Szabad szemmel – Macron lett a győztes, miután Orbánon keresztül szövetségre lépett a berlini politika nacionalista bírálóival

Publikálás dátuma
2019.07.05. 06:22

Nemzetközi sajtószemle, 2019. július 5.
Bild Zeitung Az Európai Néppárt felsült bizottsági elnökjelöltje igen kemény szavakkal számolt le Macronnal és Orbánnal. Úgy fogalmazott, hogy a tengely, vagyis a két politikus bizalmas egyeztetéseken, illetve éjszakai üléseken érvényesíteni tudta álláspontját és kilőtte a csúcsjelölti rendszert. Weber hozzátette, hogy ez nem az az Európa, amelyet ő akar, és a maga részéről a jövőben is az EU demokratizálásáért kíván harcolni. Mert azt nem várta, hogy a francia, illetve a magyar vezető egyszerűen lesöpri az asztalról az EP-választás eredményét. Amit Macron felhozott ellene, az képtelenség. Orbán pedig megbosszulta, amiért Weber kijelentette, hogy elfogadhatatlan az alapjogok korlátozása Magyarországon. A német vezető azonban a történtektől függetlenül kitart utóbbi véleménye mellett, mert ragaszkodik az értékeihez és azokat még a karrierje érdekében sem adja fel. A Néppárt frakcióvezetője igen csalódottnak érzi magát, ráadásul a francia államfő soha nem közölte vele, hogy nem támogatja. Csak most került elő a kifogás, hogy nincs kormányzati tapasztalata. Weber ugyanakkor teljesen alkalmasnak tartja von der Leyent a tisztségre, így mellé áll.
Wall Street Journal Magyar és francia illetékesek nyilvánosságra hozták, hogy hétfőn, az uniós csúcs margóján leült egymással tárgyalni az EU-párti, liberális Macron, illetve a tekintélyelvű irányvonal miatt gyakran bírált Orbán, és abban állapodtak meg, hogy felajánlják Merkelnek: a Bizottság élére kerüljön német politikus, az EKB-t pedig irányítsa egy francia. Az államfő semmiképpen sem akart belemenni abba, hogy a Központi Bank a jövőben német kezekben legyen. Ez azután így is történt, ami a kancellár csökkenő befolyásáról árulkodik. Hiszen csupán vigaszdíjat jelentett számára von der Leyen jelölése. Az igazi győztes Macron lett, miután Orbánon keresztül szövetségre lépett a berlini politika nacionalista bírálóival. Egy német szakértő azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ha Merkel lelép a színről, akkor vele együtt távozik az EU-ból a pragmatizmus, mert a végén most is ő ütötte nyélbe a megállapodást, nem engedett semmilyen ideológiai vagy politikai szempontnak.  
Die Presse Ha bárkinek kétsége volt, hogy a Fideszt rehabilitálták, akkor Járóka Lívia alelnöki megbízatása után egyáltalán ne legyen. A magyar kormánypárt képviselői a Néppárt nevében simán pályázhattak a legkülönfélébb magas posztokra, sőt be is futottak, hála a frakció támogatásának. Pedig a felfüggesztéskor még egészen másról volt szó. Daul pártelnök például kijelentette, hogy az EPP értékekre épül, és nem lehet szó kompromisszumról a demokrácia, a jogállamiság, a sajtó- és a tanszabadság esetében. Hogy akkor ennek mennyiben felel meg Járóka jelölése, arról egy szóvivő úgy nyilatkozott, hogy a parlamenti csoport esetében nem lehet egyetlen tagpárt jogait sem felfüggeszteni. Azon kívül a magyar politikus szükségmegoldás, azért volt rá szükség, nehogy valamelyik jobboldali populista kaparintsa meg a tisztséget. Ismét alelnök lett az osztrák konzervatívok képviseletében Othmar Karas, aki tovább akar küzdeni a liberális demokráciáért, miután azt veszély fenyegeti a tekintélyelvűség új formái miatt. A teendőket mindjárt meg is vitathatja a parlament elnökségében Járókával.
