Az őrök is lőttek a légicsapás elől menekülőkre a líbiai menekülttábor bombázásakor

Publikálás dátuma
2019.07.04. 16:30

Fotó: MAHMUD TURKIA / AFP
Halífa Haftar csapatai felelhetnek a Tripoli külvárosában történt támadásért, a tábornok egy nappal korábban jelentette be légicsapások indítását a város ellen.
Lebombáztak kedden egy menekültközpontot a líbiai főváros, Tripoli egyik külvárosában, Tádzsúrában. Jelen állás szerint 53 ember vesztette életét - köztük hatan gyerekek -, a sérültek száma mintegy 130 lehet. Az ENSZ vizsgálatot indított a történtek feltárása érdekében, és mint a Reuters írja, azt állapították meg, hogy nem egy, de rögtön kettő légicsapásra is sor került aznap. Mintegy 500 embert tartottak fogva a támadás idején a táborban, közülük 120-at az egyik találatot kapott épületben.
Az első légicsapás után sokan megpróbáltak elmenekülni a repülők második hulláma elől, rájuk az ENSZ szerint a menekülttábor őrei tüzet nyitottak.

A líbiai menekültbefogadó központot ért légicsapás jól mutatja, hogy mennyi emberéletet követel a konfliktus, és kiemeli az annak részesévé válók rettenetes és sebezhető helyzetét - jelentette ki az EU külügyi szolgálata (EEAS) szerdán. Az EU a leghatározottabban elítéli a civilek, köztük a menekültek és a migránsok elleni erőszak minden formáját a közlemény szerint - bár a szép szavakat nem kísérik tettek, ha az uniós határokról van szó. Olaszországnak is elnézi Brüsszel, ha például éhhalálra ítél tengeren hánykódó embereket, és a magyar, röszkei tranzitzónában rendszeressé vált éheztetések miatt is csak esetenként szól a strasbourgi bíróság. Hasonlóan, az ENSZ is csak a líbiai kormányt kritizálja, Matteo Salvini szélsőjobboldali olasz belügyminiszter ténykedésére egy rossz szava nem volt még.
Az unió az ENSZ-szel közösen azonnali vizsgálat megindítását követeli a támadás elkövetőinek felkutatására.
A Líbia keleti részét ellenőrző, Halífa Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg (LNA) hétfőn azt közölte, hogy heves légitámadásokat fog indítani tripoli célpontok ellen, miután a háború "hagyományos eszközeit" már kimerítette. Az LNA kedden tagadta, hogy erői hajtották volna végre a menekültközpontot ért légicsapást.
Líbia az egyik fő gyűjtőpontja az afrikai és más arab országokból Európába igyekvő menekülteknek. Közülük sok ezer embert tartanak fogva a líbiai kormány által létesített internáló központokban, ahol jogvédő csoportok szerint embertelen körülmények uralkodnak. A menekültek érthető okokból sokszor inkább embercsempészek szolgáltatásait veszik igénybe. Ilyenkor aztán vagy elrabolják és eladják őket, vagy vízbe fulladnak a Földközi-tengeren, esetleg végül Salvini önkényeskedésével találják magukat szembe Európa partjainál.

Iráni miniszter: Csak a szankciók felfüggesztése után tárgyalunk Washingtonnal

Publikálás dátuma
2019.07.04. 13:38
Fotó: AFP
Trump szerint Teherán „a tűzzel játszik”.
„Teherán és Washington csak akkor tárgyalhatna egymással, ha az Egyesült Államok felfüggesztené a szankciókat, és Ali Hamenei iráni legfelsőbb vallási és politikai vezető engedélyezné a megbeszéléseket” – idézte Mahmúd Alavi iráni hírszerzési minisztert az IRNA állami hírügynökség.    „Az amerikaiak tartanak Irán haderejétől, és ezért döntöttek úgy, hogy nem indítanak támadást” az iszlám köztársaság ellen – vélte egyúttal Alavi.
Donald Trump a múlt hónapban elárulta, hogy utolsó pillanatban állított le egy katonai ellencsapást, amelyet az amerikai hadsereg egyik drónjának lelövéséért rendelt el.

