Új piacok, új feszültségek - sokan aggódnak az EU legújabb szabadkereskedelmi egyezménye miatt

Publikálás dátuma
2019.07.08. 10:00

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Olcsóbb lehet az argentin marha és a brazil kávé, de az agrárlobbi, illetve a zöldek ellenállása megakaszthatja a megállapodást.
Húsz évnyi tárgyalás után jutott el a szabadkereskedelmi megállapodás megszövegezéséig az Európai Unió és az egyes dél-amerikai országokat tömörítő Mercosur. A június 28-án aláírt egyezmény lényege, hogy a Mercosurban tag Brazíliával, Argentínával, Uruguay-al és Paraguay-al - néhány terméket kivéve, illetve a mennyiséget korlátozva - vámmentesen kereskedhetnek az uniós államok. Jean-Claude Juncker, az európai bizottság elnöke és a megállapodásban szerepet vállaló állam- és kormányfők mérföldkőnek tekintik az egyezmény aláírását, mivel az EU az első partner, akivel a Mercosur ilyen jellegű szerződést kötött. A múlt héten véglegesített szabadkereskedelmi egyezménytől a felek azt várják, hogy mindkét irányba nő az áruforgalom, valamint az eddig gazdaságilag relatíve izolált Mercosur országok - Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay - piacai elérhetőbbé válnak az EU exportőreinek. A hazai fogyasztók szemszögéből nézve ez alapvetően a kínálat bővülését hozhatja számukra, olcsóbban juthatnak dél-amerikai különlegességekhez, többek között argentin borokhoz, brazil narancshoz, kávékhoz, gyümölcsökhöz, s nem utolsó sorban a ma még méregdrágán kapható tengerentúli marhahúsok. Az olyan nemzetközi kereslettel rendelkező termékek, mint az európai borok, sajtok, illetve gépjárművek előállítói pedig újabb vevőkre számítanak Dél-Amerikában.  A vásárlókkal ellentétben a különböző országok érdekvédő szervezetei inkább aggasztónak tartják a vámmentességet garantáló megállapodást. Európában érthetően leginkább az agrár, illetve élelmiszeripari vállalatok érzik veszélyeztetve piacaikat, ugyanis az általuk előállított, uniós minőségi szabályozásoknak megfelelő minőségű termékeket kiszoríthatják a piacról a Mercosur államaiból érkező olcsóbb áruk. Az aggályainak adott hangot a Copa Cogeca is, amely az európai uniós mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezete. A szervezet szerint különösen a kukorica, marhahús, valamint szárnyas húsok termelőit fenyegeti a későbbiekben veszteség. A Copa Cogeca mögé várhatóan felsorakoznak majd azok az államok, amelyek meghatározó állattenyésztési szektorral rendelkeznek, például Lengyelország, Belgium vagy Franciaország.    Itthon elsőként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adott ki közleményt arról, hogy egyetért a Copa Cogeca álláspontjával, és nehezményezte, hogy nem nem szólhattak bele érdemben a megállapodás szövegezésébe. A NAK szerint a hatóságoknak ügyelniük kell majd arra, hogy a Mercosur országaiból érkező termékek megfeleljenek a szigorú európai előírásoknak, mind az áru minősége, biztonságossága és az előállítás körülményei tekintetében is.
Az egyezmény szerint a Mercosur országok exportjának 91 százaléka lesz tarifa mentes, valamint az EU-s exportcikkek 93 százalékáról törlik el a vámokat. A többi termék nem kap teljes vámmentességet, ezekre mennyiségi kvótát határoznak meg. Így például a Mercosur országai az érzékeny terméknek számító marhahúst 99 ezer tonnáig 7,5 százalékos vám mellett exportálhatják az európai piacokra. Hasonló mennyiségi korlát érvényes majd a sertéshúsra is. A szárnyashús termékekből viszont 180 ezer tonna, a cukorból is 180 ezer tonna, míg az etanolból 450 ezer tonna hozható be az EU területére vámmentesen évente. Ezek azok az áruk, amelyek mindkét fél mezőgazdasági termelésében meghatározó szerepet játszanak, így érthető az uniós termelők aggodalma, hiszen a agrártámogatások csökkenésével kaphatnak újabb versenytársakat. Az Európai Bizottság közleménye szerint a kvóták figyelembe veszik az uniós agrártermelők érdekeit, ugyanis azok nem elég magasak ahhoz, hogy az európai kereslet jelentős részét kisajátítsák. Cecilia Malmström kereskedelempolitikai biztos szerint a marhahúsra megszabott 99 ezer tonna csupán az EU teljes fogyasztásának 1,2 százalékát tenné ki. A gazdasági nyitás egyértelmű győztesei az európai autógyárak, illetve a gépkocsi alkatrészeket exportáló vállalatok lehetnek, de nyerhetnek a vegyipari cégek is. A 2018-as kereskedelmi adatok alapján ezekről a területekről került ki a Dél-Amerikába irányuló az uniós export nagy része. Míg az Unióban az agrár-érdekvédők azzal vádolták a bizottságot, hogy a megállapodásért feláldozza az agráriumot, baloldali argentin politikusok az ipar leépüléséről beszélnek. A Mercusor országok agrárszektorának bővülése amellett, hogy megbolygathatja a jelenlegi termelési berendezkedést és foglalkoztatási arányokat komoly ökológiai problémákat is felvetnek. Cecilia Malmström álláspontja szerint a tárgyalásokat gyorsította a dél-amerikai jelenlegi politikai klíma is. Mind a tavaly brazil elnöknek megválasztott Jair Bolsonaro, illetve a pályája vége felé közeledő Mauricio Macri argentin államfő siettette a megállapodás véglegesítését, megerősítve ezzel saját gazdasági ideológiáikat. Egyelőre nehezen jósolható, hogy mikor lép hatályba a szabadkereskedelmi egyezmény. A megállapodás jelenlegi változatát ugyanis még az EU és Mercosur tagállamainak, valamint az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia. Az Európai Bizottság öt év alatt tervezi lezárni ezt a folyamatot, de kérdés, hogy ez elegendő lesz-e, hiszen egyes tagállamok ellenállása máris érzékelhető, főként a nagyobb mezőgazdasággal rendelkezőké, mint Írország, Lengyelország, Belgium, illetve Franciaország, és nem lenne meglepő, ha Magyarország is csatlakozna hozzájuk.

