Irán uránja miatt riasztják az Atomenergia Ügynökséget

Publikálás dátuma
2019.07.05. 20:25
Munkások beszélgetnek a dél-iráni Bushehr atomerőmű előtt. A kép illusztráció
Fotó: Majid Asgaripour / AFP OR LICENSORS
Az Egyesült Államok kérte a nemzetközi ügynökség vezetőinek összehívását, hogy ezzel is nyomást gyakorolhassanak az iráni rezsimre.
Washington a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 35 tagú kormányzótanácsa rendkívüli ülésének összehívását kérte Irán miatt - közölte pénteken az Egyesült Államok képviselete a bécsi székhelyű szervezetnél.
A NAÜ bármely tagja kezdeményezheti a tanácskozás összehívását. Az ügynökség időközben körüzenetben tájékoztatta a tagállamokat, hogy július 10-ére, szerdára tűzte ki az ülést.    „Jackie Wolcott, a bécsi székhelyű nemzetközi szervezetekhez akkreditált amerikai nagykövet kérte a Kormányzótanács különleges ülésének összehívását, hogy megvitassák a NAÜ vezérigazgatójának az iráni rezsim nukleáris programjáról szólójelentését" - közölte az amerikai képviselet. Hozzátette: "A nemzetközi közösségnek felelősségre kell vonnia az iráni rezsimet”.  A NAÜ július 1-jén jelentette be, hogy Iránban meghaladta az alacsonyan dúsított uránkészlet mennyisége a 2015-ös atomalkuban kiszabott 300 kilogrammos felső határt.
Haszan Róháni elnök május 8-án jelentette be, hogy Irán korlátozza a 2015-ben elfogadott többhatalmi megállapodás keretében vállalt egyes kötelezettségeinek végrehajtását, és a továbbiakban nem tartja magát a dúsított urán- és nehézvízkészletek korlátozására vonatkozó előírásokhoz. Róháni ezzel válaszolt Donald Trump amerikai elnöknek azzal az egy évvel korábban bejelentett döntésére, hogy egyoldalúan kilép a megállapodásból, és új szankciókat rendel el Iránnal szemben - írja az MTI.
Szerző

Puccsrészvétellel vádolt újságírók büntetését enyhítették Törökországban

Publikálás dátuma
2019.07.05. 18:41
Újságíró-aktivista , kezében elítélt pályatársa, Ahmet Altan fényképével az isztambuli bíróság épülete előtt
Fotó: Ozan Kose / AFP or licensors
Volt közülük, akit kódolt üzenetnek gondolt mondatok miatt ítéltek életfogytiglani börtönre.
Hatályon kívül helyezte pénteken a török legfelsőbb bíróság azokat a súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetésről szóló ítéleteket, amelyeket még 2018 februárjában szabtak ki három neves török újságíróra, miután a vád szerint előre tudtak a 2016. július 15-ei puccskísérletről, és hatalomátvételre szólítottak fel - közölte az Anadolu török állami hírügynökség.
A bíróság pénteken azt is kimondta, hogy Ahmet Altan és Nazli Ilicak nem az alkotmány megsértése vádpontjában, hanem abban vétkes, hogy tudatosan segítséget nyújtott a nemzetközi gülenista hálózatnak, amelyet a török vezetés a 2016-os puccskísérlet felelősének tart. Ez a bűncselekmény enyhébb börtönbüntetést von majd maga után, idézi a beszámolót az MTI. A legfelsőbb bíróság Ahmet Altan fivérét, Mehmet Altant elegendő, valamint hitelt érdemlő bizonyíték hiányában felmentette. A vonatkozó pernek még további három vádlottja volt, egy televíziós bemondó, egy grafikus és egy értékesítő. Őket annak idején szintén az alkotmányos rend megdöntésének kísérletében találták bűnösnek, amit a legfelsőbb bíróság most fegyveres terrorszervezeti tagságra változtatott. A legfelsőbb bíróság ugyanakkor elutasította a szabadlábra helyezést célzó kérelmeket. Mehmet Altant tavaly nyáron az alkotmánybíróság egy döntése alapján már szabadon engedték. A gülenista mozgalom vezetője, az Amerikában élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ankara a hálózatot a hatalomátvételi incidenst követően fegyveres terrorszervezetnek nyilvánította. Ilicak és az Altan testvérek a július 15-ei puccskísérlet előtti napon egy közös televíziós műsorban állítólag "kódolt" üzeneteket küldtek a nézőknek, a bíróság utalásokat tettek a küszöbönálló puccskísérletre. Ilicak a Can Erzincan TV adásában akkor például úgy fogalmazott:
"kivezetjük Törökországot ebből a sötétségből. [...] Ha mindannyian csendben ülünk és tehetetlennek érezzük magunkat, akkor nem érhetjük el a célt."

