Lila gőze sincs az MTA-kutatóhálózat munkatársainak, hogy mi lesz velük

Publikálás dátuma
2019.07.04. 08:00

Fotó: Adam_Molnar / ALL RIGHT RESERVED
A tudományos műhelyek hitelessége fájt a kormánynak: a klímavédelem elhanyagolásától a szegénység elmélyítéséig mindre rámutatott az Akadémia.
Lila gőze sincs senkinek, hogy megy ez tovább – mondta lapunknak egy kutató az akadémiai kutatóintézetek MTA-tól való elszakítását rögzítő törvény keddi megszavazása után. A kormány ugyanis csak addig rögzítette a lépéseket, hogy elveszi az akadémia mind a 15 nemzetközi hírű kutatóintézetét, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH) olvasztja azokat, de hogy ezt miként akarja megtenni, arról nem beszélt a tárgyalások egy éve alatt Palkovics László innovációs miniszter. Nem tudni, lecserélik-e az intézeti főigazgatókat, lesz-e tömeges leépítés, vagy hogy egyszerre lépnek-e mindenhol, vagy azokon a területeken, ahol az elmúlt években olyan „ellen” kutatóhelyeket hozott létre az Orbán-kormány, mint például a Magyarságkutató Intézet, ott gyorsabb lesz az átalakítás. Szűcs Zoltán, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa modern kori tatárjárásnak nevezte a kormányzati lépést, mert ugyanolyan alapvető változást eredményez a magyar tudományos életben, mint annak idején a tatár hordák dúlása a magyar demográfiai és települési viszonyokban. Szerinte még az sem garancia a megmaradásra, hogy az intézetek szerepelnek a jövő évi költségvetésben, úgy gondolja, simán lehetnek tömeges elbocsátások, de akár politikai hátterű listázás is. Minden megkérdezett biztosra veszi a Nyelvtudományi Intézet önállóságának megszüntetését, de pletyka szinten az is terjed a dolgozók körében, hogy egyetemi központokhoz csatolnának kutatóintézeteket. (Utóbbit még annál is nehezebbnek tartanák a munkatársak, mint két kutatóműhely összevonását.) - Ki ír alá ezután ötéves kutatói szerződéseket, hiszen semmi garancia rá, hogy egy év után nem fordít fel megint mindent fenekestül a kormány – vetette fel Szűcs Zoltán. Szilágyi Emese, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója szerint a következő hetekben az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) elvégez egy belső kutatást, hogy mi a munkatársak szándéka a megváltozott helyzetben. Erkölcsi iránymutatást természetesen nem adhatunk a jövőre nézve – tette hozzá, elvégre itt megélhetésről is szó van a legtöbb munkatárs esetében. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kormány lépése visszaüt az egyetemi doktori képzésekben is, mert nem lesz elég kutatásokban is jártas oktató, a bizonytalanságot látva pedig elmaradnak a jelentkezők is. Mende Balázs a Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa pedig azért félti a fiatalokat, mert nem látni a megmaradó „nagy” Akadémia kutatási pályázatainak jövőjét sem. - Valójában nem derült ki, mi a célja a kormánynak a hazai tudományos élet ilyen szintű felforgatásával, e nélkül pedig valóban nehéz kitalálni az átszervezés részleteit is – fogalmazta meg az alapkérdést. Szerinte ennél is rosszabb, ha van elképzelés a jövőről, csak annak semmi köze a tudományhoz. A kérdésre, vajon kinek ártanak a természettudományos műhelyek, amelyeket szintén elszakítanak az Akadémiától, azt felelte: az a baj, hogy hitelesen mutatják be az Orbán-kormány rossz döntéseit például a klímavédelemben, ami még nagyobb „bűn”, mintha egy szociológus azt mondja, nem csökken a szegénység. Mérsékelten bíznak az akadémiai kutatóintézetek munkatársai abban, hogy jogi úton el lehet érni a Magyar Tudományos Akadémiától őket elszakító hétfőn elfogadott törvény módosítását, de támogatnak minden kezdeményezést, amely hazai vagy nemzetközi fórumokon ezt próbálja elérni. Elképzelhetetlen, hogy ez a jogszabály ne kerüljön az Alkotmánybíróság elé – fogalmazott lapunknak Szűts Zoltán. Felvesszük a kapcsolatot azokkal a parlamenti képviselőkkel, akik utólagos normakontrollt akarnak kérni, hogy segítsük a beadványuk elkészítését – folytatta a sort Szilágyi Emese, hozzátéve, hogy egyéni panaszbeadványok is születhetnek a kutatás szabadságának korlátozása miatt és az uniós joggal való ütközést is vizsgálja az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF).
Témák
MTA
Frissítve: 2019.07.04. 16:22

