Németh Szilárd díjazottakat méltatott, majd ránk csapta a telefont

Publikálás dátuma
2019.07.03. 13:47

Fotó: Népszava
A honvédelmi államtitkár gratulált a radikális szervezet bebörtönzött aktivistáinak, de erről lapunknak már nem akart beszélni.
Hárman kapták meg szerdán a Vasvári Pálról, a Rákóczi-szabadcsapat vezéréről elnevezett oklevelet a Hadtörténeti Múzeumban, az eseményen pedig Németh Szilárd honvédelmi államtitkár is beszédet mondott. Közülük két név a székelyföldi terrorvádból ismerős lehet: plakettet kapott ugyanis Hatvannégy Vármegye két kézdivásárhelyi aktivistája, Beke István és Szőcs Zoltán, akiket koholtnak tűnő vádak – terrorcselekmény előkészülete – alapján öt év börtönre ítéltek. 
 Felhívtuk fel telefonon Németh Szilárdot – tudni szerettük volna, hogy tényleg ők a díjazottak: a Népszava név hallatán a fideszes politikus megdöbbenten visszakérdezett, mint aki rosszul hall, majd azt mondta, hogy keressük a plakettet kiadó polgári egyesületet, és lecsapta a telefont. Az MTI tudósításából kiderült, hogy nem tévedtünk:  valóban a két székelyföldi fiatal kapta megosztva az elismerést. A nevükben a díjat az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Lomnici Zoltán vette át, aki hangsúlyozta, hogy ártatlanul ítélték el a két fiatalt, akik ma is kiállnak a magyarság ügyéért. 
 A harmadik díjazott Kovács Vilmos, a ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. Róla az úzvölgyi konfliktus kapcsán hallhattunk a napokban: a Magyar Nemzet írta meg, hogy Kovács részt vett az úzvölgyi katonatemető állapotának rendezéséről szóló bukaresti tárgyalásokon, és a temetőben nemrég felállított betonkeresztek alatti terület feltárását javasolta. A növekvő diplomáciai feszültséget jól mutatja, hogy a megbeszélések után a román védelmi tárca ferdítéssel, félretájékoztatással gyanúsította meg a magyar ezredest. 
Az államközi konfliktust vélhetően a mostani díjátadó sem enyhíti majd, tekintettel arra a történelmi tényre, hogy
Vasvári Pál őrnagy a lázadó román felkelőkkel vívott csatában esett el négyszáz társával együtt Kalotaszeg határában, éppen 170 éve.

Az indulatok gerjesztésében persze a román kormánypártok sem maradnak adósak, hiszen nemrég derült ki, hogy két szenátoruk helyi ünneppé, a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítatná június 4-ét.
Szerző
Frissítve: 2019.07.03. 14:03

A Fidesz politikusa úgy akar fontos posztot az Európai Parlamentben, hogy hallgat pártjáról és magyarságáról

Publikálás dátuma
2019.07.03. 12:20

Fotó: Geneviève Engel / Európai Parlament
Az MSZP politikusa cikiséget orront a háttérben.
Járóka Lívia, a Fidesz EP-képviselője nem először jelentkezik az Európai Parlament egyik alelnöki posztjára, legutóbb két éve is kandidált a tisztségre; sikerrel - írja Facebook-posztjában a szocialista Ujhelyi István. A honi kormánypárt politikusa a szokásoknak megfelelően akkor is és most is körlevélben kampányolt maga mellett az EP-képviselők körében, bemutatva eredményeit, eddigi munkáját. Azonban - figyelmeztet az MSZP brüsszeli képviselője - ahogy 2017-ben, úgy most is kifelejtett két dolgot a leveléből: hogy magyar és hogy a Fidesz politikusa. Ujhelyi szerint ebből két következtetés adódik: vagy ennyire ciki fideszesnek lenni, vagy ezzel akarják eltitkolni az “önkéntes felfüggesztésüket” Néppártban.
Szerző

Tarlós legyőzésén múlik, hogy Orbán nekilát-e átírni az alkotmányt

Publikálás dátuma
2019.07.03. 11:48

Fotó: Népszava
Ha Budapestet behúzza az ellenzék, akkor a miniszterelnök valószínűleg békén hagyja az alaptörvényt.
Bár a kormánypárt politikusai egy éve nem beszélnek nyilvánosan az alkotmányrevízióról, Szájer József vezetésével szűk körében folyamatosan zajlik az Alaptörvény felülvizsgálata, írja az index.hu. Orbán Viktor tíz-tizenöt témakörben jelentős változásokat szeretne, a miniszterelnök elképzelései olyannyira kiforrottak, hogy konkrét szövegvázlatokat is írt már. A kormányfő tervei szerint módosulhatnak a munkavállalók és a munkaadók viszonyát szabályozó részek, méghozzá a munkaadók javára, valamint Orbán szeretné, ha az Alaptörvény kimondaná, hogy azonos nemű párok semmilyen körülmények között ne fogadhassanak örökbe gyereket. Az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség adott, de önmagában nem elegendő legitimáció. Orbán az index.hu szerint a nagyszabású átalakításnak csak az önkormányzati választások után futna neki - amennyiben a voksolás a Fidesz egyértelmű győzelmét hozza. A 3200 település nagyobb részét behúzza majd a kormánypárt, ahol úgy számolnak: a 23 megyei jogú városból is többet nyerhetnek meg, mint amennyit elhódíthat az ellenzék. Csakhogy a legfontosabb kérdés azonban, hogy a Fidesznek sikerül-e megtartania Budapestet, vagy sem. Ha Tarlós István nyer, akkor Orbán belevág az alkotmánymódosításba, ha veszít, akkor ennek az esélye minimálisra csökken.  Tarlós győzelmét pedig nem veszik készpénznek a Fidesz vezérkarában, nem véletlenül beszélt arról Kocsis Máté is, hogy „nagy harcra” számítanak. Különösen azért, mert a kormánypártok belső mérései szerint már nem igaz Tarlós Istvánnal kapcsolatban, hogy 5-10 százalékot hozzá tud tenni a Fidesz budapesti népszerűségéhez, a jelenlegi főpolgármester és a kormánypártok népszerűsége ma már közel azonos szinten mozog a fővárosban. A kormánypártok esélyeit tovább csökkentheti, hogy míg a Fidesz Tarlós István karakterére és az elmúlt ciklusok eredményeire fogja építeni a kampányát, az ellenzéki oldalon nagyobb mozgósítóerővel bírhat, ha a főpolgármester-választást – az isztambulihoz hasonlóan – egy Orbán Viktorról szóló népszavazássá képesek emelni.
Szerző
Frissítve: 2019.07.03. 15:40