Az újonnan felállt Európai Parlament híven tükrözi az európai politikai palettán végbement változásokat. Formálisan az erőviszonyok maradtak, hiszen a Néppárt (EPP) maradt a legerősebb, a szocialisták második helyen maradtak, de távolról sem azzal a súllyal, mint az előző ciklusban. A testület igen nagy mértékben megújult, a megválasztottak 58 százaléka EP- újonc. Bár továbbra is kisebbségben vannak, javult a nők aránya is, jelenleg eléri a 40 százalékot. Az AFP hírügynökség adatai szerint a kedden beiktatott 748 EP-képviselőből 436 (vagyis minden tízből hat) először szerzett mandátumot, a három katalán képviselő pedig a spanyol hatóságok ellenállása miatt nem élhetett a lehetőséggel. A 312 olyan képviselőből, akiknek már van tapasztalata az európai törvényhozásban, 293 az előző ciklusban is képviselő volt.
Legtöbb új képviselőt Szlovákia küldött, delegációja 85 százalékban újult meg, másodikként 80 százalékkal Svédország, majd 69 százalékkal Franciaország következik. Az ellenpólust Málta jelenti 33 százalékkal.
A frakciók között a Matteo Salvini és Marine Le Pen pártja köré épült új szélsőjobb Identitás és Demokrácia rendelkezik legtöbb újonccal (81 százalék), Macronék Renew Europe frakciója, akárcsak a Zöldek 69 százalékban sorakoztatnak fel újakat. Legkevésbé a nagyok, a Néppárt (EPP) és a szocialisták (S&D) újultak meg, 41 illetve 51 százalékban.
Jelentős növekedést mutat a nők aránya, amely jelenleg 40 százalék. Az első, 1979-ben rendezett EP-választás után 16 százalék volt arányuk, legutóbb, 2014-ben pedig 37 százalék. Hat ország, Franciaország, Ausztria, Szlovénia, Lettország, Málta és Luxembourg küldöttségei fele-fele arányúak a nemek tekintetében, a svéd és a finn delegációban többségben vannak a nők, 55, illetve 54 százalékban, Ciprus az egyetlen ország, amelynek küldöttségében nincs nő. Legtöbb női küldött a zöldeknél van, 53 százalék, őket követik a liberálisok 47 százalékkal, utolsó helyen pedig az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták állnak 32 százalékkal, de a Néppárt sem jeleskedik a maga 34 százalékával.
Az új Európai parlament életkora 21 évtől 82-ig terjed. Átlagéletkora nem változott, 50 év körül mozog, akárcsak az előző nyolc ciklusban. Legidősebb delegáció a litván, 66 éves korátlaggal, legifjabb a máltai 44 évvel. Legidősebb csoportosulás a jobbközép, 55 éves átlaggal, legfiatalabb a zöld 47 évvel. Az EP legfiatalabb képviselője a Zöldekhez tartozik, a dán Kira Marie Peter-Hansen, ő a maga 21 év, 4 hónap és 9 napjával az Európai parlament történetének legfiatalabb tagja. A korelnök pedig az olasz politika fenegyereke, a 82 éves Silvio Berlusconi.
