Amerikai kongresszusi delegáció: Orbán kormánya ajtót nyitott az orosz befolyásnak

Publikálás dátuma
2019.07.04. 09:31
Az USA Kongresszusa delegációjának kérésére jogvédő és korrupcióellenes szervezetek vezetőivel találkoztak amerikai demokrata és republikánus párti képviselők és egy szenátor az USA nagykövetségén
Fotó: Amnesty International Magyarország
A szenátorokból és képviselőkből álló delegáció a magyar miniszterelnökkel is szeretett volna beszélni, de a találkozó nem jött létre.
„Az Egyesült Államok továbbra is támogatja a magyarországi demokrácia megerősítésére tett törekvéseket. Számos beszélgetésen részt vettünk a Budapesten töltött idő alatt és 
csalódottak vagyunk, hogy nem találkozhattunk Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Az oligarchák és a pártemberek növekvő befolyása az olyan független intézményekre, mint a bíróságok és a média, egyre fenyegetőbb” – közölte Steny H. Hoyer demokrata képviselő a Népszavához eljuttatott sajtóközleményükben. Mint azt már korábban megírtuk, a héten nyolc amerikai képviselő és szenátor érkezett Budapestre, akik civil szervezetek vezetőivel, magyar parlamenti képviselőkkel és független újságírókkal találkoztak kedden az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén. „Szerencsénk volt találkozni civil szervezetek tagjaival és így volt lehetőségünk volt biztosítani őket a támogatásunkról, hiszen ők azért dolgoznak, hogy megerősítsék a demokráciát országukban. Továbbra is támogatni fogjuk a demokratikus intézményeket, amelyek az emberek jogait és szabadságát védik” – folytatta. Ben Cardin demokrata szenátor a következőket fűzte hozzá Hoyer szavaihoz: „A politikai vezetőkkel, független újságírókkal, valamint vallási- és civil szervezetek vezetőivel folytatott találkozóink sok kérdéskört világossá tettek számunkra. Továbbra is úgy látjuk, hogy egy erős, demokratikus Magyarország lenne a legjobb partner az Egyesült Államok és a NATO tagországok számára. Sajnálattal tölt el minket, hogy nem beszélhettünk Orbán Viktorral
azokról az intézkedésekről, amelyeket kormánya tett a demokrácia alappilléreinek aláásására és amely ajtót nyitott az orosz befolyásnak és utat engedett a korrupciónak.

Szövetségünk nem csak a közös érdekekről, de a közös értékekről is szól. Az Egyesült Államok továbbra is nyitott marad a partnerségre abban, hogy megerősítse a demokráciát, a jogállamiságot, hogy megvédje a civil társadalmat és felszámolja a szélsőségeket, amelyek táptalajul szolgálnak az antiszemitizmus számára és aláássák a regionális stabilitást”. Magyarország hűséges szövetségesünk, de aggodalommal tölt el minket a demokratikus intézmények tönkretétele és a növekvő orosz befolyás – hangsúlyozta Tom Cole republikánus képviselő. – Szándékunkban áll folytatni a közös munkát magyar barátainkkal, hogy biztosítsuk a választások szabadságát, a bíróságok függetlenségét és a sajtó diverzitását.
A kongresszusi delegáció a CEU vezetőségével is találkozott és kifejezték támogatásukat az egyetem működésére vonatkozólag.

A kormány tagjai közül Gulyás Gergellyel és Németh Zsolttal, a Parlament külügyi bizottságának elnökével sikerült beszélniük.
Frissítve: 2019.07.05. 11:27

Orbánt német tudományos szervezetek vezetői nyílt levélben emlékeztetik a kutatás szabadságának fontosságára

Publikálás dátuma
2019.07.04. 08:51

Fotó: JULIEN WARNAND / AFP
Magyarországon a hatalom már eddig is próbálta kiterjeszteni befolyását a tudományos életre – írják a nyílt levélben.
A 10 legfontosabb német tudományos szervezet vezetői nyílt levélben emlékeztetik Orbán Viktort arra, milyen fontos a kutatás szabadsága – írja a Die Zeit. Az üzenet, amelyet a többi közt a Humboldt Alapítvány, a Fraunhofer Társaság, a Rektori Konferencia és a Max Planck Társaság elnöke írt alá, kiemeli, hogy a magyar kormány nem hivatkozhat a reform indoklása során a német példára, mert az összehasonlítás egyszerűen nem állja meg a helyét. A szerzők rámutatnak, hogy Magyarországon a hatalom már eddig is próbálta kiterjeszteni befolyását a tudományos életre. A CEU pedig kénytelen Bécsbe költözni. És most magyar és nemzetközi szervezetek sorozatosan tiltakoznak az Akadémia kutató hálózatának átszervezése ellen. A levél aggasztónak tartja, hogy a kormány kizárólag a „közérdeket” szolgáló kutatásokat kívánja támogatni. Ennek megfelelően a „tudománytalannak” nyilvánított gender-tanulmányok nem kaphatnak pénzt. De az is nyugtalanító, ahogyan finanszírozzák az új szervezetet, hiszen a szempontokat a politika szabja meg, míg Németországban a tudományos szervezetek bőven bele tudnak szólni a folyamatba. A magyar modellben viszont szó sincs tudományos önállóságról, támogatásokat csakis projekt-alapon ítélik oda. Azaz megszűnnek az alapjuttatások. Az anyagi bizonytalanság azonban óhatatlanul veszélyezteti hosszú távon a kutatást, valamint a személyes pályafutásokat. Ám nem szabad feladni a tudomány szabadságát, amibe beleértendő, hogy a kormánynak kötelessége azt segíteni. Ehhez gondosan szét kell választani a tudományt és a politikát, mert a közérdek azt diktálja, hogy őrizzék meg a kutatás önállóságát.
Szerző
Frissítve: 2019.07.04. 16:58

