Ha fent megszűnik a hatalom, összeomlik a hierarchia - interjú Fleck Zoltánnal

Publikálás dátuma
2019.07.06. 07:30

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Orbánnak jelentős gesztusokat kell tennie ahhoz, hogy a Fidesz bennmaradhasson az Európai Néppártban, ez viszont belpolitikai veszteségeket is okozhat - állítja Fleck Zoltán jogszociológus.
A héten a kormánytöbbség – több mint egy hónapos halogatás után - megszavazta az önálló közigazgatási bíróságok bevezetésének elhalasztását. Vajon mire vártak?
Már maga a közigazgatási bíróságok létrehozása is politikai természetű döntés volt; nem nagyon találni a javaslat indoklásában szakmai elemeket. Amikor rákérdeztek az erre illetékesek, így a Velencei Bizottság, egyetlen nem politikai érv hangzott el, hogy van ilyen hagyomány Magyarországon. Legalább be kellene tudni mutatni, hogy az eddigi közigazgatási bíráskodás rossz, nem elég hatékony vagy szakszerű, de pont ebben a bírósági ügyszakban semmi komolyan vehető gond nem akad, amit fel lehetne mutatni. Egyetlen dolgot lehet felmutatni, hogy vannak olyan ügytípusok, amelyekben a kormány rendszeresen elvesztette befolyását a valóságra.

Mondana példát?
Főleg a közadatok nyilvánosságával kapcsolatos ügyek voltak ilyenek…

De hát ezek nem is közigazgatási, hanem polgári perek voltak!
Igen, de a sunyiság az, hogy egy egyszerű törvénymódosítással ezeket a hatásköröket át lehet írni, egy különbírósághoz újabb ügytípusok rendelhetők. Ha létezik egy ilyen bíróság, akkor fel lehet duzzasztani a hatáskörét, például arra hivatkozva, hogy túlterheltek a rendes bíróságok.

E hatáskörökről ráadásul csak későbbre ígértek törvényt.
Egy totálisan korrupcióval ellepett politikai hatalomnak az sem mindegy például, hogy az adóügyek hol és hogyan dőlnek el. Vagy az ingatlanügyek, az építési engedélyek. Egy sor olyan dologról van szó, ami a kormányzathoz közel álló baráti körök gazdasági tevékenységével kapcsolatos. A közigazgatási ügytípus épp azért jelentős, mert minden olyan ügy, amelyben az állam hatósági döntését bíróság előtt lehet megkérdőjelezni, ide tartozik. Tehát a kormányzati hatalom jelentős korlátja közigazgatási ügyekben is a független bíróság. De visszatérve az eredeti kérdésre: akkor lehet megérteni a halasztás indokát, ha megértjük, hogy a létrehozatalnak sem volt különösebb szakmai indoka. Csak tisztán politikai. Meglehetősen furcsa ma a háború előtti pár évtizedes, rendies, korlátozottan jogállami hagyományra hivatkozni.

A közigazgatási bíráskodásról szóló törvényeket egyébként átengedő alkotmánybírók között volt, aki utalt arra, hogy igen kétséges a történeti alkotmány e részét „vívmánynak” tekinteni.
Több olyan ok is van, ami politikai természetűvé teszi ennek az intézménynek a létrehozatalát. Amikor először ez komolyan felmerült, maga a Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal (OBH) kérdőjelezte meg a szükségességét. Aztán ez a terjedelmes kritikus anyag lekerült az OBH honlapjáról és Handó az ellenkezőjét mondja, de ez is egy politikai természetű váltás volt. A halasztás az európai parlamenti választásokat követően előállt bizonytalanság következménye. A magyar jogállamiságot ért európai kritikák közül kiemelkedik a közigazgatási bíráskodás ügye, s a különböző monitorozó szervezetek számára a bírói függetlenség eleve az egyik legfontosabb elem. Az Orbán-kormány egy önvédelmi gesztust tett a halasztással, amit nem kell túlértékelni, mert a javaslat bármikor újra felmelegíthető. A hírekből kiderül, hogy milyen politikai jellegű csatározások folynak az európai tisztségek körül, s a magyar kormány és Orbán Viktor személyes pozícióját erősen befolyásolja, ha hivatkozhat a halasztásra.

