Percenként átlag 33 800 műanyag palack kerül a Földközi-tengerbe, elsősorban a partmenti országok hulladékgazdálkodás terén mutatott teljes csődje és felelőtlensége miatt - derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) hétvégén közzétett jelentéséből. Azt írják,
Egy kilométer partszakaszon naponta öt kilogramm műanyag szemét gyűlik össze. A leginkább kedvelt úti célok a legszennyezettebbek: Barcelona, Tel-Aviv, Valencia, Velence, a Pó folyó deltája, a marseille-i öböl és Kilikia térsége Törökországban. Mindez arra utal, hogy
Az üdülőszezonban akár a 200 milliót is elérheti a Földközi-tengeren vakációzók száma, ami a part menti régiókban akár 40 százalékkal is megnövelheti a hulladék mennyiségét - idézte az APA osztrák hírügynökség Axel Heint, a WWF tengerbiológusát.
Amellett, hogy a tengeri élővilágot elpusztítja az Atlanti-óceánhoz kapcsolódó melléktenger szétszemetelése, a szakértő szerint még az azt előidéző gazdaságban is károkat okoz. A tengerbe kerülő szemét évente 641 millió eurós költséget ró a turizmusra, a halászatra és a tengeri gazdaságra, miközben például
A földközi-tengeri országokban évente keletkező 24 millió tonna műanyag szemétből 6,6 milliót válogatás nélkül dobnak ki: össze sem gyűjtik, illegális lerakókban hagyják vagy egyszerűen csak eldobják.
A WWF szerint a műanyag szemét kezelését a hulladékra bevezetett kínai importstop is nehezíti; az ázsiai ország ugyanis megelégelte, hogy a világ szemetese legyen. Ellenben Törökország például 2018 óta a világ tíz legnagyobb műanyagszemét-importőre között van, és egyre több szemetet vesz fel Nagy-Britanniából, Belgiumból és Németországból. Törökország az újrahasznosításra fordítható kapacitását nagy részben az importált szemét feldolgozására használja, a külföldről származó hulladékot alaposabban válogatják, mint a hazait, amelyet nem hasznosítanak újra, vagy a legrosszabb esetben egyszerűen csak lerakják valahol.
