Előfizetés

2,1 milliárd tonna kommunális hulladékot termel évente a világ

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.04. 09:57

Fotó: Humberto Matheus/NurPhoto / AFP
Ezzel a mennyiséggel 822 ezer olimpiai méretű uszodát lehetne megtölteni – derült ki a Verisk Maplecroft globális kutatócég által készített tanulmányból, amely 194 ország hulladéktermelését és -újrahasznosítását vizsgálta.
A 2,1 milliárd tonna hulladéknak csak mintegy 16 százalékát – 323 millió tonnát – hasznosítják újra évente, és 46 százalékától, 950 millió tonnától nem fenntartható módon szabadulnak meg – olvasható a cég honlapján ismertetett tanulmányban.
A legnagyobb hulladéktermelő az Egyesült Államok, ahol évente fejenként 773 kilogramm kommunális hulladék keletkezik, ami a globális mennyiség 12 százalékát, 239 millió tonnát tesz ki, miközben az ország a világ népességének csupán 4 százalékát adja.
Ezzel szemben Kína és India, amely a globális népesség 36 százalékát adja, a világ kommunális hulladékának 27 százalékát állítja elő. Egy amerikai háromszor annyi hulladékot termel, mint egy kínai és hétszer többet, mint egy etiópiai. A kelet-afrikai országban a legalacsonyabb a hulladéktermelés.

Németország újrahasznosít

A magasan fejlett európai és észak-amerikai országok, az Egyesült Államok, Hollandia, Kanada, Ausztria, Svájc, Németország, Franciaország és Ausztrália lakói termelik a legtöbb hulladékot. Az Egyesült Államokban azonban csak a kommunális hulladék 35 százalékát hasznosítják újra, szemben a németországi 68 százalékkal.
„Mivel már nem szállíthatják Kínába, az amerikai hulladék egy nagy részét egyszerűen elégetik, nincs megfelelő infrastruktúra a hulladékprobléma kezelésére”

– mondta Will Nichols, a cég környezetkutató részlegének vezetője.

 Kína, Thaiföld, Vietnam és Malajzia a közelmúltban betiltotta a hulladékimportot. „Az ázsiai országok nem akarnak a világ szemétlerakói lenni. A Fülöp-szigeteki és a kanadai kormány között a közelmúltban feszültség alakult ki amiatt, hogy a délkelet-ázsiai ország visszaküldött 69 konténernyi hulladékot Kanadának” – fűzte hozzá a kutató.

Leonardo DiCaprio környezetvédelmi világszervezetet alapít

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.04. 09:27

Fotó: Image Press Agency/NurPhoto / AFP
A környezetvédőként is ismert filmsztár Steve Jobs özvegyével olyan nonprofit világszervezet létrehozásán dolgozik, amelynek célja a klímaváltozás és a fajpusztulás problémájának kezelése.
Az Earth Alliance (Föld Szövetség) elnevezésű szervezet keddi közleménye szerint „az ökoszisztémák és a természet védelmén dolgozik majd világszerte, fellép a klímaigazságosságért, támogatja a megújuló energiát és biztosítja az őshonos jogokat minden Földön élő javára”. A szervezet ösztöndíjakat, oktatási lehetőséget biztosít, kampányok és filmek finanszírozását vállalja, valamint együttműködik a helyi szervezetekkel és emberekkel az olyan térségekben, amelyeket a legjobban érint a fajpusztulás és a klímaváltozás. Leonardo DiCaprio hangsúlyozta, hogy az Earth Alliance
„egy új, nagyobb és rugalmasabb platform, amely megosztja forrásait, szakértelmét és a megtervezi legjobb programokat, amelyek valódi változást hozhatnak világszerte”.

