Válogatott lózunggyűjteménnyel készült kinevezése előtti meghallgatására az igazságügyi miniszternek jelölt Varga Judit. A parlament európai ügyek bizottsága és az igazságügyi bizottság együttes ülésén olyanokat mondott: „egymás kölcsönös tiszteletén alapuló uniós politikára van szükség”, „az alaptörvény alapján állva tudjuk az uniós csatákat megvívni”, „erős Európát képzelünk el erős nemzetekkel”, „egység a sokféleségben”, „a minőség fontosabb a gyorsaságnál”, „kerülni kell a kettős mércét”. És a jogállami vitáknak véget kell vetni szerinte.
A kevés konkrétum között elhangzott, hogy a bírói béreket a közeljövőben rendezni kell, erre pedig ígéretet is kapott a kormánytól. Államtitkársága idején amúgy ez volt a jelszava: „mindenkivel nagyon szeretek beszélgetni, és meghallgatom mindenki problémáját”. Miniszterként is ehhez kívánja tartani magát.
A Fidesz álláspontját megismételve a háromgyermekes Varga Judit a V4 (Visegrádi Négyek) sikerének tulajdonította, hogy a német Ursula von der Leyen személyében egy hétgyermekes asszonyt jelöltek az Európai Bizottság elnökévé. Úgy vélte, ez önmagában jelképes változás, új idők kezdődnek az EU-ban, Közép-Európa megkerülhetetlenné vált.
Később több ellenzéki képviselő is felhívta rá a figyelmét, hogy a magyar kormány szempontjából a siker fölöttébb viszonylagos: a német jelölt ugyanis – a Fidesszel szöges ellentétben – az Európai Egyesült Államok létrehozását támogatja. A jobbikos Varga-Damm Andrea megjegyezte, lehet, hogy az EU kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, de akkor ezt tőlünk tanulták. A magyar kormány ugyanis az élet minden területén bevezette a kettős mércét. Varga-Damm és mások szóvá tették, hogy jó lenne, ha valakit nem a gyermekei száma, hanem a teljesítménye alapján ítélnének meg. A fideszes Bajkai István és Csöbör Katalin ellenben közölte: példamutató, hogy a gyermekvállalás összeegyeztethető a karrierrel.
Némelyik kormánypárti politikus nem győzött gratulálni és köszönetet mondani Varga Juditnak. Meghatott lelkesedésében Hörcsik Richárd jó választásnak minősítette a jelöltet, közvetve tehát a kormányfőt is megdicsérte.
A szocialista Gurmai Zita freudi elszólással vétette észre magát. Tévedésből kétszer is miniszterelnök-jelöltként említette Varga Juditot. Máskülönben Gurmai nehezményezte, hogy a kormány nem hajlandó ratifikálni a nők védelméről és a családon belüli erőszak elleni fellépésről szóló isztambuli egyezményt. A független Szél Bernadett sok egyéb mellett kíváncsi volt arra, hogy a kormány miért üldözte el az ország legjobb egyetemét, a CEU-t, valamint miért utasítja el az uniós klímavédelmi célokat. Varga Judit szerint az isztambuli egyezmény, a CEU és a klímavédelem esetében is politikai hisztériakeltés zajlik.
Szél Bernadett állításától eltérően Varga úgy ítélte meg, hogy a déli határon lévő tranzitzónában megfelelőek a körülmények. „Jogállamban nagyon fontos a jogbiztonság elve” – mondta Varga Judit. „Nagyon sokan vagyunk, akik úgy gondoljuk, hogy Magyarország nem jogállam” – mondta Szél Bernadett.
A miniszterjelöltnek olyan érzése támadt, hogy egy külföldi ülésen van. A külföldi kritikusok – akik egyébiránt nem kellően tájékozottak – szerinte az ellenzéki képviselőktől szerzik információikat. A közigazgatósági bíróságok ügye, vagy például a Handó Tünde körüli botrány csak érintőleges került szóba. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is elintézte annyival, hogy az nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel – amelyet egyébiránt már hétszer módosítottak.
A levezető elnök időnként leintette vagy kioktatta az ellenzéki képviselőket, amit a jobbikos Bana Tibor a fideszes arrogancia újabb jeleként értékelt. Bana kérdezett rá, hogy mi a helyzet Varga Judit lakhatási támogatásával. (A G7 portál cikke szerint Varga Judit és férje, a Diákhitel Központ vezetője milliókat keres havonta, budapesti és balatoni ingatlanokkal is rendelkezik, ennek ellenére havi 300 ezer forintos lakhatási támogatásban részesül.)
A miniszterjelölt ennél a pontnál ingerültté vált. Alaptalan támadásról beszélt, és arról, hogy jogszerűen megítélhető támogatást kapnak. Freud szelleme azonban nem hagyta el a termet. Véletlenül Varga is miniszterelnök-jelöltnek nevezte magát, aztán gyorsan helyesbített.
A meghallgatás során Varga Judit kárhoztatta a nyugaton általa tapasztalt balliberális médiatúlsúlyt, és azt, hogy szerinte büntetésre számíthat, aki nem a liberális fősodorhoz tartozó narratívát harsogja. Végezetül elárulta, ennek is szerepe volt abban, hogy kilenc év után Brüsszelből hazatért Magyarországra.
A kormánypárti képviselők egyöntetűen alkalmasnak találták Varga Juditot arra, hogy igazságügyi miniszter legyen.
