A hatalom cifra otthona – Így fazonírozzák kormányzati negyeddé a budai várat

Publikálás dátuma
2019.07.06. 19:24

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Csak kárpitokra és kerámiákra több mint félmilliárdot költ a kabinet, hogy méltóképpen glancolhassa ki a királyi palota fogadótermét. Hivatalosan azért, hogy kellő pompával fogadhassa a külföldi nagyságokat, és illő keretet adjon állami rendezvényeknek. Pontosabban hogy saját magát ünnepelhesse. Összességében százmilliárdos tételből fazonírozzák kormányzati negyeddé a budai várat.
A kormány építkezései a budai Várban:  1. Volt akadémiai tömb, Belügyminisztérium Extra sürgősséggel kellett elhagyniuk 2017 elején az MTA bölcsészettudományi kutatóintézeteinek az Úri utcai épülettömböt, amely különleges helyszín: egykor itt működött a Helytartótanács, itt zajlott Martinovicsék pere, és országgyűléseket is tartottak itt. A hajdani kolostorokat a Belügyminisztériumnak kellett volna elfoglalnia, de mindmáig a közbeszerzést sem sikerült lebonyolítani, így megmaradt az elmúlt két évben erre szánt 14 milliárd forint. Pintér Sándor egyébként állítólag nem nagy barátja a költözésnek. 2. Volt Magyar Kultúra Háza, Pénzügyminisztérium A XX. század elején épült neogót Pénzügyminisztérium a kortársak rosszallását is kivívta méreteivel, a második világháború pusztítása után már sokkal letisztultabb, egyszerűbb formában építették vissza. A kormány most ezt szándékszik felülírni, az előzetes becslések szerint mintegy 40 milliárd forintba fog kerülni a tornyok és díszek visszaépítése, valamint a belső kiképzés rekonstrukciója, a terek modernizálása. Nagy kérdés, hogy a tárca állománya elfér-e a kevesebb hivatalnokra tervezett épületben. 3. Szent István terem A Hauszmann Alajos által tervezett budai királyi palota egyik legreprezentatívabb tere volt a díszes Szent István terem. A világháború utáni átépítéskor a palotaszárnyakban a főfalakat is áthelyezték, ennek a teremnek azonban a kontúrjai megmaradtak – itt működött a Budapesti Történeti Múzeum grafikai kiállítóterme. A helyiséget fényképek alapján készülnek rekonstruálni. A tervezett költségvetés nem ismert, de annyit lehet tudni, hogy kárpitokra 360 milliót, a Zsolnay kerámiákra 178 milliót költöttek. A tervezett átadás időpontja 2021. augusztus 20. 4. Karmelita irodaház A 2015-ben meghirdetett Hauszmann Terv egyetlen eddig megvalósult beruházása a miniszterelnök új irodakomplexuma, a volt karmelita kolostorból, a Várszínházból és egy új épületből álló Karmelita irodaház. A bekerülési költség nem ismert (a kormánysajtó az évek során 5-ről 8,2 milliárdra emelte a tétet, de a valós összeg bizonyosan kétjegyű szám), ahogy az is csak sejthető, milyen műkincsek (képzőművészeti alkotások, szőnyegek, bútorok) kerültek ide a múzeumokból és a műkereskedelemből. Jellemző adalék, hogy egy bronz szoborcsoport megrendelésére úgy derült fény, hogy a kész mű egy kerti fotón feltűnt a miniszterelnök háta mögött. 5. Főőrség és Stöckl-lépcső Az egykori palotaőrség székhelyét, valamint az innen a Tabán felé levezető Stöckl-lépcsőt az első közlések szerint 3,4 milliárdért állította helyre a kormány. A hetvenes évek elején teljesen elbontott épület új funkciója nem ismert, csak annyit tudni, hogy mint az építész egyhelyütt nyilatkozta: a helyreállításkor kihasználták a helyén tátongó, több emelet mély ásatási gödröt is, így a ház odabent „négy, meglehetősen nagy belmagasságú szintet” rejt. Az épületet a tervek szerint ezen a nyáron fogják átadni. 6. Lovarda Az ugyancsak Hauszmann Alajos által tervezett, az ostromban tönkrement és elbontott lovarda funkciója is kérdéses, hiszen bár erre a célra – plusz rendezvénytérként - állították helyre, a sajtóban napvilágot látott, hogy az EU előírásai a lovardákra lényegesen szigorúbbak, mint arra a tervezők számítottak. Az épület újraépítésére eredetileg 2 milliárdot szántak, az alatta elhelyezett mélygarázs pedig a hivatalos adatok szerint 1,5 milliárdba került. Az állítólag hamarosan átadásra kerülő lovardát rajzok alapján rekonstruálták, fotódokumentáció ugyanis alig maradt fenn róla.  
Szerző