DiCaprio saját környezetvédő alapítványa eddig százmillió dollárral támogatott olyan célokat, mint az oroszlánok megóvása, a mangrove növény újratelepítése, az őslakosok jogvédelme, vagy a fenntartható napenergiához való könnyebb hozzáférés biztosítása. A sztár meglévő alapítványa a tervek szerint beolvad az új környezetvédelmi szervezetbe.
Brian Sheth (Vista Equity Partners) feleségével együtt megalapította a környezetvédelmi és oktatási célokat támogató Sheth Sagreal Alapítványt, amely az Eath Alliance működési és adminisztrációs költségeit biztosítja majd. Powell Jobes, az Apple társalapítójának és vezetőjének, Steve Jobs özvegye, az Emerson Collective társadalmi szervezet elnöke szintén az új szervezet alapítói között van.

Ausztria szembement az EU-val: betiltotta a vitatott gyomirtót

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2019.07.03. 21:07
Illusztráció
Fotó: INA FASSBENDER / AFP
Az Európai Unió 2022-ig érvényben lévő engedélye ellenére Ausztria "különutas" megoldásként betiltotta a feltételezett rákkeltő hatása miatt vitatott glifozátot.
Ausztria az Európai Unióban elsőként betiltotta az egyes gyomirtók összetevőjeként használt, feltételezett rákkeltő hatása miatt vitatott glifozátot. Az osztrák parlament kedden nagy többséggel szavazta meg az osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) indítványát. A konzervatív Osztrák Néppárt képviselői a parlamenti vitán ugyanakkor azt mondták, 
mindez "a gazdák arculcsapását jelenti, akik a hatóanyagot szakszerűen alkalmazzák".

A hírügynökségek felhívták a figyelmet arra, hogy Ausztria különutas döntése ebben a kérdésben uniós jogot sérthet, hiszen az EU növényvédelmi rendelete még 2022-ig engedélyezi a glifozát használatát. Az egyes tagállamok ugyanis csak kivételes esetekben tilthatnak be uniós szinten engedélyezett hatóanyagokat, mivel ez alááshatja a közös piac egységességét.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet az osztrák tilalom elfogadását "történelmi mérföldkőnek" nevezte.
A glifozátot világszerte alkalmazzák, tudományos megítélése ellentmondásos. Mint Rodics Katalin, a szervezet regionális agrárkampány-felelőse a Népszavának korábban a Duna szennyezettségével kapcsolatban elmondta,  azzal a glifozát nevű gyomirtóval vannak tele a vizek, amelyet 
az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) már három éve a nagy valószínűséggel emberben is rákkeltő anyagoknak minősített.

A színtelen kristályos és vízben jól oldódó szerves vegyületet az európai uniós intézmények, köztük az élelmiszerbiztonsággal foglalkozó EFSA nem így foglalt állást.  Az Európai Unió 2017 novemberében további öt évre meg is újította a glifozátot tartalmazó vegyszerek forgalmazásának engedélyét.
A Greenpeace szakértője lapunknak úgy fogalmazott: mindent beszennyeztünk ezzel a méreggel, nemcsak a vizek, de még a sörök is tartalmazzák ezt a szert, és az emberek 75 százalékának a vizeletében is megtalálható. A szakember hozzátette, a magyar agrárminiszter is a glifozát betiltása ellen lobbizik veszélyeztetve az élővilág és a magyar emberek egészségét.
A hírügynökségek megjegyzik azt is, hogy az ügyben most a labda az Európai Bizottság (EB) térfelén pattog, mivel az uniós döntéshozó szerv három hónapon belül kifogással élhet az ausztriai tilalommal szemben.
A szert gyártó német Bayer vegyipari óriás sajnálattal vette tudomásul az osztrák döntést. A cég szerint a tilalmat az EB minden bizonnyal kritikusan felülvizsgálja és jogi úton kifogást emel majd. 
A glifozátot a német Bayer mostani leányvállalata, a Monsanto kezdte forgalmazni az 1970-es években. A gyomirtó feltételezett káros egészségügyi hatásai miatt a Bayer peráradattal néz szembe az Egyesült Államokban.