A hatalom cifra otthona – Így fazonírozzák kormányzati negyeddé a budai várat

Csak kárpitokra és kerámiákra több mint félmilliárdot költ a kabinet, hogy méltóképpen glancolhassa ki a királyi palota fogadótermét. Hivatalosan azért, hogy kellő pompával fogadhassa a külföldi nagyságokat, és illő keretet adjon állami rendezvényeknek. Pontosabban hogy saját magát ünnepelhesse. Összességében százmilliárdos tételből fazonírozzák kormányzati negyeddé a budai várat.

A kormány építkezései a budai Várban:

1. Volt akadémiai tömb, Belügyminisztérium

Extra sürgősséggel kellett elhagyniuk 2017 elején az MTA bölcsészettudományi kutatóintézeteinek az Úri utcai épülettömböt, amely különleges helyszín: egykor itt működött a Helytartótanács, itt zajlott Martinovicsék pere, és országgyűléseket is tartottak itt. A hajdani kolostorokat a Belügyminisztériumnak kellett volna elfoglalnia, de mindmáig a közbeszerzést sem sikerült lebonyolítani, így megmaradt az elmúlt két évben erre szánt 14 milliárd forint. Pintér Sándor egyébként állítólag nem nagy barátja a költözésnek.

2. Volt Magyar Kultúra Háza, Pénzügyminisztérium

A XX. század elején épült neogót Pénzügyminisztérium a kortársak rosszallását is kivívta méreteivel, a második világháború pusztítása után már sokkal letisztultabb, egyszerűbb formában építették vissza. A kormány most ezt szándékszik felülírni, az előzetes becslések szerint mintegy 40 milliárd forintba fog kerülni a tornyok és díszek visszaépítése, valamint a belső kiképzés rekonstrukciója, a terek modernizálása. Nagy kérdés, hogy a tárca állománya elfér-e a kevesebb hivatalnokra tervezett épületben.

3. Szent István terem

A Hauszmann Alajos által tervezett budai királyi palota egyik legreprezentatívabb tere volt a díszes Szent István terem. A világháború utáni átépítéskor a palotaszárnyakban a főfalakat is áthelyezték, ennek a teremnek azonban a kontúrjai megmaradtak – itt működött a Budapesti Történeti Múzeum grafikai kiállítóterme. A helyiséget fényképek alapján készülnek rekonstruálni. A tervezett költségvetés nem ismert, de annyit lehet tudni, hogy kárpitokra 360 milliót, a Zsolnay kerámiákra 178 milliót költöttek. A tervezett átadás időpontja 2021. augusztus 20.

4. Karmelita irodaház

A 2015-ben meghirdetett Hauszmann Terv egyetlen eddig megvalósult beruházása a miniszterelnök új irodakomplexuma, a volt karmelita kolostorból, a Várszínházból és egy új épületből álló Karmelita irodaház. A bekerülési költség nem ismert (a kormánysajtó az évek során 5-ről 8,2 milliárdra emelte a tétet, de a valós összeg bizonyosan kétjegyű szám), ahogy az is csak sejthető, milyen műkincsek (képzőművészeti alkotások, szőnyegek, bútorok) kerültek ide a múzeumokból és a műkereskedelemből. Jellemző adalék, hogy egy bronz szoborcsoport megrendelésére úgy derült fény, hogy a kész mű egy kerti fotón feltűnt a miniszterelnök háta mögött.

5. Főőrség és Stöckl-lépcső

Az egykori palotaőrség székhelyét, valamint az innen a Tabán felé levezető Stöckl-lépcsőt az első közlések szerint 3,4 milliárdért állította helyre a kormány. A hetvenes évek elején teljesen elbontott épület új funkciója nem ismert, csak annyit tudni, hogy mint az építész egyhelyütt nyilatkozta: a helyreállításkor kihasználták a helyén tátongó, több emelet mély ásatási gödröt is, így a ház odabent „négy, meglehetősen nagy belmagasságú szintet” rejt. Az épületet a tervek szerint ezen a nyáron fogják átadni.

6. Lovarda

Az ugyancsak Hauszmann Alajos által tervezett, az ostromban tönkrement és elbontott lovarda funkciója is kérdéses, hiszen bár erre a célra – plusz rendezvénytérként - állították helyre, a sajtóban napvilágot látott, hogy az EU előírásai a lovardákra lényegesen szigorúbbak, mint arra a tervezők számítottak. Az épület újraépítésére eredetileg 2 milliárdot szántak, az alatta elhelyezett mélygarázs pedig a hivatalos adatok szerint 1,5 milliárdba került. Az állítólag hamarosan átadásra kerülő lovardát rajzok alapján rekonstruálták, fotódokumentáció ugyanis alig maradt fenn róla.