is von der Leyen személyével van bajuk, hanem azzal a móddal, ahogy az uniós vezetők kiválasztották a jövendőbeli bizottsági elnök személyét. Ursula von der Leyen egy föderatív Unió, az Európai Egyesült Államok létrehozását támogatja, azaz a „több Európa”, az uniós integráció elmélyítésének híve, vagyis teljesen másként képzeli el az EU jövőjét, mint Orbán Viktor. 2015-ben élesen bírálta a magyar kormány menekültekkel szembeni fellépését. Védelmi miniszterként a közös európai hadsereg létrehozását támogatja, Macronhoz hasonlóan. Még tavaly októberben is tett egy ilyen nyilatkozatot függetlenül akkor, hogy Angela Merkel nem a közös uniós haderő híve. Von der Leyen hazájában nem csak a Bundeswehr nem éppen ideális állapota miatt vált népszerűtlenné, hanem azért is, mert a múltjában akadnak kétes ügyek. A hannoveri orvosegyetem például 2016 márciusában megállapította, hogy 1990-ben beadott doktori disszertációjában plágium is felfedezhető, doktori címét azonban nem vették el, mert nem jutottak arra a következtetésre, hogy tudatos plagizálásról lett volna szó. A másik vele kapcsolatos botrány: a Bundeswehrnél évente 150 millió eurót fizettek tanácsadóknak, így az ügyészség tavaly ősz óta azt vizsgálja, nem fiktív megbízásokról volt-e szó. A hétgyermekes családanya nehéz kihívás előtt áll. Az őt ért számos bírálat ellenére képes lehet arra, hogy új lendületet adjon az Európai Uniónak.
Frissítve: 2019.07.03. 12:21

Életét félti a hatodik feleség, miután elmenekült a dúsgazdag dubaji uralkodó palotájából

Publikálás dátuma
2019.07.03. 10:51

Fotó: MARWAN NAAMANI / AFP
Jelenleg Londonban él a hercegnő, és csak reménykedik, hogy a brit hatóságok nem adják ki.
Haya Bint al-Hussein hercegnő, Sheikh Mohammed Al Maktoum dubaji uralkodó felesége Londonban bujkál és az életéért aggódik, írja a 24.hu. A hercegnő az uralkodó hatodik felesége, az egykori jordán uralkodó, Huszein lánya, a jelenlegi jordán királ, II. Abdulah féltestvére. A jordán származású, de Nagy-Britanniában képzett 45 éves Haya hercegnő 2004-ben házasodott össze a jelenleg 69 éves milliárdossal. Mohammed sejknek a források szerint összesen 23 gyermeke van különböző feleségeitől.  A hercegnő először Németországba szökött, ahol menedékjogot kért, majd innen Londonba távozott. A BBC forrásai szerint az asszony jelenleg Kensington Palace Gardensben él, egy 85 millió font értékű házban. A lap értesülései szerint a hercegnő azután hagyta maga mögött luxuséletét, hogy megtudta, milyen körülmények között tért vissza Dubajba férje egyik lánya. Latifa hercegnő egy francia férfi segítségével, hajóval szökött meg az Egyesült Arab Emirátusokból, de az indiai partoknál fegyveresek ütöttek rajtuk, az uralkodó lányát pedig visszahurcolták Dubajba. Ekkor Haya hercegnő még védelmébe vette országát, miután azonban megtudta, hogy Latifát akarata ellenére hurcolták haza, saját életéért is aggódni kezdett.
Szerző