Süddeutsche Zeitung/AFD A kommentár azt latolgatja, hogy akkor most Orbán és társai nyertek, vagy netán éppenséggel saját magukat lőtték térden? Mindenesetre a magyar miniszterelnök alig tudta fékezni magát, úgy örült von der Leyen jelölésének. Szerinte most fontos fordulat közeleg. A német politikusnak azonban aligha jön jól a dicséret, hiszen az unióban nagyon kritikus szemekkel figyelik az illiberális magyar demokráciát. Így most választás napjáig, vagyis a következő másfél hétben mindenképpen igyekszik elkerülni azt a benyomást, hogy az EU kerékkötője gyámolítja. Viszont hogy ki vetette fel a személyét, az ügyben többen is maguknak követelik az érdemet. Kovács Zoltán szerint a V4-ek álltak az indítvány mögött, diplomáciai források ezzel szemben azt állítják, hogy Marcon dobta be a nevét. Orbánt és a francia elnököt nem sok minden kapcsolja össze, most mégis magukra vonják azok haragját, akik nem bizalmas megállapodást, hanem nyílt eljárást akartak, mégpedig a csúcsjelöltek közül. A nagy felháborodás miatt von der Leyen erős ellenszélbe ütközik. Eddig csupán saját pártcsaládja biztosította támogatásáról. A másik három nagy frakció egyelőre nem kér belőle. De a politikus igyekszik megnyerni azokat, bár ezt meg Orbán és a többiek nem nézik szívesen. Magyar kommentárok máris arra emlékeztetnek, hogy a siker könnyen pirruszi győzelem lehet a miniszterelnök számára.
Die Zeit A közép-európai tagállamok semmilyen vezetői posztot nem kaptak az EU-ban, a hatalmon lévő magyar, lengyel és cseh nacionalisták mégis lelkesek von der Leyen miatt. Mert a lényeg, hogy kiütötték a nyeregből Timmermanst. Így most egy német lett a lengyel nacionalisták hőse. Orbán pedig immár titkos királycsinálónak számít. De hát a holland alelnök gyűlöletes figura a Kelet szemében a jogállami eljárások miatt. A PiS egyenesen Darth Vadernek tekintette. Ha ezt a stratégiát vesszük, akkor V4-ek sikeresek. A neves prágai politológus, Jiri Pehe mégis diplomáciai kudarcnak minősíti az eredményt, mert a csoport megint csak azt mutatta meg, hogy mit nem akar, ám pozitív elképzelése nem akadt a kompániának. Hogy miért nem szerettek volna ezek az államok saját képviselőt valamelyik fontos poszton, annak valószínűleg az az oka, hogy nem vágytak egy új Tuskra. Azon kívül az olyan nacionalisták, mint Orbán és Kaczynski később propaganda előnyt formálhatnak abból, hogy most senkit sem sikerült kineveztetni a saját sorokból a vezető testületek élére. Már eddig is nagy előnyt húztak abból, hogy a keleti emberek másodrendű polgároknak érzik magukat az EU-ban. És ezt a benyomást könnyű meglovagolni, amikor szinte kizárólag nyugatiak vannak az irányító funkciókban. A bécsi Der Standard brüsszeli tudósítója fatális hibának tartja, hogy Kelet-Európa teljesen kimaradt az osztozkodásból – 30 évvel a fal leomlása után.
