Fotó: Al Drago / AFP

Trump szereti a külsőségeket, látványos katonai parádét szervezett a függetlenség napjára

Korábban franciaországban részt vett a Normandiai partraszállás évfordulóján tartott katonai parádén, ami valószínűleg annyira megtetszett, hogy az amerikai nemzeti ünnepre is szeretett volna egyet. Még akkor is, ha ez egyáltalán nem volt divat korábban.

Szerző

Megosztás
A függetlenség napja vagy egyszerűen július negyedike az Egyesült Államok egyik szövetségi ünnepe
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az amerikaiak ezen a napon ünneplik a függetlenségi nyilatkozat 1776-os kihirdetését, melyben országuk kinyilvánította függetlenségét Nagy-Britanniától
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Ünneplése leggyakrabban felvonulásokkal, grill-partykkal, piknikekkel, baseball mérkőzések megrendezésével történik
Fotó: ANNA-ROSE GASSOT / AFP
Ilyenkor a demonstrációk is megszaporodnak
Fotó: Michael Candelori / AFP
Az elnököt bíráló demonstráció a washingtoni állami ünnepség közelében
Fotó: ALASTAIR PIKE / AFP
Trump populista megnyilatkozásainak rendkívül sok szimpatizánsa van
Fotó: ANNA-ROSE GASSOT / AFP
Állami ünnepség a Lincoln emlékműnél
Fotó: SUSAN WALSH / AFP
A szokásoktól eltérően az elnök nagyszabású parádén mondott beszédet
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Az eleredő eső sem vette kedvét a reésztvevőknek
Fotó: SUSAN WALSH / AFP
Bírálói szerint Trump saját politikai tőkét kívánt kovácsolni minden amerikai nemzeti ünnepéből
Fotó: MANDEL NGAN / AFP
"Ugyan látványos volt a parádé, de július negyedikén túlzás ennyi pénzt elkölteni"
Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
A tűzijáték hagyományos kelléke a függetlenség napjának
Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
határkerítésen keresztül nézik a mexikói oldalról az amerikai tűzijátékot
Fotó: GUILLERMO ARIAS / AFP
Fotó: Lakos Gábor / Népszava

Veszélyes, víz alatti bányákat térképez fel a Miskolci Egyetem egyedülálló búvárrobotja

A budai Molnár János-barlangban mutatták be a miskolciak által vezetett nemzetközi csapat fejlesztését, a UX–1a búvárrobotot, ami 60 centis átmérőjével akár 500 méteres mélységben és 60 bar nyomáson is képes dolgozni a vízzel elárasztott járatokban.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.07.04. 15:54
Budapesten a budai Molnár János-barlang ideális terep a bemutatóhoz
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
A nemzetközi csapat a felszíni irányítóközpontban figyeli a robot által küldött képet
Fotó: Mohai Balázs / MTI
A bemutatót profi barlangi búvárok biztosították
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
A Molnár János-barlang bejárata a Frankel Leó úton parkoló autóktól pár méterre található
Fotó: Lakos Gábor / ALL RIGHT RESERVED
A barlangot folyamatosan kutatják, de termálvize miatt fokozottan védett
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
A búvárrobot gömb alakú, mert ez a forma áll ellen legjobban a nyomásnak és kevésbé akad el
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Az önmuködo gépeknek több feltételnek kell megfelelniük: három dimenzióban kell tudniuk navigálni és öndiagnosztizáló képességgel is kell bírniuk, hiszen teljesen magukra hagyatva kell bejárniuk hosszú kilométereket
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
A bányák, barlangok vize általában igen tiszta, itt lézerrel vagy zavarosabb közegben szonárral tájékozódik
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Tavaly a finnországi kaatialai és a szlovéniai idrijai bányában kezdték tesztelni, majd egy portugáliai uránbánya következett, ahol rövidebb távokon már önállóan is merült a robot
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
A projekt kivitelezése során megmaradt pénzbol – a próbák helyszínéül választott négy mellé – egy bónusz, a Molnár János-barlang is bekerülhetet
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Gömb alakú barátunk, amelyet a barlangi tó vizébe merülés közben éloben is megfi gyelhettünk
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Öt órán keresztül képes víz alatt maradni, és 1-2 kilométer/órás sebességgel haladni, annyi adatot gyujteni, amennyi feldolgozásához már szuperszámítógépek szükségesek
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Szeptemberben már virtuálisvalóság-szemüveggel (VR-szemüveg) úgy lehet biztonságosan megtekinteni az általa 3D-ben feltérképezett föld alatti járatokat, üregeket, mintha csak a helyszínen lennénk
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Fotó: MARTIN BERNETTI / AFP or licensors

Teljes napfogyatkozás miatt telt meg az Atacama sivatag

A chilei Atacama-sivatagban és az Andok hegyvonulatának keleti oldalán elterülő argentin San Juan tartományban kínálkoztak a legjobb éghajlati viszonyok a jelenség megfigyelésére, de a teljes napfogyatkozás mintegy 150 kilométer széles sávban volt látható.

Szerző

Megosztás
Buenos Airesben kicsit felhős volt az ég
Fotó: ALEJANDRO PAGNI / AFP or licensors
A Föld és a Nap közé kerülő Hold helyi idő szerint kora délután fokozatosan teljes sötétségbe borította a vidéket
Fotó: STAN HONDA / AFP
Turisták százezrei vonultak ki Chile északi, sivatagos részébe kedden, hogy a világ egyik legtisztább égboltja alól figyelhessék meg a teljes napfogyatkozás Chilén és Argentínán átvonuló jelenségét
Fotó: MARTIN BERNETTI / AFP or licensors
Chilét a csendes-óceáni partvidékén fekvő La Serena városnál érte el, és az argentin fővárosnál, Buenos Airesnél hagyta el a dél-amerikai földrészt
Fotó: MARTIN BERNETTI / AFP or licensors
A csillagászati jelenség "útvonala" mentén több helyszínen is ezrek gyűltek össze Chilében, de az esemény számos tudóst is a térségbe csábított
Fotó: CLAUDIO REYES / AFP or licensors
A NASA amerikai űrkutatási ügynökség adatai szerint a teljes sötétség egy-egy helyszínen akár 4 percig is tarthatott
Fotó: MARTIN BERNETTI / AFP
A részleges napfogyatkozás északon egészen Venezueláig és a közép-amerikai Panamáig volt látható
Fotó: JUAN MABROMATA / AFP
A Chilei Csillagászati Társaság adatai szerint az ország ezúttal elsötétült részén több mint négyszáz éve, 1592 óta nem volt látható teljes napfogyatkozás
Fotó: MARTIN BERNETTI / AFP
Ez a kép egy chilei repülő pilótafülkéjéből készült
Fotó: Matias Baganato / Severe World Weather
Ezt a fotót pedig egy másik gép utasa készítette
Fotó: ARIEL MARINKOVIC / AFP
Ugyanitt a következő ilyen esemény 2165-ben várható, a dél-amerikai kontinens más részén azonban már 2020. decemberében
Fotó: STAN HONDA / AFP or licensors