Lila gőze sincs az MTA-kutatóhálózat munkatársainak, hogy mi lesz velük

Publikálás dátuma
2019.07.04. 08:00

Fotó: Adam_Molnar / ALL RIGHT RESERVED
A tudományos műhelyek hitelessége fájt a kormánynak: a klímavédelem elhanyagolásától a szegénység elmélyítéséig mindre rámutatott az Akadémia.
Lila gőze sincs senkinek, hogy megy ez tovább – mondta lapunknak egy kutató az akadémiai kutatóintézetek MTA-tól való elszakítását rögzítő törvény keddi megszavazása után. A kormány ugyanis csak addig rögzítette a lépéseket, hogy elveszi az akadémia mind a 15 nemzetközi hírű kutatóintézetét, és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatba (ELKH) olvasztja azokat, de hogy ezt miként akarja megtenni, arról nem beszélt a tárgyalások egy éve alatt Palkovics László innovációs miniszter. Nem tudni, lecserélik-e az intézeti főigazgatókat, lesz-e tömeges leépítés, vagy hogy egyszerre lépnek-e mindenhol, vagy azokon a területeken, ahol az elmúlt években olyan „ellen” kutatóhelyeket hozott létre az Orbán-kormány, mint például a Magyarságkutató Intézet, ott gyorsabb lesz az átalakítás. Szűcs Zoltán, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa modern kori tatárjárásnak nevezte a kormányzati lépést, mert ugyanolyan alapvető változást eredményez a magyar tudományos életben, mint annak idején a tatár hordák dúlása a magyar demográfiai és települési viszonyokban. Szerinte még az sem garancia a megmaradásra, hogy az intézetek szerepelnek a jövő évi költségvetésben, úgy gondolja, simán lehetnek tömeges elbocsátások, de akár politikai hátterű listázás is. Minden megkérdezett biztosra veszi a Nyelvtudományi Intézet önállóságának megszüntetését, de pletyka szinten az is terjed a dolgozók körében, hogy egyetemi központokhoz csatolnának kutatóintézeteket. (Utóbbit még annál is nehezebbnek tartanák a munkatársak, mint két kutatóműhely összevonását.) - Ki ír alá ezután ötéves kutatói szerződéseket, hiszen semmi garancia rá, hogy egy év után nem fordít fel megint mindent fenekestül a kormány – vetette fel Szűcs Zoltán. Szilágyi Emese, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója szerint a következő hetekben az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) elvégez egy belső kutatást, hogy mi a munkatársak szándéka a megváltozott helyzetben. Erkölcsi iránymutatást természetesen nem adhatunk a jövőre nézve – tette hozzá, elvégre itt megélhetésről is szó van a legtöbb munkatárs esetében. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kormány lépése visszaüt az egyetemi doktori képzésekben is, mert nem lesz elég kutatásokban is jártas oktató, a bizonytalanságot látva pedig elmaradnak a jelentkezők is. Mende Balázs a Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa pedig azért félti a fiatalokat, mert nem látni a megmaradó „nagy” Akadémia kutatási pályázatainak jövőjét sem. - Valójában nem derült ki, mi a célja a kormánynak a hazai tudományos élet ilyen szintű felforgatásával, e nélkül pedig valóban nehéz kitalálni az átszervezés részleteit is – fogalmazta meg az alapkérdést. Szerinte ennél is rosszabb, ha van elképzelés a jövőről, csak annak semmi köze a tudományhoz. A kérdésre, vajon kinek ártanak a természettudományos műhelyek, amelyeket szintén elszakítanak az Akadémiától, azt felelte: az a baj, hogy hitelesen mutatják be az Orbán-kormány rossz döntéseit például a klímavédelemben, ami még nagyobb „bűn”, mintha egy szociológus azt mondja, nem csökken a szegénység. Mérsékelten bíznak az akadémiai kutatóintézetek munkatársai abban, hogy jogi úton el lehet érni a Magyar Tudományos Akadémiától őket elszakító hétfőn elfogadott törvény módosítását, de támogatnak minden kezdeményezést, amely hazai vagy nemzetközi fórumokon ezt próbálja elérni. Elképzelhetetlen, hogy ez a jogszabály ne kerüljön az Alkotmánybíróság elé – fogalmazott lapunknak Szűts Zoltán. Felvesszük a kapcsolatot azokkal a parlamenti képviselőkkel, akik utólagos normakontrollt akarnak kérni, hogy segítsük a beadványuk elkészítését – folytatta a sort Szilágyi Emese, hozzátéve, hogy egyéni panaszbeadványok is születhetnek a kutatás szabadságának korlátozása miatt és az uniós joggal való ütközést is vizsgálja az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF).
Témák
MTA
Frissítve: 2019.07.04. 16:22