Talán ezért sem véletlen, hogy a halasztásról való keddi szavazás egy napra esett az európai tanácsbeli maratoni tanácskozással, ahol Orbán számára eleinte nagyon rosszul alakultak a dolgok.
Csak találgathatunk, hogy a halasztás május végi nyilvános bejelentése után mire vártak. Az biztos, hogy kivártak, hiszen, ha előbb jön létre valamilyen konszenzus, már nincs szükség a halasztásra és akár vissza is lehet csinálni. De a lényeg, hogy ez a szféra ki van téve a politikai logikának, ami önmagában sérti a bírói függetlenséget. A közvélemény, de a bírók számára is az az üzenet, hogy a pártstratégiák állása és a miniszterelnök politikai pozíciója fontosabb, mint a kiszámíthatóság az igazságszolgáltatásban. Gondoljunk csak bele, a közigazgatási bírákat már átjelentkeztették az új bírósági rendszerbe, ők már átkódolták a karrierjüket.

Azt mondja a kormány gesztust tett. A javaslat indoklása is a Fidesztől szokatlan őszintéséggel utal a törvény körüli vitákra, még ha azok szerintük alaptalanok is.
Tulajdonképpen írásba adták, hogy lényeges jogállami kérdésekben koncepcionális különbség van a magyar kormány és az Európai Unió között. Lehetnek viták a technikáról, de a bírói hatalom szabályozásának kérdése kulcseleme a jogállamnak. A jogállami alapintézmények tekintetében tehát tulajdonképpen nyílt konfliktus van az Unió és az egyik tagállam között, aminek a következményeit végig kellene gondolni.

Lengyelország ellen épp a bírói függetlenség sérelme miatt indított eljárást az Európai Bizottság.
Nem csak a magyar kormány politizál. Az, hogy Lengyelország ellen elindult egy ilyen eljárás, hogy sokkal keményebbek a velük szembeni kritikák, annak köszönhető, hogy Kaczyński pártja nem tagja az Európai Néppártnak (EPP). Európai szinten is a pártlogika működik, amiben egyébként Orbán lubickol, ez a harci terepe. Csak az a probléma, hogy súlyos hátrányokat okozhat, ha az igazságszolgáltatást, a jogállamot stratégiai célpontnak tekintjük, mert ez egy olyan bázisa az állami működésnek, amelyben – különösen az Unióban - konszenzusra törekednek: az EU épp ezen az értékkonszenzuson alapul. Sokszor a politika áldozatává válik a jogállami értékrendszer. Például az Egyesült Államokban a déli államok rabszolgatartó gyakorlatát szövetségi szinten a konzervatív párt azért nézte el évtizedekig, mert kellettek a szavazataik. Hasonló a helyzet az új uniós tagállamokkal, bár épp az derült ki az EP-választások eredményéből, hogy az EU-ban még sincs akkora veszély, s a Fidesz szavazataira nincs olyan nagy szükség. Orbán tehát magasabbra akarta srófolni az értékét ezzel a gesztussal, amire Kaczyńskiéknak nem volt lehetőségük.

És valóban nőtt ezzel a gesztussal az értéke?
Szerintem nem. Úgy látom, nem erősödött meg annyira az euroszkeptikus jobboldal, mint ahogyan arra Orbán számított. Fontos, hogy erősödött a liberális és zöldpárti oldal, amelyek nagyon erősen kritikusak a jogállami problémák miatt az Orbán-kormánnyal szemben. Márpedig a liberális, baloldali és a zöld konszenzus fontosabb az EPP-nek, mint a Néppárt presztízsét is veszélyeztető Fidesz.

