Előfizetés

Nem bírnak a kukások a turistákkal, percenként 34 ezer műanyag palack kerül a Földközi-tengerbe

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2019.07.06. 11:21
Illusztráció
Fotó: Paulo de Oliveira / AFP / Biosphoto
A környező országokban évente 6,6 millió tonna műanyagszemetet válogatás nélkül dobnak ki. A helyzet a turisztikai főszezonban az igazán lesújtó.
Percenként átlag 33 800 műanyag palack kerül a Földközi-tengerbe, elsősorban a partmenti országok hulladékgazdálkodás terén mutatott teljes csődje és felelőtlensége miatt - derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) hétvégén közzétett jelentéséből. Azt írják,
összességében tehát több mint félmillió tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe minde egyes évben.

Egy kilométer partszakaszon naponta öt kilogramm műanyag szemét gyűlik össze. A leginkább kedvelt úti célok a legszennyezettebbek: Barcelona, Tel-Aviv, Valencia, Velence, a Pó folyó deltája, a marseille-i öböl és Kilikia térsége Törökországban. Mindez arra utal, hogy
a kommunális hulladékfeldolgozás nem tud lépést tartani a mindenhol tárt karokkal várt, és oda leklesen özönlő turisták tömegeivel.

Az üdülőszezonban akár a 200 milliót is elérheti a Földközi-tengeren vakációzók száma, ami a part menti régiókban akár 40 százalékkal is megnövelheti a hulladék mennyiségét - idézte az APA osztrák hírügynökség Axel Heint, a WWF tengerbiológusát.
Amellett, hogy a tengeri élővilágot elpusztítja az Atlanti-óceánhoz kapcsolódó melléktenger szétszemetelése, a szakértő szerint még az azt előidéző gazdaságban is károkat okoz. A tengerbe kerülő szemét évente 641 millió eurós költséget ró a turizmusra, a halászatra és a tengeri gazdaságra, miközben például
a halászat is hozzájárul a környezetszennyezéshez: a műanyag hulladék 20 százalékát az elhagyott szállítmány és a halászatban használt eszközök teszik ki.

A földközi-tengeri országokban évente keletkező 24 millió tonna műanyag szemétből 6,6 milliót válogatás nélkül dobnak ki: össze sem gyűjtik, illegális lerakókban hagyják vagy egyszerűen csak eldobják.
A környezetbe kerülő műanyag szemét kétharmada Egyiptomból, Törökországból és Olaszországból származik.

A WWF szerint a műanyag szemét kezelését a hulladékra bevezetett kínai importstop is nehezíti; az ázsiai ország ugyanis megelégelte, hogy a világ szemetese legyen. Ellenben Törökország például 2018 óta a világ tíz legnagyobb műanyagszemét-importőre között van, és egyre több szemetet vesz fel Nagy-Britanniából, Belgiumból és Németországból. Törökország az újrahasznosításra fordítható kapacitását nagy részben az importált szemét feldolgozására használja, a külföldről származó hulladékot alaposabban válogatják, mint a hazait, amelyet nem hasznosítanak újra, vagy a legrosszabb esetben egyszerűen csak lerakják valahol.

