Vendégségben Tóth Győzőnénél

Publikálás dátuma
2019.07.06. 21:02

Fotó: HIRSCHBER JUDIT / budafokteteny.hu
Múzeumnak mondják, de inkább afféle emlékház. Barlanglakásnak is mondják, de nincs köze se a noszvaji Pocem pincelakásaihoz, se a méregdrága török barlanghotelekhez.
A budafoki Veréb utcában lévő, egykor volt föld alatti lak tisztességes neve valójában mély-udvaros kőház. Azaz az emberek, akik valaha itt éltek, nem barlangba költöztek be, ahogy többek között a Gellérthegyen tették, hanem kvázi parasztházakat vájtak a helyi kőbányászat melléktermékeként létrejött gödrök falába. Budapest környékén a 19. század végéig szőlőművelés folyt, csak aztán jött a filoxéravész, és nullára pusztította a szőlőtermő területek több mint felét, kezdve a Várhegytől a Budai-hegyeken át az akkoriban még Promontornak nevezett Budafokig. A munka nélkül maradt embereknek új megélhetés után kellett nézniük, így a kipusztult szőlőföldek helyén kis családi bányák létesültek. A kitermelt kőkupacokat lehurcolták a közeli Dunához és felhajóztatták azokat Budapestre, ahol olyan épületek alapanyagául szolgáltak, mint például az MTA vagy az Országház. Pontosan nem tudni, mikor kezdtek a kitermelés helyén maradt gödrökbe, illetve azok falába „házakat építeni”, de az biztos, hogy ez a lakhatási forma 20. század fordulóján már a környék szomorú nevezetességeihez tartozott – és külföldön nyomornegyedként tartották számon. A főváros méltóságteljes épületeinek árnyékában akkoriban máshol is létesültek hasonló szállások – voltak ilyenek Kőbányán, a ferencvárosi kiserdőben, de még a Váci út mentén is. Csak Budafokon 300 család lakott ilyen sziklába vájt otthonban. Korabeli beszámolók meg is jegyzik, milyen különös, ahogy „rengeteg füstcsík száll fel a partról, de házat egyet sem látni.” S bár a nyomor egyik fokmérője volt a mély-udvaros ház, nem ez számított a legrosszabb lakhatási lehetőségnek. Igaz, beesett az eső az udvarra, a hó alól rendre ki kellett ásnia magát az embernek és fény szinte sosem sütött be, az ilyen lakások mégis népszerűbbek voltak, mint egy-egy rossz fekvésű szoba valami zsúfolt bérházban. A barlanglakások a bányászat megszűntével nem tűntek el azonnal, még a hatvanas években is éltek itt családok. Aztán később, a budafoki emlékházat leszámítva, minden ilyen gödröt feltöltöttek, a korra jellemző körültekintés nélkül, az Óbudai Gázgyár mérgező iszapjával. Még 2005-ben is ezt próbálták orvosolni a szakemberek. Tóth Győzőné egykor volt Veréb utcai barlanglakát pedig egyfajta mementóként megőrizték, ahol telefonos egyeztetés után bárki ma is vendégeskedhet egy kicsit.
Szerző
Témák
barlanglakások

