Lakásrendelők: sok beteg, sok titok

Nem tudni, mi történik a lakásrendelőkben, és miért fizetnek a betegek – mutatott rá az ágazat gondjaira a Budai Egészségközpont vezetője.

Elhagyta a magánegészségügyi intézmények két éve létrehozott szövetségét, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületét a Budai Egészségközpont, a szervezet harmadik legnagyobb alapítója. Noha Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont vezetője továbbra is úgy gondolja, hogy szükség van a magánegészségügyi piacot átfogó szakmai szervezetre, arra ezt az egyesületet nem látja alkalmasnak.

Két éve a magánegészségügy szakmai és gazdasági érdekképviseleteként alapította meg az ágazat 12 legnagyobb árbevételű szolgáltatója a Primust. Az alapítók egyike, a Budai Egészségközpont volt. Az egyesülethez tartozóknál tavaly mintegy 440 ezer orvos-beteg találkozón ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálat zajlott. Az alapító okirat szerint tagjaik sorába csak legalább évi egymilliárd forintos árbevételű ellátók jelentkezhetnek, kisebbek nem.

Varga Péter Pál emlékeztetett: a tagok vállalták azt is, hogy egyfajta minőségi garanciarendszert hoznak létre, melybe évente külső audittal megerősítik: átláthatóan, hálapénzmentesen biztosítják a szolgáltatásokat.

– Azért vettem részt az alapításában, mert azt gondoltam, hogy a Primus az egész szektort, a lakásrendelőkben működő, illetve az egyéb kis- és középvállalkozásokat is magába olvasztja majd, és ez hatással lesz a teljes piacra – magyarázta Varga Péter Pál. – Ezzel szemben továbbra is élesen elkülönülnek a „nagy mamutok” és a kisebb szereplők. Miközben a betegek nagy többségét a lakásrendelőkben működő kisvállalkozásokban látják el. Sőt a magánegészségügy évi több százmilliárdosra becsült bevételének nagyobb hányada is az utóbbiaknál keletkezik. Azaz nem lehet az ő tevékenységük figyelembe vétele nélkül bármit lépni, gondolni a területen.

Varga Péter Pál szerint nem megosztani szeretnék a magánegészségügyet, hanem épp ellenkezőleg, szélesíteni az együttműködést a szereplők között. S úgy tűnik – tette hozzá – erre jelen formájában nem alkalmas a Primus. „Miután már úgy éreztem, hogy nem tudom ezt a filozófiát ott megvalósítani, döntöttem, távozom a szervezetből.” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy miért csak most lépett, Varga Péter Pál azt felelte: tudomása szerint a kormányzat most látott neki újra a köz- és magánegészségügy kapcsolata szabályozásának. Szerinte éppen időben, mert a magán és a közellátás közötti szinergiák kiépítését már nem lenne szabad halogatni.

Mint arról a G7 portál a napokban beszámolt, 2017-ben is kifejezetten gyors ütemben bővült a magán-egészségügyi szolgáltatások piaca Magyarországon, igaz ez a növekedés a múlt évre kicsit megtorpant. Ez az elemzés azonban csak a nagy cégek adatait tudta vizsgálni, miközben a forgalom mintegy 85 százalékát lebonyolító kis és a közepes méretű szolgáltatók tevékenységének java részét homály fedi. Az viszont tudható, hogy rossz a bizonylatadási fegyelem, és a kezelés leírásában, a betegnek elvben járó dokumentálásban sem erősek ezek a szolgáltatók. Ennek ellenére is az a tapasztalat, hogy miután mind nagyobb a bizalomvesztés az állami egészségüggyel szemben, aki teheti, magánorvoshoz fordul.

– Az önmagában elfogadhatatlan, hogy transzparens dokumentáció hiányában nem ismerhető meg, mi történik a magánrendelőkhöz fordulókkal orvosilag, miért fizetik ki az emberek ezt az összességében több száz milliárdot. Sőt népegészségügyi közérdek is, hogy megismerhetővé váljon a magánorvoslásban kapott ellátás. De a szakmai kontroll mellett hiányzik a szektor jogi- és a pénzügyi átláthatósága is – fogalmazott Varga Péter Pál. A szakember úgy véli: a megfelelő hatékonyság eléréséhez megkerülhetetlen, hogy a magánorvoslással foglalkozók méretüktől függetlenül tartozzanak egy szakmai, érdekvédelmi szervezethez, akár a Vállalkozók Országos Szövetségén belül is. Varga Péter Pál szerint az utóbbira jó megoldás lehetne például az, ha csak az jutna működési engedélyhez, aki vállalja, hogy a hozzáfordulók kezelési adatait rögzíti az állami e-térben. Az is várható, hogy az adóhatóság előbb vagy utóbb lép, és a magánorvoslásban működő gyógyítókat is kötelezi pénztárgép használatra. Jó lenne, ha mire ez a döntés megszületik, már létezne az erős érdekvédelmi szervezete a szektornak.

A Népszava úgy tudja: a Budai Egészségközpont mellett a Róbert Magánkórház is kilépett az egyesületből. A változásokról szerettük volna megkérdezni az egyesületet is, ám ők nem kívántak reagálni.