Gondolom nem jósolná meg, hogy maradhat-e a Néppártban a Fidesz.
Politikailag eléggé botfülű vagyok, és elég rossz véleményem van a politikai logikáról európai szinten is. Bármi és annak ellenkezője is előfordulhat. Talán az a valószínűbb, hogy Orbánnak nagyon erős további gesztusokat kell tennie ahhoz, hogy bennmaradhasson. Ez viszont a saját rendszerét ásná alá, amit belpolitikai veszteségként értékelne. Azt hiszem, attól jobban fél, hogy a magyar választó azt látja, megtört a hatalma és nem olyan erős, mint képzelték, mint attól, hogy kívül marad. Most megpróbál egyszerre mindkét irányban megfelelni, de azt hiszem, ez nem fog menni. Lehetett volna olyan eredménye az EP-választásoknak, hogy ezt a játékot el lehessen játszani, de nem így történt. Nem véletlenül félt attól, mint a tűztől, hogy a szocialista Timmermans legyen az Európai Bizottság elnöke, ami valószínűleg erősítette volna a Fidesz Európa-ellenes hangulatkeltését és további beláthatatlan következményeket váltott volna ki, beleértve az Unióból való kilépés előkészítését. Ami azért erősen kétséges, hiszen a magyar társadalom Európa-párti.

És hát ő és rokonsága is az uniós pénzekből élnek.
Igen, és nagyon sok magyar dolgozik az Európai Unióban, tehát nem lenne könnyű keresztülvinni a kilépést. Bár az autoriter rendszerek logikája „egy ügyű”, csak azt az ügyet tudják érzékelni, amit a hatalom megtartása igényel.

Magyar Bálinték írták le az ÉS-ben, hogy nem ideológiai, politikai csatákról van szó Orbán szemszögéből, hanem egészen egyszerűen a büntethetetlenség eléréséről. Azt a státuszt, amit itthon már elért, szeretné európai szintre kiterjeszteni.
A politikai következmények, például a néppárti tagság felfüggesztése mellett egyáltalán nem lehetetlen a büntetőjogi következmények megjelenése sem, hiszen valóban egy maffiaszerű működésről beszélhetünk. Nemzetközi vizsgálatok nyilván kiderítenék az eurómilliárdok jogtalan felhasználását.

Van erre alkalmas szervezet?
Orbán nem véletlenül szabadulna az Európai Ügyészségnek még a gondolatától is – amúgy más tagállamokkal együtt. De az EU intézményi deficitjei valóban jócskán benne vannak abban, hogy lehetséges volt a maffiaállam létrehozása, a jogállami keretekből való kilépés – eddig minden komolyabb következmény nélkül. Hiszen tíz éven keresztül teljesen nyíltan megkérdőjelezték az európai uniós alapértékeket, intézményeket. Ez egy többszereplős játék, amelynek a magyar társadalom issza meg a levét, s az ettől való megszabadulás is nagyon sokba fog kerülni.

Meg fogunk egyáltalán szabadulni? Hiszen, ha a politikai uralom véget is ér, a vagyonok, a gazdasági hatalom megmarad.
Hogy mit lehet majd tenni, az leginkább attól függ, hogy milyen módon ér majd véget. Az oligarchák vagyonának visszaszerzése nem elsősorban jogi kérdés, lehet persze az, de előbb tudni kellene, milyen politikai módon szűnik meg a rendszer hatalma. Ezt előre nagyon nehéz felvázolni. Remélhetőleg konszolidált módon történik majd mindez, de minél több idő telik el, annál inkább ragaszkodnak majd a hatalomhoz. Hiszen nem egyszerűen a hatalom, hanem a vagyonok és szabadságok elvesztéséről van szó, és a hatalom megvadulhat egy ilyen helyzettől.