Ezért a pár mondatért ítélték életfogytiglanra. A három neves újságírót nem sokkal a puccskísérlet után letartóztatták. A 75 éves Nazli Ilicakot 2013-ban éppen  azért bocsátották el a Sabah című legfőbb kormányközeli napilaptól, mert bírálta a korrupciós botrányban érintett minisztereket. Az újságírónő a Sabah mellett a Hürriyet, a Yeni Safak, a Takvim és a Bugün című napilapok munkatársa is volt. A 66 éves Mehmet Altan publicista, egyetemi oktató és több politikai témájú könyv szerzője. Testvére, a 69 éves Ahmet Altan regényíró, valamint volt alapítója és főszerkesztője a Taraf című betiltott ellenzéki napilapnak. A hatalomátvételi kísérlet után újságírókra először Ilicak és az Altan fivérek esetében róttak ki súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést. Túlnyomó többségében katonák kapják ezt a büntetést, amely egy sor korlátozás révén tovább nehezíti a rab sorsát. 
Szerző

Kövesit kaphatják a visegrádiak európai főügyésznek

Publikálás dátuma
2019.07.05. 18:11

Fotó: ADRIAN CATU / AFP
Ő marad a poszt egyetlen várományosa, amennyiben Jean-François Bohnert megválasztják a francia korrupcióellenes szerv vezetőjének.
Jean-François Bohnert a legesélyesebb jelölt a francia Nemzeti Pénzügyi Ügyészség élére, adta hírül pénteken a TV5 Monde. A francia televízió bejelentését azonnal felkapta a román Mediafax hírügynökség, hiszen, ha Bohnert megválasztják a francia korrupcióellenes szerv vezetőjének, akkor az európai főügyészi tisztség egyetlen várományosa a román Laura Codruta Kövesi marad. Amint arról a Népszava is beszámolt, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács jelöltje az európai főügyészi tisztségre Jean-Francois Bohnert, Reims jelenlegi főügyészét, míg az Európai Parlament a román Korrupcióellenes Ügyészség korábbi sztár főügyészét, Laura Codruta Kövesit támogatja. A két intézmény közötti többszörös egyeztetés ellenére sem sikerült közös nevezőre jutni a leendő EU-főügyész személyét illetően. Az új uniós tisztségviselők megválasztása fényében azonban a francia jelölt hazai kinevezése új értelmet nyer. Jean-Claude Juncker utódának kiválasztása nyomán keletkezett politikai vihar egyik okozója egyértelműen Emmanuel Macron francia államfő, aki kezdettől fogva ellenezte a Spitzenkandidat rendszert. Manfred Weber a Néppárt csúcsjelöltje maga is úgy nyilatkozott, hogy a Macron-Orbán tengelynek köszönhetően esett el az Európai Bizottság (EB) vezetésétől. Miután végül a néppárti Ursula van der Leyen német hadügyminiszter lett a kompromisszumos EB-elnökjelölt, mind a francia államfő, mind a Frans Timmermans jogállamiságért felelős jelenlegi alelnök megválasztását hevesen ellenző visegrádiak és más kelet-közép-európaiak elfogadható jelöltnek nevezték a német politikust, utóbbiak saját győzelmükként is ünnepelték, de egyre többen emeltek szót azért, hogy az EU nyugati keménymagja minden fontos tisztséget elvitt, perifériára szorítva a később csatlakozott országokat. A francia jelölt esetleges kivonásával az európai főügyészségért folyó versenyből, azonban régiónk is megkaphatja az egyik fontos tisztséget. Bár nem valószínű, hogy mindenki örülne ennek, Kövesi nem népszerű jelölt a korrupcióval küszködő kelet-európai országok - a lakosság által - korruptnak tartott vezetői szemében.   Az Európai Ügyészség legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését. Azzal a céllal hozzák létre, hogy eljárjon az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. Egyelőre 22 tagállam csatlakozott, Magyarország viszont nem, ennek ellenére az Orbán-kormány egyértelművé tette, nem támogatná Kövesit. Amennyiben a francia jelölt hazai kinevezésével a román volt főügyész ölébe hull a tisztség, az egyértelmű üzenet lesz minden olyan tagállam számára, amelynek vezetői politikusait uniós források hűtlen kezelésével vádolnak, köztük a Webert vagy Timmermanst leginkább elutasító Magyarországnak, Romániának, Bulgáriának.   Pénteken Jean-Claude Juncker is úgy nyilatkozott, átláthatatlan volt Leyer jelölési folyamata, ő pedig biztos abban, hogy nem ő volt az utolsó csúcsjelölt, aki az EB-tisztséget elnyerhette.  
Szerző