Tovább hízik a Fidesz pártalapítványa

Publikálás dátuma
2019.07.08. 06:45

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
2018-ban már 553 millió forintból gazdálkodhatott a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány.
Tizenhárom millió forinttal nőtt a Fidesz pártalapítványának bevétele tavaly. Így 2018-ban már 553 millió forintból gazdálkodhatott a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (SZPMA). A Balog Zoltán ex-miniszter által vezetett alapítvány bevételének túlnyomó része, mintegy 551,5 millió forint költségvetési támogatás, de a szervezetet támogatta egy magánszemély, a Wahed Media Hungary Kft. és a Sárhegyi és Társa Ügyvédi Iroda. Az erős kormánypárti kapcsolatokkal rendelkező ügyvédi iroda vezetője, Sárhegyi Zoltán volt Fidesz-delegált a Nemzeti Választási Bizottságban. Az iroda – amely segédkezett a Habony-féle médiabirodalom elindításában – jelentős közmegrendelésekhez is jutott. Sárhegyi és a szintén az irodában dolgozó felesége közös vállalkozása 2011-re és 2012-re több milliárdos keretszerződést kötött a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel. Az iroda tavaly októberben 160 millió forintos keretszerződést írt alá az állami vasúttársasággal is. A bíróságra benyújtott mérlegből kiderül, hogy a Fidesz pártalapítványa a bevételek jó részét, 349 milliót költötte el az „alapító okiratban rögzített célokra”. Minden bizonnyal ide könyvelhették el a Civil Összefogás Fórumnak (CÖF), illetve alapítványának juttatott 50 millió forintot. Erről nem tett említést, a Polgári Magyarországért Alapítvány, de arról igen: több tucat más egyesület, konferencia és rendezvény kapott támogatást. Így is jócskán maradt a kasszában: az alapítvány 2017-hez képest jóval többet, 71 millió forint eredményt könyvelhetett el. Korábban az Átlátszó írta meg, hogy az SZPMA tízmilliókat fizetett az azeri korrupciós ügyekkel összefüggésben az Európa Tanácsból (ET) kizárt Stef Goris ex-képviselőnek. A gyanú szerint a képviselőnek kulcsszerepe volt abban, hogy az ET végül nem ítélte el Azerbajdzsánt. Az átlátszó szerint az SZPMA lényegében másolt tanulmányokért fizetett Gorisnak, ráadásul pont akkor, amikor Magyarország ügyében is zajlott egy jogállamiság vizsgálat az Európa Tanács parlamenti bizottságában. Végül az ET visszafogottan járt el a magyarországi jogsértések miatt is.
Frissítve: 2019.07.08. 06:50

Félelemből és dacból szavaznak

Publikálás dátuma
2019.07.08. 06:00

Fotó: Balázs Attila / MTI
A kérdezettek majd kétharmada szerint a kistelepüléseken nem lehet szabad a helyhatósági választás a kiszolgáltatottság miatt – derült ki egy Publicus-felmérésből.
Magyarország kisvárosaiban és a falvaiban a választás nem szabad, legalábbis az emberek majdnem kétharmada biztos benne, hogy a hatalmon lévők érdemben képesek befolyásolni a voksolást – ezt mérte a közvéleményt a Népszava megbízásából szondázó Publicus Intézet. Nem vitás, ezeken a településeken a legerősebb a gazdasági függés: a helyhatóság az egyik legnagyobb munkáltató és a vállalkozások sokaságának jóléte nagyban függ az önkormányzati megrendelésektől.
A nagyvárosok – a választók érzékelése szerint – egyelőre megmaradtak a szabadság bástyáinak, így 73 százaléka az embereknek úgy érzi, teljesen szabadon eldöntheti, melyik polgármester-jelöltet választja. Feltéve, hogy akad olyan, aki kedve szerint való. Márpedig az emberek 65 százaléka lát ilyen aspiránst. Az ellenzéki szavazók körében ennél csak a Demokratikus Koalíció és a Jobbik produkált jobb arányt: előbbi szimpatizánsainak 72 százaléka lát jó jelöltet, míg utóbbi támogatóinak 66 százaléka. Az ellenzékiek közül leginkább a momentumosok nem találják az emberüket – csak 50 százaléknak van favoritja –, és az MSZP esetében is mindössze 59 százalék a találati arány. A választási aranytartalékot jelentő bizonytalanok 58 százaléka nem lel egyelőre szíve szerint való polgármester-jelöltre.
Noha a mérés szerint az ellenzéki oldalon meglehetősen nagy, 50-72 százalékos arányban látnak megfelelő jelölteket, a győzelmi esélyeket illetően már kevésbé optimisták a kormányellenes voksolók. Arra a kérdésre, hogy az ön településén van-e esélyes ellenzéki jelölt, egyedül az MSZP szimpatizánsai feleltek igennel meggyőző fölénnyel. A többi ellenzéki támogató esetében 37 és 44 százalék fedezett fel esélyes aspiránst. Ebben az esetben is a momentumosok voltak a leginkább pesszimisták. A szimpatikusság és az esélyesség közötti ellentmondás feloldása az lehet, hogy az ellenzék közös jelöltjeinek leginkább a nagyvárosokban van győzelmi esélye – kisvárosokban és falvakban, egyebek mellett a már említett függőségi viszonyok miatt kevésbé.
Mindenesetre még semmi nincs lefutva: bár a többség kevésbé fontosnak nevezte az önkormányzati választásokat, az emberek 72 százaléka állítja, biztosan elmegy voksolni. Ez az arány valószínűleg szelídül, de egy 60 százalékos részvétel reális lehet, hiszen az EP-választásoknál is a szavazásra jogosultak majdnem 40 százaléka jelent meg urnáknál, míg 2014-ben a „brüsszeli voksolás” a választók 29 százalékát sem mozgatta meg. Azaz jól látszik, hogy a különböző megmérettetéseket az ellenzéki szimpatizánsok egyfajta protestszavazásként fogják fel – mint emlékezetes a 2018-as országgyűlési megmérettetésen is majdnem 10 százalékkal többen szavaztak, mint 2014-ben – ezzel párhuzamosan pedig a Fidesz is kénytelen csúcsra járatni a mozgósítást. Ráadásul a jelek szerint szép lassan megtört az a hit, hogy hátrányos, ha egy település első embere nem kormánypárti, mert így például nehezebben csatornáz be fejlesztési pénzeket. Már az emberek 48 százaléka gondolja így, és csak 38 százalék hiszi, hogy árt falujának, városának, ha más a kabinet és a polgármester „színe”. Ennek ellenére, a kérdezettek – még amennyiben hátrányosnak tarják is, ha nem kormánypárti a városvezetés – többségében, 85 százalékos arányban szívesen voksolnának ellenzéki polgármester-jelöltre.