Lassú lesz a ratifikálás

Politikai színezetű megállapodásként is értékelhető a szabadkereskedelmi egyezmény -  fejtette ki véleményét Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatási igazgatóhelyettese. Milyen gazdasági szektorokat fenyeget Európában az egyezmény? Komolyabb szinten egyiket sem. A Mercosur országaiból jövő olyan, általunk importált mezőgazdasági termékek, mint a hús, gabona, illetve bor jelenleg is versenyképesek Európában, mert relatíve olcsón elérhetők. Emiatt nem hinném, hogy pár százaléknál nagyobb mértékben változnak majd a piaci árak. Miért gyorsultak fel a tárgyalási folyamatok? Az egyezményt inkább politikailag volt fontos véglegesíteni. Fontos külső tényezőnek számít Donald Trump amerikai elnök protekcionista gazdaságpolitikája. A Kínával folytatott tarifaharcokra való válaszként is lehet tekinteni erre. A belpolitikában pedig sikert jelent a Mercosur országok vezetői, így például Jair Bolsonaro számára, aki újonnan megválasztott, gazdaságilag liberális brazil elnökként tudott érvényesíteni egy mérföldkőnek számító egyezményt. Számíthat-e ellenállásra a megállapodás az egyes országok parlamentjeiben? Persze. Ez akár magyar részről is megtörténhet, de leginkább a belga, illetve francia érdekvédők fogják a legnagyobb gondot okozni ebben a tekintetben, ahogyan ezt az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi tárgyalások folyamán láttuk belga agrártermelők részéről. Ezt figyelembe véve az Unió által megítélt 3-4 évnél sokkal több időbe is telhet az egyezmény ratifikációja.