Die Zeit A kommentár nem tekinti jó ötletnek, hogy a német szociáldemokraták a többi közt azért nem akarják megszavazni von der Leyent, mivel azt Salvini és Orbán pártolja. Így ugyanis az EU nem tud működni. A Bundestag SPD-s alelnöke azt vetette a védelmi miniszter szemére, hogy az az unió magyar és olasz ellenfeleinek bosszúhadjárata folytán került nyeregbe a kifogástalan Timmermansszal szemben. A párt listavezetője pedig azt fejtegette, hogy nem szabad semmiféle javaslatot elfogadni az Orbán- és Salvini-féléktől. Vagyis ne állj össze olyanokkal, akik lehúzzák a szervezetet, ám az ez álláspont a jelen helyzetben cseppet sem helyénvaló. Egyrészt, mert nem igaz, hogy von der Leyen nem lehet jó elnök, csak mert rossz emberek fogják a pártját. Másrészt, hogy ki miként szavaz, azt nem az értékek szabják meg, hanem a hatalmi megfontolások. Az rendben van, hogy a szociáldemokraták hevesen támadják, amint Orbán nekiront a jogállamnak és joggal bírálják azt is, hogy Európa ellen keltette a hangulatot a kampányban. Az EU-ban egyre több az értékvita, ezért jó és logikus az, ha összeállnak mindazok, akiknek közösek a törekvéseik. Pl. a kvótáknál. A Bizottság elnökének eldöntése azonban egészen más tészta. Ha Orbán és Salvini beleegyezik von der Leyen kinevezésébe, akkor ez kötelezi őket, hogy együtt dolgozzanak vele, illetve az unió végrehajtó testületével. Itt nincs helye a tartalmi vitáknak, máskülönben az európai intézmények elvesztik még a maradék pártokon felüli tekintélyüket is.
Bloomberg Főleg a magyar, de a lengyel kormány is hurrázik az uniós személyi döntések láttán, de egyáltalán nem biztos, hogy jobban jártak von der Leyennel, miután kisiklatták Merkel tervét Timmermans megválasztatására. Hiszen ily módon már a kezdet kezdetén több hatalom jut Németországnak, pedig a két kormány már eddig is úgy gondolta, hogy annak túl nagy a befolyása. Azon kívül a bizottsági elnöki tisztének várományosa miniszterként kifogásolta a lengyel igazságszolgáltatás megszállását, és a többi autokrata lépést. A Visegrád Insight elemző intézet egyik kutatója kifejezetten úgy gondolja, hogy a fejlemény egyáltalán nem jó Budapest és Varsó számára. Hiszen von der Leyen egyfolytában kiáll a jogállam mellett. És ugyanezt teszi a Tanács leendő elnöke, a belga Michel is. Miközben a magyar, a lengyel és a cseh vezetés összecsap Brüsszellel a demokratikus normák ügyében. A zágrábi egyetem egyik politológia professzora azt jósolja, hogy Kelet-Európa a következő öt évben a 2. ligában játszik az unión belül, hiszen a régió a rövidebbet húzta a személyi alkuknál, egyetlen vezető tisztség sem jutott neki. A pofonból jut azoknak a tagországoknak is, amelyekkel nem volt semmi gond.
Guardian Mivel az uniónak a következő időszakban egy sor kérdésben egységre kell jutnia, a lap tipikusnak tartja, amit Merkel válaszolt, amikor a héten megkérdezték tőle, hogy miért nem kényszerítette a V4-eket és Olaszországot Timmermans elfogadására. A kancellár ugyanis, aki bírálja a populista kormányokat, csupán annyit mondott, hogy közeleg a Brexit. Azaz el kell kerülni a feszültséget, ezért óvatosan kell bánni a másikkal. Az értékek megítélésében jelentkező különbségek, amelyek a szervezet elsorvasztásával fenyegetnek, igen éles megvilágításba kerültek pár hete, az eggyel ezelőtti csúcson. Magyarország, Lengyelország és Csehország ugyanis nem volt hajlandó aláírni a közös közleményt, mivel az azt tartalmazta, hogy a tagállamok 2050-ig nullára nyomják le a nettó széndioxid kibocsátást. A három kormány extra támogatást akar a szükséges gazdasági intézkedések megtételéhez, ám erős ellenállásba ütközik, főleg a hollandok részéről, akik ellenzik, hogy az EU kifizető hely legyen. A következő hétéves költségvetés kialakítása egyébként is sok fejfájást fog okozni. Oettinger, az illetékes biztos ezt úgy fogalmazza, hogy igazából már 5 perccel éjfél után vannak. A terv az, hogy a nettó befizetők többet adnának, ellentételként kevesebb jutna a keleti tagoknak szánt felzárkózási alapba, ugyanakkor nagyobb összegeket fordítanának a tudományos kutatásra és fejlesztésre. Hogy a tárgyalások nehézkesen haladnak, az érthető, mert egyes országok feladják az értékeket, amihez társul a kelet-nyugati, illetve az észak-déli gazdasági különbségek kiéleződése.
