Úton a szavazócédulák: csúcspontjára érkezett a tory vezetőválasztási kampány

Publikálás dátuma
2019.07.09. 10:45

Fotó: FRANK AUGSTEIN / AFP
A konzervatív elvtársak hagyományosan gyorsan postára adják voksukat, így két héttel a finis előtt kell meggyőzni őket.
Ma az ITV kereskedelmi csatorna, pénteken pedig a közszolgálati BBC sugároz vitát a Konzervatív Párt vezetői címéért folytatott verseny döntőjébe jutott Boris Johnson és Jeremy Hunt között. Míg az előbbi vonakodása miatt nehezen összejött konfrontáció első része az első és utolsó közvetlen párbajt tartalmazza a kormányfői cím aspiránsai között, a másodikban egymást követő interjúkban szólal meg a volt és jelenlegi külügyminiszter. A The Times napilap által rendelt legfrissebb közvélemény-kutatás szerint Theresa May utódlásának kérdése már eldőlt, noha a szavazócédulák még csak most kerültek postázásra. A YouGov pollja földcsuszamlásszerű Boris Johnson-győzelmet vetít előre. Míg London kétszer is közvetlenül megválasztott főpolgármestere 74 százalékon áll, Jeremy Hunt részesedése szerény 26 százalék. Nem véletlen, hogy a korábbi kulturális, majd egészségügyi miniszter azt kérte a mintegy 160 ezer párttagtól, a szokásoktól eltérően ne küldjék vissza postafordultával szavazatukat, hanem „várják meg, amíg ő és Boris akcióba lendül a tévéviták során. Próbálják ki előbb, mibe mennek bele, mit vásárolnak meg?”. A tory tagság körében szinte megmagyarázhatatlanul népszerű Boris Johnson vonzerejének minden korábbi legendás bakija és zűrzavaros magánélete ellenére láthatólag az sem ártott, hogy két héttel ezelőtt dél-londoni szomszédai kihívták a rendőrséget, annyira aggódtak a barátnője, Carrie Symonds kommunikációs szakértő és közte kialakult hangos veszekedés miatt. Három évvel az Európai Unió elhagyásáról döntött népszavazás után még mindig a Brexit végrehajtásáról folyik a legszenvedélyesebb vita. Míg a már a referendumot megelőző kampányban is a kilépésért küzdő Johnsonról a közvélemény-kutatás megkérdezetteinek 90 százaléka hiszi el, hogy kész megállapodás nélkül is hátat fordítani Brüsszelnek, Hunt elszántságáról csak 27 százalékuk van meggyőződve. A -no-deal” visszatérő felvetése eleve furcsa annak fényében, hogy a parlament többször is elutasította a szabályozatlan „kizuhanás” elvi lehetőségét. Míg „BoJo” számára az október 31-i határidő „élet és halál kérdése”, Hunt szeptember végéig várna annak megítélésével, vajon lehetséges-e dűlőre jutni az EU-val, vagy bele kell törődni a rendezetlen távozással. Johnson korteshadjáratának egyik legutóbbi állomásán, Darlingtonban a bevándorlás híveként állította be magát. Felszólalásában kifejtette, milyen „csodálatos történet a bevándorlóké, akik alkalmazkodtak a szigetország életéhez és részt vettek a nemzeti kultúra formálásában. Meg kell változtatni viszont azt az állapotot, hogy az ország, sőt még London egyes részeiben is sokan nem beszélnek tökéletesen angolul. Ahhoz, hogy meg tudjanak élni és britnek érezzék magukat, meg kell tanulniuk a nyelvet”. Boris Johnson nem rejtette véka alá, mekkora anyagi és irodalmi áldozatot hoz politikai küldetése érdekében. Mint mondta, „sokkal több pénzt kereshetne, ha nem lenne főállású politikus”. A kormányfői tisztség elnyerését követően várhatóan le kell mondania a The Daily Telegraph-ban hétfőnként megjelenő, évi 275 ezer fontos, közel százmillió forintos zsebpénzt biztosító publicisztikájáról. Amit azonban „kifejezetten gyászol”, az a Shakespeare-ről készülő könyve. A jelenlegi körülmények között ezt nem tudja egyhamar befejezni. Boris Johnson legutóbbi, 2014-es kötete reménybeli nagy elődje, Sir Winston Churchill életpályáját dolgozta fel. Az egykori maradáspárti Jeremy Hunt nottinghami fellépésén rokonszenvet vívott ki azzal az ígéretével, hogy kész meghívni Boris Johnsont egy általa alapított kormányba, vagy elfogadni külügyminisztériumi elődje invitálását a kabinetbe. A skóciai Perthben kampányolva Johnson és Hunt egyaránt kizárta egy második függetlenségi népszavazás lehetőségét, állást foglalva Nagy-Britannia és Észak-Írország egységének megőrzése mellett. Boris Johnson a mindeddig legjelentősebb, másfél milliós nagyságrendű részvétel mellett lezajlott Pride felvonulás kapcsán védekezésre kényszerült korábbi félresikerült, tréfásnak szánt, rasszistának bizonyult megjegyzései miatt. Ezúttal átgondoltan fogalmazva ígéretet tett, hogy az általa képviselt „modern brit kultúrában mindenki becsülni és szeretni fogja egymást, keresztényi és nem-keresztényi szellemben egyaránt”. A szavazás végeredményének július 23-i közzététele után egy nappal később lehet új kormányfője az Egyesült Királyságnak. Egyelőre vita tárgya, megkezdődhet- e egy nappal később a parlamenti képviselők hosszú nyári szabadsága, illetve egy bizalmatlansági indítvány nem vet- e gyors véget az új miniszterelnök karrierjének? A toryk jelenleg háromfős munkatöbbséggel rendelkeznek. 