A hatalom cifra otthona – Így fazonírozzák kormányzati negyeddé a budai várat

Publikálás dátuma
2019.07.06. 19:24

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Csak kárpitokra és kerámiákra több mint félmilliárdot költ a kabinet, hogy méltóképpen glancolhassa ki a királyi palota fogadótermét. Hivatalosan azért, hogy kellő pompával fogadhassa a külföldi nagyságokat, és illő keretet adjon állami rendezvényeknek. Pontosabban hogy saját magát ünnepelhesse. Összességében százmilliárdos tételből fazonírozzák kormányzati negyeddé a budai várat.
A kormány építkezései a budai Várban:  1. Volt akadémiai tömb, Belügyminisztérium Extra sürgősséggel kellett elhagyniuk 2017 elején az MTA bölcsészettudományi kutatóintézeteinek az Úri utcai épülettömböt, amely különleges helyszín: egykor itt működött a Helytartótanács, itt zajlott Martinovicsék pere, és országgyűléseket is tartottak itt. A hajdani kolostorokat a Belügyminisztériumnak kellett volna elfoglalnia, de mindmáig a közbeszerzést sem sikerült lebonyolítani, így megmaradt az elmúlt két évben erre szánt 14 milliárd forint. Pintér Sándor egyébként állítólag nem nagy barátja a költözésnek. 2. Volt Magyar Kultúra Háza, Pénzügyminisztérium A XX. század elején épült neogót Pénzügyminisztérium a kortársak rosszallását is kivívta méreteivel, a második világháború pusztítása után már sokkal letisztultabb, egyszerűbb formában építették vissza. A kormány most ezt szándékszik felülírni, az előzetes becslések szerint mintegy 40 milliárd forintba fog kerülni a tornyok és díszek visszaépítése, valamint a belső kiképzés rekonstrukciója, a terek modernizálása. Nagy kérdés, hogy a tárca állománya elfér-e a kevesebb hivatalnokra tervezett épületben. 3. Szent István terem A Hauszmann Alajos által tervezett budai királyi palota egyik legreprezentatívabb tere volt a díszes Szent István terem. A világháború utáni átépítéskor a palotaszárnyakban a főfalakat is áthelyezték, ennek a teremnek azonban a kontúrjai megmaradtak – itt működött a Budapesti Történeti Múzeum grafikai kiállítóterme. A helyiséget fényképek alapján készülnek rekonstruálni. A tervezett költségvetés nem ismert, de annyit lehet tudni, hogy kárpitokra 360 milliót, a Zsolnay kerámiákra 178 milliót költöttek. A tervezett átadás időpontja 2021. augusztus 20. 4. Karmelita irodaház A 2015-ben meghirdetett Hauszmann Terv egyetlen eddig megvalósult beruházása a miniszterelnök új irodakomplexuma, a volt karmelita kolostorból, a Várszínházból és egy új épületből álló Karmelita irodaház. A bekerülési költség nem ismert (a kormánysajtó az évek során 5-ről 8,2 milliárdra emelte a tétet, de a valós összeg bizonyosan kétjegyű szám), ahogy az is csak sejthető, milyen műkincsek (képzőművészeti alkotások, szőnyegek, bútorok) kerültek ide a múzeumokból és a műkereskedelemből. Jellemző adalék, hogy egy bronz szoborcsoport megrendelésére úgy derült fény, hogy a kész mű egy kerti fotón feltűnt a miniszterelnök háta mögött. 5. Főőrség és Stöckl-lépcső Az egykori palotaőrség székhelyét, valamint az innen a Tabán felé levezető Stöckl-lépcsőt az első közlések szerint 3,4 milliárdért állította helyre a kormány. A hetvenes évek elején teljesen elbontott épület új funkciója nem ismert, csak annyit tudni, hogy mint az építész egyhelyütt nyilatkozta: a helyreállításkor kihasználták a helyén tátongó, több emelet mély ásatási gödröt is, így a ház odabent „négy, meglehetősen nagy belmagasságú szintet” rejt. Az épületet a tervek szerint ezen a nyáron fogják átadni. 6. Lovarda Az ugyancsak Hauszmann Alajos által tervezett, az ostromban tönkrement és elbontott lovarda funkciója is kérdéses, hiszen bár erre a célra – plusz rendezvénytérként - állították helyre, a sajtóban napvilágot látott, hogy az EU előírásai a lovardákra lényegesen szigorúbbak, mint arra a tervezők számítottak. Az épület újraépítésére eredetileg 2 milliárdot szántak, az alatta elhelyezett mélygarázs pedig a hivatalos adatok szerint 1,5 milliárdba került. Az állítólag hamarosan átadásra kerülő lovardát rajzok alapján rekonstruálták, fotódokumentáció ugyanis alig maradt fenn róla.  
Szerző

A csődtől a dicsőséges pénzköltésig

Publikálás dátuma
2019.07.06. 18:44

Fotó: Fortepan-Népszava
A Várkert Bazárról az óhatatlanul rövid állampolgári emlékezet ma már talán csak a csodálatos drágulásának történetét, meg azt a mókás epizódot képes felidézni, hogy – legalább – kétszer adták át. Pedig a története ennél sokkal fordulatosabb.
Kezdjük azzal, hogy a bazár lett az egyesült főváros első rémes ingatlanfejlesztési kudarca. A nagyszabású rámparendszer díszes feljáratot volt hivatva nyitni a Várkertekbe, előtte üzlethelyiségek kaptak helyet, az építmény két végében pedig három bérházat alakítottak ki. Csak hát az átadás évében, 1883-ban még sehol sem volt az Erzsébet és a Ferenc József híd, így aztán a budai népnek esze ágában sem volt elbóklászni a Lánchídtól délre. A bazár rakétasebességgel becsődölt. Hetven évnyi tessék-lássék hasznosítás után 1961-ben született meg a megváltó ötlet: a fellengzős nevű Budai Ifjúsági Parkot hozták létre a bazárban, ahol a lebetonozott placcon egyszerre nyolcszáz fiatal rophatta a táncdalokra, majd a beatzenére, mértéktartó italozás közepette. Ybl Miklós műve bő húsz évig bírta az intenzív használatot, de miután egy kidőlő korlátbáb balesetet okozott, bezárták. Újabb évtized elteltével, 1996-ban a porló műemlék fölkerült a World Monuments Watch a világ legveszélyeztetettebb épített értékeit összegző százas listájára. Így aztán sóhajtásnyi idő után, 2004-ben úgy döntött a kormány, engedélyezi a kanadai-angol tulajdonban lévő Foundation Kft-nek, hogy a területet a Várhegy alatt bővítve konferenciatermeket, mélygarázst, a bérházakban irodákat hozzon létre. Igen ám, csakhogy az első kerület fideszes vezetése megtagadta a szükséges engedélyeket, mondván, „plázát” akarnak építeni a megszentelt falak között. És akkor már tényleg alig egy évtized volt hátra, hogy 2013-ban ugyanez a polgármester megszellőztesse: a kormány az EU pénzéből, úgy 5 milliárd forintból helyreállítja a Várkert Bazárt. 2014 áprilisára, a választás előtti napokban megejtett megnyitóra az összeg 11 milliárdra nőtt, a második megnyitóig pedig felkúszott 20-ra. De hát nem ez a lényeg, hanem az újulás. A bazár díszei régi fényükben ragyognak, mozgólépcső visz fel innen a Várba, vannak kiállítótermek, üzletek, és még konferenciatermek is a hegy gyomrában. No, ott szokta Orbán Viktor az éves országértékeléseit tartani. 
Szerző
Témák
Várkertbazár