Budapest Pride: tiltott és elkülönített szélsőjobb

Publikálás dátuma
2019.07.04. 07:30

Fotó: Molnar Adam / All rights reserved
A rendőrség végül nem a felvonulást, hanem a Mi Hazánk ellentüntetését tiltotta meg.
A rendőrök idén nem a Budapest Pride felvonulás résztvevőit, hanem a szélsőjobboldali ellentüntetőket igyekeznek kordonok közé zárni.  A hagyományos felvonulást július 6-án, szombaton rendezik. A program szerint a menet délután négy órától indul a Kossuth térről. A korábban érkezők a Parlamentnél kialakított civil faluban ismert és kevésbé ismert szervezetekkel találkozhatnak: bemutatkozik például az Amnesty International Magyarország, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, a Háttér Társaság, a Keresztények a melegekért vagy például a Magyar Aszexuális Közösség. A szervezők mindenkit várnak, aki igazságos, sokszínű, elfogadó világot szeretne: legyen az LMBTQ közösség tagja vagy támogatója. A felvonulók a Falk Miksa utca – Markó utca – Bajcsy-Zsilinszky út – József Attila utca – Széchenyi István tér – Apáczai Csere János utca útvonalon mennek majd a Március 15. térre. Civil csoportok mellett ellenzéki pártok (Magyar Kétfarkú Kutya Párt, MSZP, Momentum Mozgalom, Párbeszéd) is bejelentették, hogy szervezetten részt vesznek a Budapest Pride-on. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke korábban kijelentette: ha nekik a „foglyul ejtett közönség” elvére hivatkozva megtiltották, hogy Törökszentmiklóson felvonulást tartsanak a „cigányterror” ellen, akkor az általa „deviánsnak” nevezett Budapest Pride felvonulást is tiltsák be, hiszen a „foglyul ejtett közönség” a sokszorosa lehet a törökszentmiklósinak. Az érvelés erősen sántít. Ahogyan azt Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért jogi szakértője az Indexen részletesen kifejtette, a közönség foglyul ejtésének tilalmát a bírói gyakorlat dolgozta ki, és azt jelenti, hogy a polgárok nem kényszeríthetőek az őket kritizáló vélemény végighallgatására, különösen nem az őket gyalázó, megfélemlítő üzenetekhez való asszisztálásra. Erre nem terjed ki sem a véleménynyilvánítás szabadságához, sem a békés gyülekezéshez való jog. Törökszentmiklóson a Mi Hazánk – a Betyársereggel kiegészülve – romák lakta utcákban akart vonulni, a demonstráció szervezőinek deklarált célja nem annyira a véleménynyilvánítás, mint inkább a megfélemlítés volt. A Budapest Pride résztvevői viszont nem mások ellen vonulnak, senkit nem akarnak megfélemlíteni. A rendőrség végül nem a felvonulást, hanem a Mi Hazánk ellentüntetését tiltotta meg. Toroczkai pártja a Belügyminisztérium épületénél akart demonstrálni. A lapunkhoz eljuttatott elutasító határozat megállapította: a Budapest Pride útvonala magában foglalja azt a helyszínt, ahol a Mi Hazánk demonstrálni szeretne. A rendőrség köztudomású tényként rögzítette, hogy „ellentétes érzelmű személyek” hosszú évek óta megzavarták a felvonulást, vagy arra kísérletet tettek. A két rendezvény – a felvonulás és az ellentüntetés – időpontja, helyszíne ütközik: azok egyidejű megtartása nem lehetséges. A határozatban az olvasható, hogy a bejelentő „elzárkózott az érdemi egyeztetéstől”, más terület kijelölésétől. Így is lesznek azonban szélsőjobboldali tüntetések. A rendőrség közléséből kiderült, hogy „alternatív helyszínen” (a felvonulástól távolabb) négy ellendemonstráció is engedélyt kapott. A rendőrség az ellentüntetőket fogja körbekordonozni, a felvonuláshoz sok helyen lehet majd csatlakozni – nyilatkozta lapunknak Peksa Kama, a Budapest Pride egyik szóvivője. Elmondása szerint 300 rendező és 50 kamerás jogi megfigyelő kíséri majd a menetet.

Ég és föld

- Egy normális homoszexuális tudja, mi a világ rendje, nem feltétlenül tartja magát egyenrangúnak – ezt Kövér László fideszes házelnök jelentette ki a közelmúltban. A 24. Budapest Pride Fesztivál alkalmából támogatásunkról biztosítjuk a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (LMBTQ) közösség tagjait, valamint jogukat az egyenlőséghez, diszkriminációmentességhez, gyülekezéshez, békés és törvényes önkifejezéshez – ezt pedig 33 ország nagykövetsége hangsúlyozta közös közleményében. Az aláírók között van az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország, a szomszédaink közül Ausztria, Szerbia és Szlovénia.

Szerző
Témák
Budapest Pride

Kiadták a figyelmeztetést – Zivatarokat és viharos szelet hozhat a csütörtök

Publikálás dátuma
2019.07.04. 07:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 30 fok között várható.
Csütörtökre hat megyére (BaranyaBács-Kiskun, Csongrád, Somogy, Tolna és Zala) is elsőfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a zivatarok veszélye miatt. Az előrejelzés szerint délutántól veszélyes időjárási jelenség nem valószínű. Az északi megyékben kissé felhős, napos idő, lesz, csak délen várható több felhő, zápor, esetleg zivatar. Az északias szél többfelé élénk lesz, zivatarok környezetében erős vagy viharos széllökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 30 fok között várható, késő estére 20, 25 fokra hűl le a levegő.
Szerző