Vajon a rendőrség, az ügyészség alkalmasak-e egy ilyen helyzet levezénylésére?
E centralizált szervezetekben minden nyomás és központosítás ellenére azért az alsó szinteken szakemberek dolgoznak, akiknek most sok meghasonlással kell megküzdeniük. De én abban bízom, hogy ezek a testületek normális, politikamentes szakmai irányítás alatt visszakapják nyugalmukat. Azt akarom mondani, hogy e szervezetektől kell félni a legkevésbé. Egy centralizált, igazi autoriter berendezkedésnek olyan a természete, hogy ha fent megszűnik a hatalom, akkor összeomlik a hierarchia. De az állam működőképessége meg tud maradni egy ilyen helyzetben is: ha elveszíti a politikai nyomást, attól inkább jobban fog tudni működni. Inkább attól omlik össze az állam, ha nagyon sokáig autoriter nyomás alatt marad.

Ugyanez igaz a bíróságokra is? Még inkább, hiszen a függetlenség alapeleme a bíráskodásnak. Ugyan nagyon sok olyan vezető került be a szervezetbe, akik Handó Tünde, s így közvetve a miniszterelnök személyes bizalmát élvezik, de a bíróság egy olyan típusú szervezet, amelynek az egyéni autonómia a működési eleme. Míg az ügyészségen nem látunk semmilyen küzdelmet, bár a Polt-korszak óta itt is van egy szakmai meghasonlás, a bíróságok esetében ez most részbe a nyilvánosság előtt zajlik. Ettől még elő lehet állítani politikailag kedvező ítéleteket, épp a vezetők kiválasztásával, nem véletlen, hogy ez a fő konfliktus az Országos Bírói Tanács és az OBH között. De maga a bírói gyakorlat is ellentmondásos, egy törvényszéki elnöknek van hatása az ügyekre. A hatalom néha meghülyít, az emberek sokszor képességeiket veszítik a hatalom birtokában. Ami ma történik, világszinten is, tényleg pesszimistává teszi az embert. Az alapvető humánus értékek kérdőjeleződnek meg, itt van például a német hajóskapitánynő ügye. Mindez nem független a magyar jogállamiság helyzetétől. Amikor az egyik nagy uniós tagállam belügyminisztere büntetéssel fenyegeti azt, aki emberek életét menti meg, az tényleg fasizmus.

Névjegy

Fleck Zoltán - Az 54 éves jogszociológus 1990-ben diplomázott az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 1994-ben pedig szociológusi oklevelet szerzett. 2001 szeptemberében egyetemi docens lett, 2003 óta a jogszociológiai tanszék vezetője. 2007-ben habilitált, 2011. szeptember 1-jétől pedig egyetemi tanár lett. 1992 óta részt vesz a jogászdoktori iskola programjában.

