Pártparadicsommá vált Bulgária

Publikálás dátuma
2019.07.05. 12:57
Szófia, Parlament
Fotó: JENS KALAENE / AFP
Nem kell többé kampányfinanszírozási gondokkal küszködniük a bolgár pártoknak, csütörtökön ugyanis a szófia parlament megszavazta azt a kezdeményezést, amely zöld utat ad a politikai pártok magánforrásokból érkező korlátnak finanszírozásának és lehetővé teszi, hogy jogi személyek illetve magánszemélyek egyaránt adományozhassanak számukra.
A jogszabály eltörölte a magánadományok felső határát, amely eddig 10 ezer léva (5 ezer euró, 1,6 millió forint volt) és lehetővé tette azt is, hogy cégek támogassanak pártokat, amit eddig szigorúan tiltott a törvény. Ezzel egyidőben módosították a költségvetési törvényt, drasztikusan megvágva a pártok költségvetési támogatását – a korábbi voksok után járó 11 lévát – 5,5 eurót, 1813 forint – 1 lévára csökkentette. Az AFP hírügynökség beszámolójában kiemelte, hogy Bulgária az Európai Unió egyik legkorruptabb országa, a magánszférából érkező pártfinanszírozás kapcsán pedig érdekkonfliktusok és visszaélések veszélye áll fenn, a bolgár törvényhozók ennek ellenére szavazták meg a törvénymódosítást. Mindezt négy hónappal a helyhatósági választások előtt egy olyan országban, amely a Transparency International korrupciós listáján a vizsgált 180 ország között a 77. helyen állt 2018-ban, az EU tagállamok közül pedig a legrosszabb helyezést érte el. Az Európai Bizottság 2007, Bulgária és Románia csatlakozása óta az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében évente értékeli a két ország igazságügyi reformra és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó kötelezettségvállalásainak teljesítését, és ennek fényében dönt schengeni csatlakozásukról. Az eredetileg 2010-re tervezett Schengen tagság azonban ezzel a pártfinanszírozási döntéssel még távolabb kerül Bulgáriától, amely az utóbbi években több korrupciós botrányt és politikai válsághelyzetet is megélt. 2013 óta három parlamenti választást rendeztek, legutóbb 2017-ben. Az országot közel tíz éve megszakítás nélkül vezető Bojko Boriszov konzervatív kormányfő az európai uniós vezető tisztségviselők megválasztását célzó maratoni brüsszeli tárgyalások során is az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus megszüntetését kérte Frans Timmermanstól támogatása fejében az elhíresült Facebookon közvetített egyeztetés keretében. Boriszov nem véletlenül nem lelkesedett Timmermans EB-elnökségéért, az eddig jogállamiságért felelős alelnökként dolgozó politikus volt ugyanis az együttműködési mechanizmus koordinátora is, az éves jelentések pedig nem tüntették fel túl jó színben a bolgár kormányzati teljesítményt.    A bolgár ellenzék tiltakozik, az új törvényt „újabb korrupciós adó”-ként értelmezik, és hangsúlyozzák, hogy a vállalatoknak az az érdeke, hogy a hatalomban lévőket finanszírozzák, ami egyenlőtlen versenyhelyzetet teremt a politikai erők számára. Tizenöt civilszervezet közös közleményben figyelmeztetett, hogy a pártok költségvetési támogatása a politikai pluralizmus biztosítéka, a korrupció elleni fellépés egyik hatékony eszköze, a Boriszov-kormányzat pedig ezt szünteti meg a pártok korlátlan magánszférából érkező támogatásának lehetővé tételével. Bulgária ezzel a törvénymódosítással vélhetően Romániának is „keresztbe tett”, hiszen a két ország Schengen-csatlakozását mindeddig csomagban kezelte az EU.  
Szerző

Megtámadtak két fiatal afgán bevándorlót Brémában

Publikálás dátuma
2019.07.05. 12:37
Képünk illusztráció
Fotó: CARMEN JASPERSEN / AFP
Az áldozatok 15 és 24 év közöttiek.
Négy afgánt megtámadtak feltételezhetően idegengyűlölő német férfiak csütörtök éjjel Brémában - közölte pénteken a helyi rendőrség. Az áldozatok 15 és 24 év közötti bevándorlók. Támadóik szidalmazták és megverték őket. Egy 15 és egy 22 éves afgán könnyebben megsérült. Az elkövetők 26 és 32 év közöttiek. Négy embert vettek őrizetbe, de több támadó is lehetett. 
Miután feltételezhetően idegengyűlöletből elkövetett bűncselekményről van szó, az államvédelmi szervek és az ügyészség vette át a nyomozást a brémai rendőrségtől.