Hivatalosan halott, de talán csak altatják a hongkongi kiadatási törvényt

Publikálás dátuma
2019.07.09. 09:20

Fotó: AFP
Elvetette a hónapok óta egyre hevesebb tüntetéseket előidéző kiadatási törvény módosítását célzó tervezet további tárgyalásának lehetőségét Carrie Lam hongkongi kormányzó a helyi törvényhozás keddi ülésén – idézi az MTI a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap értesülését. A kormányzó "halottnak nyilvánította" a törvénytervezetet, mellyel kapcsolatban korábban úgy nyilatkozott, hogy annak a tárgyalását a jelenlegi kormányzat mandátumának 2020-ban esedékes lejártáig nem fogják újra napirendre venni, a beadvány akkor pedig automatikusan érvényét veszíti majd. A SCMP azonban rámutat: továbbra sem egyértelmű, hogy ezzel a kormányzó visszavonta-e a beadványt, ahogyan azt a tüntetők követelték. 
 Joshua Wong, demokráciapárti aktivista, a 2014-es Occupy Central (elfoglalni a központot) nevű hongkongi diáktüntetések egyik szervezője Twitter-bejegyzésben reagált Lam nyilatkozatára, és rámutatott:
a kormányzó a 64-es cikkelyre hivatkozva vonhatta volna vissza hivatalosan a beadványt, ezt azonban meg sem említette a beszédében.

Wong szerint Lam hazudott, amikor "halottnak nyilvánította" a tervezetet, ugyanis az jövő júliusig továbbra is él a törvényalkotási programban. 
Carrie Lam egyébként ismételten kijelentette: a kormányzat nem nevezte zavargásoknak a június 12-én zajló tüntetést, melyen a törvénytervezet ellen tiltakozók több helyen összecsaptak a rendőrökkel, akik könnygázt és gumilövedékeket vetettek be ellenük. A kormányzó továbbra is kitartott álláspontja mellett, miszerint nem rendeli el az összecsapások legfelsőbb szintű kivizsgálását. A zavargásokban résztvevő vádlottakra akár 10 év börtönbüntetés lenne kiszabható - derül ki a Hong Kong Free Press című hongkongi hírportál cikkéből.  A kormányzó elismerte, hogy az elmúlt hónapok eseményeit követően az embereknek a kormányzatba vetett bizalma jelentősen megingott, de - hangsúlyozta, - valóban nincsenek tervek a törvénytervezet további tárgyalására vonatkozóan. 

Kiskapu a megtorlásba

A kiadatási törvény módosítását célzó tervezet lehetővé tette volna, hogy az egyébként különleges közigazgatási státust élvező Hongkong olyan feleknek - köztük Kínának és Tajvannak - adhasson ki gyanúsítottakat, akikkel eddig nem volt kiadatási egyezménye. A tervezet ellenzői attól tartanak, hogy Peking visszaélne a jog adta lehetőséggel, amelyet a politikai menekültek ellen használna fel, különösen mivel visszamenőleg is kérelmezhetné a kiadatást már lezárt ügyekben is.
A tervezet ellenzői attól tartanak, hogy Peking visszaélne a jog adta lehetőséggel, amelyet a politikai menekültek ellen használna fel, különösen mivel visszamenőleg is kérelmezhetné a kiadatást már lezárt ügyekben is.