FAZ Az új tagok nagy mellénnyel kapcsolódtak bele a brüsszeli hatalmi pókerbe. Ám mögöttük nem egyszerűen olyan gazdaság húzódik meg, amely gyorsabban fejlődik, mint a nyugati vetélytársak, akadnak azért kockázatok is a térségben. Mindent egybevéve azonban egyre öntudatosabb lesz Közép-Európa. Saját jelöltjeiket ezúttal nem tudták átnyomni, annál sikeresebbnek bizonyultak viszont mások blokkolásában. Miattunk nem léphetett Timmermans Juncker örökébe. Ily módon vége is a csúcsjelölti rendszernek. A kelet-európaiak határozottságát nagyban alátámasztja, hogy a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet szerint gazdaságukat sokkal kevésbé viseli meg a mostani konjunktúra lehűlés, mint a régi tagállamokét. A jelentés Magyarországnak 4,1 százalékot jósol erre az évre, míg az egész EU számára 1,6 százalékot, az euróövezetnek pedig 1,4 százalékot tart valószínűnek. Ennek oka az erős export, illetve a nagyobb reálbérekből fakadó bővülő belső kereslet. Viszont gondot jelent számukra, hogy nincs elég munkaerő, köszönhetően főként a nagyarányú elvándorlásnak. A kedvező fejlemények 3. tényezőjét a befektetések adják. Az állam sok milliót tesz bele az infrastruktúra fejlesztésébe, a magáncégek pedig kihasználják az alacsony kamatokat az automatizálásra. Magyarországon gondot jelent, hogy hamarosan csak jóval kevesebb pénz érkezik Brüsszelből, mert a támogatások nagy részét már felhasználták. Azon kívül a régiót keményen érintheti, ha Trump valóban büntetővámot vet ki az európai autókra.
Szerző

Putyin az egész világot kiosztotta Rómából, von der Leyentől a szankciók eltörlését reméli

Publikálás dátuma
2019.07.04. 21:58

Fotó: Iliya Pitalev / Sputnik
Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatót az orosz elnök, aki "folyamatos kapcsolatban áll" Matteo Salvini belügyminiszterrel.
Az Oroszországgal való kapcsolatok újraindítását, ezen belül elsősorban az uniós szankciók eltörlését szorgalmazta az Európai Unió új vezetőitől Vlagyimir Putyin orosz elnök a Giuseppe Conte olasz miniszterelnökkel csütörtök este tartott sajtótájékoztatón Rómában.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók "egyik félnek sem váltak hasznára". Kifejtette, hogy a nyugati országok több milliárd dolláros exportról, és az EU a legjelentősebb és legközelebbi földrajzi partneréről mondott le a szankciók miatt. Az EU és Oroszország közötti kapcsolatok rendezésében kulcsfontosságának nevezte az Európai Bizottság új elnökének jelölt Ursula von der Leyen szerepét. Hozzátette, hogy a Brüsszellel való kapcsolatok helyreállítása és a megszorító intézkedések eltörlése érdekében Moszkva kész teljesíteni a "rá eső részt".
Ukrajnával kapcsolatban kijelentette, hogy Oroszország itt is kész megtenni az első lépést, mivel Moszkva már megszokta, hogy - mint fogalmazott - "az első lépést mindig nekünk kell megtenni". Az orosz elnök az Egyesült-Államok és Kína közötti kereskedelmi megállapodást sürgette, amely nélkül szerinte az egész világkereskedelem veszélybe kerül.
