Megint Soros

Ha volna a cinizmusnak mértékegysége, alighanem arról az emberről neveznék el, aki azokat a hihetetlen dumákat kitalálja, amelyeket utána a kormánytisztviselők rezzenéstelen arccal a pártsajtóba gördítenek tovább. Heti győztesünk a Gulyás Gergely szájába adott magyarázat abban a témában, ugyan miért akarja a kormány megerőszakolni a Norvég Alap működését, és miért lobbizott még Trumpnál is Orbán Viktor annak érdekében, hogy a 7 milliárdos civil keretet is a mindenre felkent kabinet költhesse el.

Hát mert a cigányoknak szánták, mi másért. És mert a civilek magukra költenék, pedig őket Soros már amúgy is tejben-vajban füröszti. (Tán még szív alakú ágyat is vett a jacuzzijuk mellé, de ez még nem biztos.)

Pompás szöveg, abban pedig egészen biztos vagyok, hogy semmivel sem fog mögötte elmaradni a következő, amellyel a Soros György által a magyar kultúrának postázott 360 millió forintra fog reagálni a kormány valamely illetékese. (Vagy a Ripost.) Elvégre nem maradhat szó nélkül, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány nem pusztán ennyi pénzt szán a magyar kultúra és művészet állami támogatásban nem részesülő szegmense életben tartására – jelezve azt is, hogy az összeg felhasználásába nem óhajt beleszólni –, de egyúttal kemény szavakkal ki is osztja az Orbán-kormányokat. Patrick Gaspard alapítványi elnök amellett, hogy a kommunista időszakhoz hasonlítja Magyarország jelenlegi viszonyait, konkrét példákat sorol a kulturális és szólásszabadság megsértésére, az '56-os intézet elpusztításától a Magyar Tudományos Akadémia ledarálásáig.

Soros György eddig példátlan önfegyelemmel tűrte a Magyarország kormánya által a személye és a munkássága ellen indított rágalomhadjáratot, még a legaljasabb támadásokra is kivételesen és igen visszafogottan reagált. Most visszaütött. Ennél elegánsabban nem is tehette volna.