Szerző

Csak az orosz gáz felé húznak Orbánék

Publikálás dátuma
2019.07.06. 06:00

Fotó: Népszava
Az Egyesült Államok azt szeretné, ha Magyarország nem kötne újabb hosszútávú szerződést Moszkvával - értesült a Népszava.
Az Egyesült Államok „mély reményeket” fűz ahhoz, hogy létrejön Magyarország és Románia között a fekete-tengeri földgázvásárlásról szóló üzlet. David B. Cornstein ugyanis a román és a magyar féllel ezen a héten folytatott tárgyalásain más témák mellett arra is kitért: bízik abban, hogy Magyarország nem köt újabb, hosszú távú szerződést Moszkvával, ezáltal pedig csökken az orosz függőség a térségben - értesült a Népszava.
A Fekete-tengeren feltárt mezők kitermelését az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV romániai vállalata készítették elő. Amennyiben létrejönne a megállapodás Budapest és Bukarest között, akkor újabb résztvevő jelenne meg a piacon és az árverseny is erősebb lenne. Több, egymástól független forrásunk szerint azonban a magyar kormány inkább az orosz gáz vásárlását preferálja, így van rá esély, hogy a románoknak tett vásárlási ígéretekből végül nem lesz semmi. Ez esetben 2022-től újabb hosszú távú – ám feltehetően nem évtizedekig tartó - elköteleződést vállalhatunk Oroszország felé. A megállapodás megkötésére ugyanakkor nem sok idő maradt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter májusban ugyanis azt mondta: ha az ExxonMobil szeptemberig nem dönti el, befektet-e a román fekete-tengeri földgázmező projektbe, akkor Magyarország ismét kénytelen lesz Oroszországgal tárgyalásokat kezdeni. A legutóbbi orosz-magyar hosszú távú gázvásárlási szerződés 20 év kötöttség után 2015-ben járt le, azóta Magyarország évente egyezett meg az orosz állami Gazprommal a szállításokról. A fekete-tengeri kitermelés késlekedését egyébként az okozza, hogy a külföldi cégekre vonatkozó romániai adótörvények nem kedvezőek, az ExxonMobil pedig jobb feltételeket akar kiharcolni. Ráadásul tavaly decemberben új gáztörvényt fogadtak el, amely jelentősen csökkentette a kitermelést végző cégek várható profitját. Tavaly év elején még Orbán Viktor is inkább a román gázt részesítette volna előnyben. Mint mondta: pillanatokon belül eljutunk oda, hogy aláírjuk azt a megállapodást, ami a következő 15 évre több mint négymilliárd köbméter gáz behozatalát teszi lehetővé Romániából Magyarország számára. - A gázösszeköttetés magyar részét megépítettük, a román most épül, ez azt jelenti, hogy 2021-22-től új helyzetben leszünk, úgyhogy bejelenthetem kellő szerénységgel, de boldogan, hogy az orosz gázmonopólium korszaka Magyarországon véget ér - fogalmazott. A szerződés viszont azóta sem jött létre, sőt a bukaresti külügyminisztérium azonnal cáfolta a magyar kormányfő bejelentését. Közölték, hogy nem írtak alá a magyar féllel semmilyen megállapodást új energetikai projektről, és nem köthetik le egyetlen ország cégei a Fekete-tengeren kitermelt, a két országon keresztül szállított teljes gázmennyiséget. A román média azonnal rá is harapott a témára és egy, a magyar és a román fél közötti „titkos szerződést” emlegettek, amely számos kellemetlenséggel járt a román kormány számára.
Témák
gáz ExxonMobil

20 kerületben megállapodott az ellenzék, Ferencvárosban előválasztás dönt

Publikálás dátuma
2019.07.05. 20:54

Fotó: Szergej Markoszov
A legtöbb kerületben megállapodtak a közös ellenzéki induló személyéről, a IX. kerületben viszont kikérik a helyiek véleményét is.
Huszonháromból 20 kerületben meg tudott állapodni az ellenzék a közös polgármester-jelölt személyéről, így már csak három városrész esetében vannak kérdőjelek: Pesterzsébeten, Ferencvárosban - ahol előválasztást tartanak-, valamint az V. kerületben, ahol a Jobbik saját jelöltet állított a többi párt által támogatott, szocialista Tüttő Katával szemben. (Bár ez az indítás a többi ellenzéki párttal egyeztetett. Mert a vélemények szerint a Jobbik a Belvárosban a Fideszt gyengíti.) 
Karácsony Gergely, az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje szimbolikus helyszínen, a fővárosi Szabadság híd pesti hídfőjénél az MSZP, a Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció, a Momentum, a Jobbik és az LMP vezetőivel ismertette a hatpárti megállapodást.
Péntek délelőtt egyébként még arról volt szó, hogy minden kerületben egy ellenzéki jelölt lesz, ez viszont már kora délután módosult: a Párbeszéd közleménye szerint ugyanis a Jobbik Pesterzsébeten, a XX. kerületben - ahol még nem tudni, ki lenne a közös ellenzéki jelölt - Bencsik Jánost, a párt budapesti elnökét indítja. Ferencvárosban az utolsó pillanatig tárgyaltak a pártok, végül úgy döntöttek, előválasztást tartanak, amelyen jelen állás szerint két induló lesz: a független Baranyi Krisztina és a momentumos Jancsó Andrea. Ez azért is érdekes, mert Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja, és más momentumos vezetők korábban azt mondták, nincs már idő újabb előválasztásra. Hajnal Miklós pénteken viszont kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy nem alakult ki konszenzus, mindenkinek áldozatot kellett hoznia, de az előválasztás egy jó megoldás, így a ferencvárosiak dönthetnek a jelöltről. A politikus leszögezte, ők továbbra is Jancsó Andreát támogatják.