Venezuelában kizárta a katonai fellépést, kijelentette, hogy a külső beavatkozás is csak súlyosbítaná a latin-amerikai ország helyzetét, ehelyett párbeszédet és demokratikus választásokat javasolt. Vlagyimir Putyin hangsúlyozta a hivatalban lévő venezuelai elnökkel, Nicolas Maduróval való barátságát, aki az ENSZ szerint kínzással és kivégzésekkel hallgattatja el az ellenzéket. Anélkül, hogy kiejtette volna a magát ideiglenes elnöknek kinevező Juan Guaidó nevét, vele kapcsolatban azt mondta, hogy az "utcán kiáltotta ki magát Isten előtt elnöknek, de az Úr eddig erre nem adott választ".
Az Oroszországi Föderáció elnöke Líbiában azonnali tűzszünetet szorgalmazott a felek között, aggodalmát fejezve ki a szíriai Idlib térségéből a líbiai harctérre átszivárgó idegen harcosok miatt. Ezek Putyin szerint fenyegetést képviselnek, mivel Líbiából akármerre továbbjuthatnak. Az orosz elnök kijelentette, Líbia egy "elpusztított" ország, amelynek stabilitását a NATO semmisítette meg. Hozzátette, hogy Moszkva a líbiai nemzeti egységkormányt vezető miniszterelnököt Fájez esz-Szarrádzs és a vele szemben álló Halifa Haftár tábornokot is támogatja - utóbbi hadserege egyébként éppen a héten bombázott le egy menekülttábort, ahol aztán az egységkormány emberei is beszálltak a menekültek lemészárlásába, kézifegyvereikkel.
Giuseppe Conte olasz kormányfő hozzátette, hogy a líbiai helyzet éleződése a humanitárius válság és a terrorizmus erősödéséhez vezethet, valamint veszélybe sodorja a térség energetikai biztonságát. A római kormány vezetője azonnali nemzetközi fellépést sürgetett a líbiai helyzet tartós stabilizálására. Conte az új ukrán elnök Volodimir Zelenszkij megválasztását lehetőségnek nevezte a térségbeli feszültségek rendezésére. Az olasz kormányfő kiemelte, hogy Oroszország "megkerülhetetlen" partnernek számít a nemzetközi biztonság fenntartásában.
A Vlagyimir Putyin tiszteletére adott díszvacsorán a két olasz miniszterelnök-helyettes, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője Luigi Di Maio és a Ligát vezető Matteo Salvini is részt vett. Salviniről Vlagyimir Putyin az olasz sajtónak úgy nyilatkozott, folyamatos kapcsolatban állnak egymással.

A hőség miatt kellett lezárni az Akropoliszt

Publikálás dátuma
2019.07.04. 21:20

Fotó: PANAYOTIS TZAMAROS / NurPhoto
A hőhullám miatt a pénteki időjárás sem hoz enyhülést, és ha 36 foknál melegebb lesz, újra lezárják a műemléket.
Csütörtök délután négy órára lezárták a legismertebb görög műemléket, az athéni Akropoliszt a városban tomboló hőség miatt. A régészeti hatóság elrendelte, hogy 13 és 17 óra között tartsák zárva a műemlékekkel teli dombot, ha a hőmérséklet 36 fok fölé emelkedik.
A hőhullám miatt a pénteki időjárás sem hoz enyhülést, ezért négy órára újra lezárhatják a műemlékeket a turistaforgalom elől, ha 36 foknál melegebb lesz.
Az UNESCO világörökségi listáján szereplő athéni Akropolisz épületmaradványai - köztük a 2500 éves Parthenón - a legnépszerűbb görög turistacélpontnak számítanak, tavaly 3,15 millió látogatót fogadtak.
Frissítve: 2019.07.04. 22:20