Hiába a rezsiharc, még mindig a lakhatás veszi ki a legtöbbet a magyar pénztárcákból

Publikálás dátuma
2019.07.03. 15:50

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az átlagos magyar fogyasztó fizetésének felét csak arra költi, hogy tovább dolgozhasson.
Hiába az állhatatos kormányzati rezsiharc, még mindig a lakhatással kapcsolatos költségek veszik ki a legtöbbet a magyarok pénztárcájából - derül ki az Eurostat legfrissebb, 2017-es évet elemző kimutatásából. Egészen pontosan a fizetések 18,8 százalékát vitte el tavaly előtt a lakhatás; tovább bontva, ebből 12,1 százalék a lakás és lakbérfizetés ára, a többi pedig a rezsi és a karbantartás. 18,8 százalék az étel és a nem alkoholos italok ára, 13,2 pedig a közlekedésé, legyen szó autóról vagy tömegközlekedésről.
A fizetéseknek tehát a felét (50,2 százalék) az viszi el, hogy az ember tudjon hogyan és honnan, illetve tudjon egyáltalán bejárni dolgozni. És ebben még nincsenek benne például a ruházatra szánt költségek (3,8 százalék), vagy éppen az egészségügyi szolgáltatások és gyógyszerek ára (4,2).
Mindez forintban is kifejezhető. Alapul véve az átlagkeresetet - de nem a KSH-féle csinosított adatokat, hanem a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda által az adóbevallásokból kiszámított, senkit sem kifelejtő nettó havi 198 ezres átlagkeresetet nézve -, a tavalyelőtti év arányszámait egy idei hónapra vetítve elmondható:
  • átlagosan 37 ezer forint megy el a lakhatási költségekre;
  • 36 ezer forint élelmiszerekre;
  • 26 ezer a közlekedésre;
  • 16,6 ezer a különféle szolgáltatásokra megy el;
  • 14,8 ezer forint éttermekben - és kifőzdékben, valamint gyorséttermekben - hagyunk ott;
  • havi 14,7 ezer megy italra, dohányra és más káros szenvedélyekre;
  • 14 ezer forint pedig szabadidős tevékenységekre és szolgáltatásokra jut, a háziállatokat is ide véve.
Havi 8 ezer marad gyógyszerekre és egészségügyre, 7,5 ezer ruhára, 6,7 ezerből a telefonszámlát fizetjük és mindössze 3 ezret fordítunk oktatásra és továbbképzésekre.
A nettó garantált bérminimum 2019-ben 129 ezer forint. Aki ennyiből él, az csak a lakhatással, munkába járással és az élelmiszerekkel, máris havi 67 ezres kiadásnál tart. Szórakozásra és kultúrára havi 3,6 ezer forintja jut.
Szerző

322,89 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.07.03. 08:34
Illusztráció: Shutterstock
Kedd estéhez képest vegyesen mozgott a forint jegyzése a főbb devizákhoz képest szerda kora reggel.
Szerda reggel fél hét körül az euró 322,89 forintra gyengült a kedd esti 323,10 forintról.
A svájci frank árfolyama 290,15 forintról 290,30 forintra, a dolláré pedig 285,75 forintról 286,03 forintra emelkedett.
Az euró gyengült a dollárral szemben, kedd este 1,1306 dollárt, szerda reggel 1,1289 dollárt ér.
Szerző

328 ezer kiló ragadozót esznek meg évente a magyarok

Publikálás dátuma
2019.07.03. 08:31
Illusztráció
Fotó: PHILIPP dpa Picture-Alliance / AFP
Továbbra is idényjellegű a magyarok halfogyasztása; leginkább karácsonykor és húsvétkor vásárolnak, többnyire pontyot. Nő viszont a kereslet a feldolgozott, konyhakész halászati termékek iránt.
A hazai tógazdaságokban a haltermelés mennyisége 22 541 tonna volt tavaly – írta a Magyar Hírlap az agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) lehalászási jelentése alapján. A magyarországi tógazdasági haltermelés meghatározó részét hosszú évek óta ugyanaz a három régió adja: Dél-Dunántúl, Észak-Alföld és Dél-Alföld. Tavaly – ahogy jellemzően a korábbi években is – Hajdú-Bihar megyében termelték a legtöbb halat. 
A magyarországi tógazdasági haltermelés fő halfaja is a ponty, amely a tógazdaságokban termelt étkezési halak 79,5 százalékát tette ki tavaly is. A hektáronkénti szaporulat összesen 595 kilogramm, az egy hektárra vetített pontyszaporulat 481 kilogramm volt 2018-ban. Az AKI jelentése arra is kitér, hogy a növényevő halfajok közül az amur a lehalászott étkezési célú mennyiség 3,3 százalékát, a busa 9,5 százalékát adta tavaly. A megtermelt étkezési méretű értékes ragadozóhalak (csuka, harcsa, süllő) lehalászott mennyisége 2018-ban 328 tonna volt, ami az előző év adatához képest 15 százalékos bővülést mutatott. A tógazdaságokban a horgásztatással értékesített hal mennyisége 209,3 tonna volt 2018-ban, ami 26 százalékos csökkenés az egy évvel korábbi, 282,5 tonnához képest. Halgazdálkodási vízterület telepítésére 2018-ban 1745 tonna halat értékesítettek a termelők.  
Az AKI jelentéséből az is kiderült, hogy az elmúlt néhány év során nem változott a magyarországi halhús keresletének erős idényjellege; leginkább a húsvéti és karácsonyi időszakban vásárolnak halat a hazai fogyasztók.
A feldolgozott, illetve konyhakész halászati termékek iránt viszont egyre inkább nő a kereslet. Az ágazat képviselői és az agrártárca folyamatosan törekszik a halfogyasztás és a fogyasztói bizalom növelésére. Ezt a célt szolgálja a fogyasztási célú hal áfatartalmának 2018. január 1-jétől 27 százalékról öt százalékra való mérséklése is. Magyarországon 
az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás mértéke öt–hét kilogramm között mozgott az elmúlt néhány évben, ami jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától (23–25 kilogramm/fő/év) és a világátlagtól (húsz kilogramm/fő/év) is.

 A hazai lakosság jellemzően a 1,5–2 kilogrammos pontyot keresi, és a kereskedői elvárások is ezt az átlagsúlyt tartják ideálisnak a gazdaságos feldolgozáshoz.
Szerző
Témák
halfogyasztás