Trump állítólag sokallta, hogy a támadásban 150 ember veszíthette volna életét. Az amerikai vezető ezt követően jelezte: kész tárgyalni Teheránnal.  
Az iszlám köztársaság június 20-án lelőtte az amerikai haditengerészet egyik felderítő drónját Washington állítása szerint nemzetközi, Teherán szerint azonban iráni légtérben.

Irán és az Egyesült Államok között egyre feszültebb a viszony azóta, hogy Trump tavaly május 8-án felmondta a 2015-ös többhatalmi atomalkut, és újra életbe léptette az amerikai szankciókat az iszlám köztársasággal szemben. Pontosan egy évvel később Irán jelezte, hogy fokozatosan felmondja a nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeit, ha a szerződés többi aláírója - Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Kína – hatvan napon belül nem tesz valamit a büntetőintézkedések hatásainak ellensúlyozásáért.
Teherán szerdán leszögezte, hogy július 7-től a neki tetsző mértékben növeli az urándúsítás szintjét.

Irán hétfőn bejelentette, hogy alacsonyan dúsított uránkészlete meghaladta az atomalkuban megszabott 300 kilogrammos határértéket, amit a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is megerősített.
Trump erre úgy reagált, hogy Teherán „a tűzzel játszik”.

Szerző

Szabadon engedték az Észak-Koreában őrizetbe vett ausztrál férfit

Publikálás dátuma
2019.07.04. 13:06

Fotó: Chris Jung / AFP
Egyelőre még nem tudni, hogy miért vették őrizetbe.
Az észak-koreai hatóságok szabadon engedték azt az ausztrál férfit, aki több mint egy hete tűnt el a kommunista országban - jelentette be Scott Morrison ausztrál miniszterelnök csütörtökön.  
A 29 éves Alek Sigley Pekingbe utazhatott, ahol az ausztrál nagykövetségre ment. Elmondása szerint jól érzi magát, egyebet nem árult el a vele történtekről.

Canberra Stockholm segítségét kérte Sigley kiszabadításához. Bár Ausztráliának vannak diplomáciai kapcsolatai Észak-Koreával, nem tart fenn nagykövetséget az országban. Kent Rolf Magnus Hardstedt, a svéd kormány különmegbízottja többször találkozott észak-koreai tisztségviselőkkel Phenjanban a héten Sigley ügyének tisztázása érdekében. Hardstedt és csapata hétfőn érkezett meg Észak-Koreába. Morrison az ausztrál kormány nevében legőszintébb háláját fejezte ki a svéd hatóságok felbecsülhetetlen segítségéért.
Egyelőre nem tudni, hogy miért vették őrizetbe Sigleyt,

akinek eltűnését családtagjai jelentették be a múlt héten, miután több napig nem hallottak felőle. A férfi folyékonyan beszél koreaiul, és a Tongil Tours nevű ausztrál utazási iroda alapítója, amely 2013 óta szervez vezetett utakat Észak-Koreába. A cég honlapján található életrajza szerint a férfi Japánban, Kínában és Észak-, illetve Dél-Koreában élt az elmúlt években. Tavaly mesterképzésbe kezdett a phenjani Kim Ir Szen Egyetem koreai irodalom szakán, és ezzel ő lett az első nyugati, aki hosszú távú tanulmányokat folytat Észak-Koreában.
Scott Morrison
Tavaly mesterképzésbe kezdett a phenjani Kim Ir Szen Egyetem koreai irodalom szakán, és ezzel ő lett az első nyugati, aki hosszú távú tanulmányokat folytat Észak-Koreában.

2014-ben egy ausztrál misszionáriust is letartóztattak a világtól elszigetelt országban, mert terjeszteni próbálta a kereszténységet. John Shortot két hétig tartották fogva, majd kitoloncolták az országból. Ausztrália nem tiltotta meg állampolgárainak, hogy Észak-Koreába utazzanak, ugyanakkor a külügyminisztérium honlapján
arra inti az ausztrálokat: a külföldiekre vonatkozó, nagyon eltérő törvények és szabályozások miatt fontolják meg, mennyire elkerülhetetlen az útjuk.

Szerző
Témák
Észak-Korea