Karácsony Gergely pénteken nem akart állást foglalni, ugyanakkor korábban lapunknak is azt mondta, hogy Baranyit tartaná ideális jelöltnek. Bencsik János, a Jobbik fővárosi elnöke megerősítette a Népszavának tett csütörtöki nyilatkozatát: ők szintén Jancsót támogatják, ahogy – Molnár Zsolt közlése szerint – az MSZP is. A DK-s Gy. Németh Erzsébet azt mondta, ők a győztes mögé állnak majd, míg Kanász-Nagy Máté, az LMP ügyvezetője szerint a párt IX. kerületi szervezete Baranyit favorizálja. Arról azonban nem tett említést, hogy ez országosan is így van-e. Az előválasztás időpontját firtató kérdésekre minden ellenzéki politikus csak annyit válaszolt, hogy a lehető leghamarabb meg kell rendezni. (Egyébként Csepelen, a helyi Momentum szintén előválasztást szeretne Erdősi Éva, és a korábbi jelölt Takács Mónika között.) – Az előválasztás az egyetlen megoldás arra, hogy tiszta viszonyokat teremtsünk – mondta lapunk kérdésére Baranyi Krisztina és Jancsó Andrea is. 
Az V. kerületben egyébként meg tudott egyezni a baloldali ellenzék, ám a Jobbik itt is saját jelöltet állít. A párt színeiben Losonczy Pál indul majd, miközben a többi párt a szocialista Tüttő Katát támogatja.
- Nagy felelőssége van a ferencvárosi előválasztás szervezőinek és a részt vevő jelölteknek, hogy a folyamat pozitív megítélése ne tűnjön el - mondta a Népszavának Virág Andrea, a Republikon Intézet elemzője. – Az teljesen rendben van, hogy ezzel a módszerrel választanak ki egy kerületi polgármestert. A probléma az, hogy július elején még nem tudjuk a pontos időpontot – vélekedett a szakértő. A Republikon Intézet egyébként korábban elkészítette javaslatát arra, hogy egy országgyűlési választáson mind a 106 körzetben előválasztással válasszák ki a megfelelő jelöltet. Virág Andrea szerint a ferencvárosi előválasztás azért is fontos, mert ez sokkal közelebb állhat egy választókerületi előválasztáshoz, mint amikor egész Budapesten voksoltak. – Nem baj, ha az ellenzék egy ilyen esetben is tapasztalatot szerez – mondta.

Spöttle színre lép

Noha a somogyi megyeszékhelyen már hetek óta keringett a neve, az ellenzéki Kaposváriakért Egyesület – amely áprilisban együttműködést kötött a Jobbikkal, az MSZP-vel, az LMP-vel, a DK-val és a Momentummal – pénteken mutatta be hivatalosan polgármester-jelöltjét, a helyi vállalkozó Horváth Ákost. Közösen indul az ellenzéki pártok többsége - az MSZP, a Momentum, a Párbeszéd, az LMP és Jobbik -, valamint az Összefogás Szegedért Egyesület Szegeden is, de a Demokratikus Koalíció nem vesz részt az összefogásban. Georg Spöttlét pedig a Fidesz indítja Szentesen képviselőjelöltként – ezt maga a fideszes biztonságpolitikai szakértő közölte.

Szerző
Frissítve: 2019.07.09. 18:40