Kétszer gyorsabb a felmelegedés: 32,2 Celsius-fokot mértek Alaszka déli részén

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.05. 22:21
2019.04.15
Fotó: MARK RALSTON / AFP
"1901-től 2016-ig az egyesült államokbeli átlaghőmérsékletek 1 Celsius-fokkal emelkedtek, míg Alaszkában az emelkedés 2,6 Celsius-fokos volt".
Történelmi rekord dőlt meg csütörtökön az egyesült államokbeli Alaszka legnagyobb városában, Anchorage-ben: a hőmérséklet meghaladta a 32 Celsius-fokot - közölték a meteorológiai szolgálatok. Az anchorage-i nemzetközi repülőtéren a hivatalos adatok szerint a hőmérséklet a mérések óta első ízben elérte a 90 Fahrenheitet (mintegy 32,2 Celsius-fok) - közölte a Twitter mikroblogportálon a National Weather Service (NWS) meteorológiai intézet helyi részlege. Az előző rekord, amelyet 1969. június 14-én mértek, 85 Fahrenheit-fok, azaz 29,4 Celsius-fok volt. A július 4-i átlaghőmérséklet Achorage-ben 18,3 Celsius-fok. "Több történelmi rekord dőlt meg a különböző dél-alaszkai megfigyelő központokban" - közölte pénteken az NWS. A rendkívül magas hőmérsékleteket "egy felettünk húzódó, vastag, nagy nyomású légréteg okozza" - magyarázta Bill Ludwig meteorológus, az NWS munkatársa az Anchorage Daily News című lapnak. Alaszka már a tavasszal is rekordokat döntött az enyhe hőmérsékleti értékekkel, különösen az éghajlatváltozásra érzékeny sarkköri övezetben. A tudósok szerint Alaszkában kétszer olyan gyors a felmelegedés, mint a világátlag. "1901-től 2016-ig az egyesült államokbeli átlaghőmérsékletek 1 Celsius-fokkal emelkedtek, míg Alaszkában az emelkedés 2,6 Celsius-fokos volt" - közölte áprilisban Rick Thoman, az ACCAP alaszkai klímaközpont szakértője.

8850 kilométeres, bűzös algaszőnyeg lepte el az Atlanti-óceánt

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.05. 14:47

Fotó: HELENE VALENZUELA / AFP
A világ legnagyobb algavirágzása zajlik a Nyugat-Afrika és a Mexikói-öböl közti óceánterületen - figyelmeztetnek amerikai kutatók, akik szerint az aggasztó jelenség állandósulhat a térségben.
A szakemberek által a Nagy Atlanti Golffűövnek nevezett algaszőnyeg kiterjedése 2018 júniusa óta elérte a 8850 kilométert és immár több mint 20 millió tonna biomasszát foglal magába. A kutatók szerint az erdőirtás és a trágyahasználat is a jelenséget tápláló tényezők közé tartozik - írja a BBC News.
"Az óceánnak kémiailag kellett megváltoznia ahhoz, hogy az algavirágzás ilyen méreteket öltsön"

- mondta Chuanmin Hu, a Dél-Floridai Egyetem munkatársa, aki a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője volt.

 A szakemberek 19 évnyi műholdas adatokat elemezve tanulmányozták az Atlanti-óceánra és a Karib-tengerre kiterjedő golffű-virágzást, amely 2013 kivételével minden évben megfigyelhető volt 2011 és 2018 között. A mutatók szerint a 2011-es év lehetett a fordulópont, amikor az alga nagy mennyiségben kezdett megjelenni a partvonalak mentén.
"Mindez összefügg a klímaváltozással, hiszen az hatással van a csapadékra, az óceáni áramlatokra és az emberi tevékenységre is, ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy ezeknek a virágzásoknak nincsen köze a megnövekedett óceáni vízhőmérséklethez"

- magyarázta Hu, hozzátéve, hogy a golffű (Sargassum) valószínűleg nem tűnik el a térségből.

 A Sargassum nemzetségbe tartozó fajok egy része az óceán felszínén él, magához vonzza a halakat, madarakat és teknősöket.
"A nyílt vízben a golffű fontos ökológiai szerepet tölt be, élőhelyként és menedékként szolgálva a különböző tengeri állatok számára"

- jegyezte meg Mengqiu Wang, a tanulmány egyik társszerzője.

 A túl sok alga azonban megfojtja a korallokat és a tengeri füveket, a partra kisodródva pedig záptojás szagú gázt áraszt magából. Idén csaknem 1000 kilométernyi mexikói partszakaszt érint a bűzös alga problémája. A golffű eltávolítása azonban időigényes, drága és nem is mindig hatásos.