Egy csütörtökön ismertetett reprezentatív közvélemény-kutatás szerint Németországban többen tartanak szélsőjobboldali támadásoktól, mint iszlamista merénylettől, és az emberek mintegy kétharmada aggódik amiatt, hogy a szélsőjobboldal megváltoztatja az országot.
Szerző

Szja-mentességet szavazott meg a lengyel parlament alsóháza a 26 éven aluliaknak, hogy ne vándoroljanak el

Publikálás dátuma
2019.07.05. 12:09

Fotó: MALTE CHRISTIANS / AFP
Az utóbbi években mintegy 1,7 millió fiatal lengyel utazott ki nyugat-európai országokba.
Személyijövedelemadó-mentességet szavazott meg a lengyel parlament alsóháza csütörtök éjjel a 26 év alattiak számára, az előírások, amelyek mintegy 2 millió fiatalt érintenek, augusztus elején lépnek hatályba. A vonatkozó törvénymódosítást a szejm szinte egyhangúan fogadta el, csak négy képviselő szavazott nemmel. A tervezetet még a szenátusnak és az államfőnek kell jóváhagynia.  
A munkaviszony, illetve a megbízási szerződés alapján kifizetett jövedelem utáni, jelenleg 18 százalékos adó befizetése alól a 26 év alattiak a 85,5 ezer zlotyt (mintegy 6,5 millió forint) meg nem haladó évi kereset esetében mentesülnek.

A küszöböt meghaladó jövedelem az általánosan érvényes adószabályok alá esik majd. A munkavállaló fiatalok továbbra is kötelesek a társadalombiztosítási járulékokat befizetni. Becslések szerint az új szabályok évi 2,45 milliárd zloty (186 milliárd forint) bevételkiesést jelentenek az államháztartásnak.  Mateusz Morawiecki a parlamenti vita során a fiatalok munkapiaci esélyeinek növelését nevezte a módosítás fő céljának. Óriási veszteségnek nevezte, hogy
az utóbbi években mintegy 1,7 millió fiatal lengyel utazott ki nyugat-európai országokba munkavállalás céljával.

Az új adószabály kiegészíti azt a gazdaság- és társadalompolitikai csomagot, amelyet a kormányzó Jog és Igazságosság a májusi európai parlamenti (EP) választást, és egyben az őszi lengyel parlamenti választást megelőző kampány elején hirdetett meg. A csomag keretében július 1-jétől családi bevételtől függetlenül, minden 18 éven aluli gyermekre kiterjesztették az 500+ nevű, havi 500 zlotys (36 ezer forintos) támogatással járó családtámogatási programot. A járulékot négy nap alatt, csütörtökig több mint 1,3 millióan kérvényezték a 3,2 millió újonnan jogosult személy közül. Május elején a minimálnyugdíj összegének megfelelő, 1100 zlotyt (mintegy 81 ezer forint) érő plusznyugdíjakat fizették ki.   
Kezdeményezték a minimálbér és a minimálisan fizetendő órabér emelését is.

A minimálbér 2020-tól kétszáz zlotyval emelkedne, bruttó 2450 zlotyt (186 ezer forint) tenne ki. Bejelentették továbbá, hogy ősztől havi 500 zlotyval emelik a felnőtt, súlyos fogyatékkal élők támogatását is. A kormánypárt a csütörtöki parlamenti vita során kilátásba helyezte: 
hamarosan nekilátnak azon tervezet kidolgozásához, amely 17 százalékosra csökkentené a személyi jövedelemadó kulcsát.

Az adókedvezményeket, a társadalompolitikai intézkedéseket a tervek szerint a gazdasági növekedésből, a megnőtt fogyasztással járó bevételekből, az adórendszer - elsősorban az áfa-beszedés - tökéletesítéséből, valamint a bürokratikus költségek csökkentéséből finanszírozzák.
Szerző
Témák
kivándorlás