A csődtől a dicsőséges pénzköltésig

Publikálás dátuma
2019.07.06. 18:44

Fotó: Fortepan-Népszava
A Várkert Bazárról az óhatatlanul rövid állampolgári emlékezet ma már talán csak a csodálatos drágulásának történetét, meg azt a mókás epizódot képes felidézni, hogy – legalább – kétszer adták át. Pedig a története ennél sokkal fordulatosabb.
Kezdjük azzal, hogy a bazár lett az egyesült főváros első rémes ingatlanfejlesztési kudarca. A nagyszabású rámparendszer díszes feljáratot volt hivatva nyitni a Várkertekbe, előtte üzlethelyiségek kaptak helyet, az építmény két végében pedig három bérházat alakítottak ki. Csak hát az átadás évében, 1883-ban még sehol sem volt az Erzsébet és a Ferenc József híd, így aztán a budai népnek esze ágában sem volt elbóklászni a Lánchídtól délre. A bazár rakétasebességgel becsődölt. Hetven évnyi tessék-lássék hasznosítás után 1961-ben született meg a megváltó ötlet: a fellengzős nevű Budai Ifjúsági Parkot hozták létre a bazárban, ahol a lebetonozott placcon egyszerre nyolcszáz fiatal rophatta a táncdalokra, majd a beatzenére, mértéktartó italozás közepette. Ybl Miklós műve bő húsz évig bírta az intenzív használatot, de miután egy kidőlő korlátbáb balesetet okozott, bezárták. Újabb évtized elteltével, 1996-ban a porló műemlék fölkerült a World Monuments Watch a világ legveszélyeztetettebb épített értékeit összegző százas listájára. Így aztán sóhajtásnyi idő után, 2004-ben úgy döntött a kormány, engedélyezi a kanadai-angol tulajdonban lévő Foundation Kft-nek, hogy a területet a Várhegy alatt bővítve konferenciatermeket, mélygarázst, a bérházakban irodákat hozzon létre. Igen ám, csakhogy az első kerület fideszes vezetése megtagadta a szükséges engedélyeket, mondván, „plázát” akarnak építeni a megszentelt falak között. És akkor már tényleg alig egy évtized volt hátra, hogy 2013-ban ugyanez a polgármester megszellőztesse: a kormány az EU pénzéből, úgy 5 milliárd forintból helyreállítja a Várkert Bazárt. 2014 áprilisára, a választás előtti napokban megejtett megnyitóra az összeg 11 milliárdra nőtt, a második megnyitóig pedig felkúszott 20-ra. De hát nem ez a lényeg, hanem az újulás. A bazár díszei régi fényükben ragyognak, mozgólépcső visz fel innen a Várba, vannak kiállítótermek, üzletek, és még konferenciatermek is a hegy gyomrában. No, ott szokta Orbán Viktor az éves országértékeléseit tartani. 
Szerző
Témák
Várkertbazár

Senki ne haljon meg azért, mert nem vettük észre, hogy beteg – Interjú Karácsony Gergellyel a fővárosi egészségpolitikáról

