Kevesebbet tankoltunk: a kiskereskedelem rálépett a fékre

Váratlanul felére esett májusban a hazai kiskereskedelmi forgalom növekedésének üteme. A vélemények megoszlik arról, hogy ez a lassulás előjele-e.

Alaposan meglepte az elemzőket, hogy a májusi, évesített kiskereskedelmi forgalom növekedése jóval kisebb lett, mint amit eddig 2019-ben megszokhattunk. A KSH csütörtökön közölt adatai szerint az üzletek az esztendő ötödik hónapjában mindössze 3 százalékkal magasabb forgalmat értek el, mint tavaly ilyenkor, naptárhatásoktól megtisztítva pedig mindössze 2,6 százalékot. A szakértők a visszaesést csak a második félévre várták. Optimizmusra az adott okot, hogy 2019 első öt hónapjában a forgalom a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 5,8 százalékkal bővült, és még a májusi adat sem tudott rontani ezen az átlagon. A mostani visszaesés azért is elgondolkodtató, mert amikor az idei első negyedéves, 5,2 százalékos GDP emelkedés okát kutatták, szinte minden elemző a lakossági fogyasztás dinamizmusát emelte ki.

A bolti jelzések alapján a megnövekedett jövedelmükből a háztartások általában nem több, hanem jobb minőségű élelmiszert vásárolnak. Ez a tendencia azonban lefékeződött, az élelmiszerbolti eladások májusban - az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva mindössze egy százalékkal lett magasabb, sőt az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké három százalékkal még csökkent is. A költések leginkább az iparcikk-boltokban lettek magasabbak, mégpedig 8 százalékkal, csekély mértékben de nőtt az illatszerboltok és a gyógyszertárak forgalma is.

Ugyanakkor a műszaki cikkeket árusító és a bútorboltokban stagnálást tapasztaltak. Visszaesett a könyvesboltok, az informatikai üzletek forgalma is, kevesebb fogyott ruhából és cipőből, s ami igazán meglepő, több, mint 7 százalékkal mérséklődött a használt cikkek utáni érdeklődés. Folytatta évek óta tartó dübörgését az online kiskereskedelem, ebben az időszakban 38 százalékkal több árut adtak el, mint egy esztendeje. Az üzemanyagtöltő állomások forgalma alig 0,8 százalékkal tudott nőni. Érdemes megemlíteni - bár a kiskereskedelmi statisztikákban nem veszik figyelembe, - hogy a gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 13 százalékkal emelkedtek, új autóból 5,4 százalékkal többet regisztráltak.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője, akinek jóslatai 2018-ban a legjobban beváltak, optimista, csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy a májusi adatok csak átmeneti kisiklást tükröztek. Prognózisa szerint már júniusban ismét visszatérhet a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése a régi mederbe, még ha mértéke alacsonyabb is lesz, mint amit az utóbbi időben megszoktunk. 2018-ban átlagosan 6,6 százalékkal nőtt az üzletek forgalma, idén 5,7 százalékot várnak, jövőre pedig mindössze 4,4 százalékot. A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma - mondta az elemző.

A kiskereskedelmi forgalom lelassulásának okát Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője elsősorban az üzemanyag-forgalom visszaesésében látja. Véleménye szerint a májusi lassulásban nemzetközi folyamatok is szerepet játszhattak, ugyanis a román és szlovák kiskereskedelmi forgalom is esett, így a globális lassulás már a régiós folyamatokban is jelentkezhetett. Abban egyetértett Suppan Gergellyel, hogy a kiskereskedelmi forgalom drasztikus visszaesése ellenére "tartós trendtörésről" nem beszélhetünk, a belső kereslet a GDP-növekedés hajtóereje maradhat a továbbiakban is, a stabil bérnövekedés, a feszes munkapiac és az erőteljes hitelkiáramlás nem utal a "belső növekedési motorok" jelentős lassulására.

Virovácz Péter, az ING szenior elemzője határozottabban fogalmazott: A májusi adat erősen kétségessé teszi az év elején látott dinamikus növekedés fenntarthatóságát, miközben beleillik a 2018 eleje óta tapasztalt lassuló trendvonalba. Azt, hogy egy általános lassulásról van szó és nem csupán egyedi hatásról, az is alátámasztja, hogy minden főbb kiskereskedelmi szegmensben jelentősen mérséklődött a növekedés üteme – vélekedett. Megjegyezte azt is, lehet, hogy már az új lakossági állampapír megtakarításra gyakorolt pozitív (és a fogyasztásra gyakorolt negatív) hatását látjuk. Ennek megítéléséhez azonban további adatok szükségesek – tette hozzá.