Változó motiváció

Fura ellentmondás jellemezte eddig az önkormányzati választásokat: a részvétel mindig alacsonyabb volt, mint az országgyűlési voksolásnál, pedig az emberek zöme úgy gondolta, hogy a helyhatósági meccs eredménye jobban befolyásolja az életét. Mára ez a hit átfordult: mindössze 16 százalék véli úgy, hogy az önkormányzati választás nagyobb hatással van a sorsára, a parlamenti voksolásnak 37 százalék tulajdonít nagyobb jelentőséget. 27 százalék pedig úgy gondolja, mindkét voksolás egyformán fontos. Hogy ez így alakult, annak az az eredője, hogy mindegyik párt – ha más okból is – de kampánystratégiát váltott. Korábban az önkormányzati voksoláson a pártok általában helyi üzenetekkel nyomultak – de ez általában a fejlesztéseket menedzselni tudó kormánypártnak kedvezett. Így ellenzékben a Fidesz átállt a központi üzenetekre – és ehhez a gyakorlathoz ellenzékben is ragaszkodott. Egyrészt így nem kellett a rivális helyi jelölt kampányára és a saját teljesítményhiányára reagálnia, másrészt a „centrális mondások” – mint például a rezsi és a migránsok ügye – sokkal hatékonyabb hívószónak bizonyultak. A baloldali formációk pedig 2010 után kispárti létbe kényszerültek, így se emberük, se forrásuk nem volt arra, hogy alternatív helyi kampányokat építsenek, hanem szintén a központi üzenetekkel igyekeztek hatni. Azaz az önkormányzati választást is országos témák uralják 2010 óta. Az csak hab a tortán, hogy a hatalmát központosító Fidesz elvette a közszolgáltatásokat, így az egészségügyet és az oktatás az önkormányzatoktól, illetve kiszolgáltatta őket a központi hatalomnak, és az erőviszonyok mindenki számára világosak.

Szerző

Fákat, villanyoszlopokat tördelt a vihar, 80 riasztást kaptak a tűzoltók

Publikálás dátuma
2019.07.07. 19:27
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy Somogy megyei falu áram nélkül maradt, volt, ahol gyökerestől tépett ki egy óriási fenyőt a szél.
Országszerte kidőlt fákhoz, leszakadt ágakhoz, villanyvezetékekhez riasztották a tűzoltókat, a Somogy megyei Lakócsán kidőlt villanyoszlopok miatt szünetel az áramszolgáltatás; , ez összesen 275 fogyasztási helyet érint- mondta vasárnap az MTI-nek Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.
Eddig országszerte mintegy 80 esetben avatkoztak be a tűzoltók a viharral összefüggésben, szinte minden esetben kidőlt fákhoz, leszakadt ágakhoz kellett kivonulni.
Az OMSZ vasárnapi veszélyjelzése, sárga szín jelöli a felhőszakadást és narancssárga az erős széllel kísért zivatart
Fotó: Országos Meteorológiai Szolgálat
 Budapesten a III. kerületben a Nánási úton az erős szél kettétört és leszakított egy villanyvezetéket, a Szél utcában pedig egy épület tetejére dőlt fa. A XVII. kerületi Várvíz utcában távközlési kábelre, míg a XI. kerületi Karolina úton egy másik fára zuhant egy-egy fa. Békés megyében főként Békéscsabáról és Gyuláról kaptak a szokásosnál sokkal több riasztást a tűzoltók. Ott is elsősorban a kidőlt fák okoznak gondot, de Gyulán egy sportlétesítmény tetejét is megbontotta az erős szél. Zala és Somogy megyében is adott munkát a vihar a tűzoltóknak. Szőkedencsen egy nagy fa dőlt a 7-es főútra, Zalakomáron kidőlt fa zárta el a Rákóczi utcát, Barcson, a Semmelweis utcában pedig az erős szél gyökerestől kifordított egy fenyőt, amely egy ház tetejére dőlt.
Szerző