Publikálás dátuma
2019.07.06. 13:04

Fotó: Szergej Markoszov
A szűrőprogramokra és a kerületi szakrendelők munkamegosztásra kellene koncentrálnia a fővárosnak, a szuperkórház-projekt pedig egyszerűen őrület – így képzeli Karácsony Gergely a jobb budapesti egészségügyet.
A temetkezés egyértelműen a főpolgármester hatásköre, de ön épp azt ígérte, hogy hosszabbá és jobbá teszi a budapestiek életét – többek között az egészségügyi rendszer átmozgatásával. Az alapellátás, a szakrendelés és a kórházi kezelés közül mit tud érdemben befolyásolni, ha Budapest első embere lesz? Bármilyen megdöbbentően hangzik, a budapestiek életminőségéhez a légszennyezésnek vagy a klímakrízisnek legalább annyi köze van, mint az orvosi ellátás minőségének. A levegő szennyezettsége ezrek halnak meg, és drámaian nő az asztmás és az allergiás gyerekek száma. Nem azért érdemes felpörgetni a gyógyító rendszert, hogy érdemben kezelje ezeket a bajokat? Egy egészséges város, így az egészségpolitika sem merülhet ki például a rendelőintézetek renoválásában. Nem lehet egészségesen élni penészes lakásban, az utcán pláne nem. Nem lehet egészségesen élni ott, ahol a rossz fűtési rendszerek miatt mindennaposak a szmogriadók, ahol nincsenek zöld felületek és a nyári hőguta közepette több mint tíz százalékkal megnő a halálesetek száma. Innen pár száz kilométerre, Bécsben, ma tovább élnek az emberek, mint Budapesten. Ez az igazi botrány. Nem vitás, de az átlagpolgárt nyilván az érdekli, mi lesz jobb, ha bemegy a háziorvosához vagy a szakrendelőbe? Az alapellátás a kerületeknél van, és jó helyen van. A legfontosabb, hogy ne legyen üres háziorvosi praxis – és ez már Budapesten sem magától értetődő. Ennek érdekében a kerületek jellemzően plusztámogatásokat biztosítanak, például Zuglóban 40 ezer forintos rezsitámogatást adunk. . Arra kellene rávenni az embereket, hogy ne hagyják ki a lépcsőfokokat, ne a kórházak sürgősségi osztályait célozzák meg azonnal, hanem menjenek el a háziorvosukhoz, akinek lehetővé kell tenni, hogy egy kattintással átirányítsa pácienseit a járóbeteg-ellátásba. Utóbbi szintén a kerületeknél van. Ezen nem változtatnék, azon viszont igen, hogy ma a járóbeteg ellátó intézmények és ügyeletek között semmilyen együttműködés nincsen, így egyes kerületek iszonyatosan túlterheltek, míg másoknak vannak szabad kapacitásaik. Tehát megteremteném a fővárosi járóbeteg-ellátás koordinációját. A kórházi ellátáshoz viszont… …amiről Tarlós István felemelt kézzel lemondott, hiszen a kórházakat a kormány államosította – hogy forrásokat vonhasson el az intézményektől. Vagyis Tarlós odadobta a budapestiek egészségét, és most, amikor összeomlik a szemünk láttára a sürgősségi ellátás, széttárja kezeit, De, állítja az állam, a négy budapesti szuperkórházak létrejötte után minden budapesti minőségi ellátáshoz jut. Őrület, ami ebben az ügyben történik, a szuperkórház-projekt arról szól, hogy a haveri építőipari cégeknek még több megbízást lehessen adni. Egyébként téves koncepció, hogy új monstrumintézményeket hozunk létre, a meglévő kórházakat kellene fejleszteni. És mit tehet a korrekcióért Budapest? Veri az asztalt, a sarkára áll, és amit tud, megold saját hatáskörben. Ennyi? Becsülöm a budapestieket annyira, hogy csak olyan dolgot mondjak, amit meg tudok valósítani abban a kényszerhelyzetben, amit Tarlós és a kormány összejátszása eredményezett. Bizonyos várólistákat például érdemben le tud a főváros rövidíteni. Budapest követni fogja a 13. kerületet példáját, amelyik MR- és CT-készüléket szerzett be, hogy a lakói ne maradjanak vizsgálat nélkül. Ha én leszek Budapest első embere, a főváros további négy ilyen berendezést vásárol majd. A négy az nem tűnik túl izmos mennyiségnek. Pedig az. Hiszen ez egy 4 milliárdos beruházás, és valóban hatékonyan kurtítja a várólistákat. Ami viszont talán a legfontosabb, az a prevenció. A politika folyamatosan a megelőzésről beszél, de marha keveset tesz érte. Olyan szűrővizsgálatokat kell bevezetni, amelyek biztosítják, hogy tizenöt év múlva senki ne haljon meg olyan betegségben, amit egyszerűen lehet kezelni – ha időben észre veszik. 
Szerző