A bírálók ráadásul megkérdőjelezik a kínai igazságszolgáltatás tisztességét és átláthatóságát.  A törvénytervezet elleni tüntetések az elmúlt hónap során többször is milliós tömeget vonzottak, akik a beadvány teljes visszavonása mellett már Lam lemondását is követelték. Július elsején, miközben Hongkong éppen annak az évfordulóját ünnepelte, hogy 1997-ben ugyanezen a napon a brit gyarmati fennhatóság alól visszakerült Kínához, a tüntetők egy csoportja betört a kormányzati épületkomplexumba, és megrongálta az üléstermet.    A demonstrálók közül sokan Peking egyre növekvő befolyását, és ezzel párhuzamosan Hongkong demokratikus jellegének további csorbítását látják a törvénytervezetben.
Szerző
Frissítve: 2019.07.09. 09:24

Szabad szemmel: Ha bukik Merkel jelöltjének mosolyoffenzívája, Orbán és barátai fontos posztokat szakíthatnak

Publikálás dátuma
2019.07.09. 07:46

Financial Times: Von der Leyen nem akar az illiberálisok embere lenni

A lap valószínűnek tartja, hogy a Merkel kancellár által előrántott Urusla von der Leyen össze tudja szedni a többséget, és így az Európai Bizottság elnöke lehet. Feladata azonban nem könnyű a korábbinál széttöredezettebb törvényhozásban, ahol a képviselők még a sebeiket nyalogatják, mivel egyes államok felrúgták a csúcsjelölti-rendszert. A szocialisták azért mérgesek, mert több mint 30 órányi tárgyalás után meghiúsultak emberük, Frans Timmermans álmai, a zöldek pedig azon akadtak ki, hogy hoppon maradtak a vezető tisztségek elosztásánál. Ha a Haladó Szövetség nem áll be a német politikus mögé, akkor létrejöhet alternatív többség, benne a magyar, lengyel és olasz euroszkeptikus, illetve konzervatív-nacionalista pártokkal. Elemzők két változatból indulnak ki: összeáll a három nagy frakció, az 395 voksot jelentene a szükséges 376-hoz képest. De még az is lehet, hogy így is csupán 380 szavazat jön össze, tartózkodások, távolmaradások miatt. A másik megoldás, hogy von der Leyent támogatja az Európai Konzervatívok és Reformisták pártcsaládja, benne a PiS-szel. Várható, hogy a Matteo  Salvini-féle olasz Liga is felsorakozik mögé, ami már mesés számú képviselőt jelentene. Többet annál a 422-nél, mint amennyit Jean-Claude Juncker szerzett 5 éve. Ám mivel Orbán Viktor már közölte, hogy elfogadja von der Leyent, az alighanem szeretné elkerülni a vádat, hogy az illiberális, EU-ellenes kormányok segítségére szorul. De ha mégis azok bizonyulnak a döntő erőnek, akkor cserében valószínűleg fontos posztokat követelnek maguknak. Ennélfogva a kiszemelt politikus reméli, hogy sikerül elkerülnie az alternatív többséget.

Der Standard:

Paul Lendvai úgy látja, szerencsés fordulatot hozhat a demokratikus EU számára, ha két erős nő vezetné a Bizottságot, illetve az Európai Központi Bankot. Hogy Urusla von der Leyen miként került a képbe, arról összeesküvés elméletek terjednek. Manfred Weber és a cinizmusban felülmúlhatatlan orbáni propaganda gépezet azt állítja, hogy Emmanuel Macron francia elnök és a magyar kormányfő varázsolta elő a kalapból a német politikust. Az elemzés emlékeztet arra, hogy a hír kapcsán a Süddeutsche Zeitung vezércikke arra figyelmeztetett: igen kellemetlen következményei volnának, ha tényleg összejátszott a narcisztikus francia elnök és a reakciós magyar nacionalista. A szerző utal arra, hogy a csúcsjelölti rendszer igazából nem demokratikus. Nem szerepel az alapszerződésekben, és nem az nyer a végén, aki a legtöbb voksot kapta a polgároktól, hanem akinek többsége van az EP-ben. Emellett idézi, hogy Weber cseppet sem tett volna jót a Bizottságnak, hiszen 2010 óta pátyolgatta Orbánt és lehetővé tette, hogy a politikus és a Fidesz sok milliárdos anyagi támogatást zsebeljen be. A miniszterelnök azért fordult pártfogója ellen, mert meg akarta bosszulni, hogy az hangosan kiállt a magyar kormánypárt felfüggesztése mellett. Frans Timmermans pedig azon bukott el, noha egy időben Angela Merkel és Macron is őt szerette volna, hogy a jogállamot védelmezte, ám ezért az összes közép-európai állam, valamint Matteo Salvini Olaszországa sem kért belőle.  
Szerző
Frissítve: 2019.07.09. 07:47