A környezetvédők az őserdőket féltik

A Greenpeace, környezetvédelmi szervezet már 2017-ben kritikusan fogalmazott a készülő EU-Mercusor kereskedelmi megállapodásról. Véleményük szerint az nincs összhangban az EU Biodiverzitás-védelmi stratégiájával és ezen belül azzal a törekvésével, miszerint fellép az erdőirtás ellen. Felhívják a figyelmet, hogy a húselőállítás és a környezet kapcsolatára, ugyanis a szervezet szerint Brazíliában az erdőirtások 80 százaléka az állattenyésztés bővítése miatt történik. A Brazília jelentős területét elfoglaló Amazonas medence esőerdőinek irtása pedig az egész világot érintő veszély, ugyanis az eredők pusztulása hatalmas mértékben járul hozzá az üvegházgáz felhalmozódásához a légkörben. Így nem megnyugtató, hogy a tavaly megválasztott brazil elnök, Jair Bolsonaro korábban nem habozott hangoztatni: közömbös számára az esőerdő megvédése. Erre vonatkozóan szólalt fel Nicolas Hulot, Franciaország volt környezetvédelmi minisztere a Le Monde-nak adott interjújában, amiben az egyezményt teljes ellentmondásnak nevezte. Szerinte az EU olyan felelőtlen kereskedelmi egyezményeket köt, amelyek kétségbe vonják a blokk környezetvédelemre vonatkozó irányelveinek legitimitását. Felhozza esetként a 2016-ban aláírt, Kanadával kötött kereskedelmi megállapodást (CETA), miszerint az EU az akkori tárgyalások folyamán sem gyakorolt kellő nyomást a G20 országok szerinte egyik legrosszabb ökopolitikával rendelkező szereplőjére. Az EU környezetvédelmi felelősségére hívta fel a figyelmet a Greenpeace kereskedelmi szakértője, Naomi Ages: ˝Az uniónak nem szabad olyan gazdasági megállapodásokat létrehoznia, amelyek az exportlehetőségekre éhes nagyvállalatok számára kedveznek, viszont szemet hunynak ennek szociális és környezeti veszélyei felett. Felelőssége van ezeknek a problémáknak a kezelésében, engedhet nekik a vállalati szektor rövid távú nyereségeiért cserébe”.  Emmanuel Macron francia elnök is kijelentette: csak akkor hajlandó aláírni a megállapodást, ha Brazília tartja magát a 2016-ban aláírt párizsi éghajlatvédelmi egyezményhez. Eszerint elvárja majd, hogy az EU-ba exportáló Mercosur államok mezőgazdasági vállalatai vegyék figyelembe  az európai termelőkre is vonatkozó széndioxid kibocsájtási, illetve növényvédőszer (peszticid) felhasználási korlátozásokat. Az államok vezetőinek továbbra is erős nyomást kell gyakorolniuk a Mercosur országok kormányaira, hogy csökkentsék a ipari és mezőgazdasági termelésük környezetre mért negatív hatásait, ha fenntartható gazdasági együttműködést akarnak létrehozni.

Frissítve: 2019.07.08. 13:11

Akadoznak a netbankok - az MNB-t ez nem aggasztja

Publikálás dátuma
2019.07.08. 08:15
Képünk illusztráció
Fotó: Shuttestock
Egyre többször és egyre hosszabb időre állnak le a bankok elektronikus rendszerei, de a jegybank szerint még mindig nincs nagy gond.
Egyre több banki ügyfélnek okoz időről időre bosszúságot, hogy nem tud hozzáférni bankszámlájához internetes- vagy a mobilbankján keresztül, nem tud utalásokat indítani, vagy éppen kártyával fizetni, ATM-ből pénzt kivenni. A pénzforgalmi üzemzavarok száma évek óta emelkedik ugyanis, a bankoknak ráadásul egyre több idő szükséges ahhoz, hogy ismét működőképessé varázsolják rendszerüket – derül ki az Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a napokban közzétett Fizetési rendszer jelentésből. Tavaly 30 hitelintézet jelentett összesen 506 ilyen esetet a felügyeletüket ellátó jegybanknak, miközben 2017-ben még csak 29 pénzintézet 467 incidenséről érkezett bejelentés. Ez azt is jelenti, hogy három év alatt több, mint a duplájára nőtt a rendszerleállások, akadozások száma. Az MNB azonban – ahogyan a korábbi években kiadott jelentésekben is – még mindig úgy véli: ez az esetszám a szolgáltatók számához, illetve a pénzügyi infrastruktúra összetettségéhez viszonyítva alacsony. A hiba észleléstől annak elhárításáig eltelt idő ugyanakkor szintén évről évre növekszik: tavaly a problémák megoldásához már átlagosan csaknem 16 órára volt szükségük a bankoknak. Ez 4 óra 45 perccel hosszabb idő, mint 2017-ben – hívta fel a figyelmet Bartha Lajos, az MNB Pénzforgalmi Infrastruktúrák igazgatóságának ügyvezető igazgatója. A jelentés szerint a tavalyi üzemzavarok közül a leghosszabb két teljes hónapig is fennállt. Az egyik rendszerparaméter hibás beállításából fakadó problémát ráadásul nem is a bank vette észre, hanem az ügyfelek. Bartha Lajos szerint azonban nem egy-két pénzintézet hosszan tartó leállása miatt nő az átlagos elhárítási idő, hanem egy általános jelenségről van szó. Azt is elmondta: a legtöbb pénzforgalmi incidens tavaly is az internetbankokhoz kapcsolódott - az üzemzavarok  fele hatással volt az internetbanki és a mobilbanki rendszerekre is. A meghibásodások korlátozták az ügyfeleket többek között az átutalások elindításában vagy a számlaforgalom lekérdezésében. Tavaly kissé megugrott a hitelesítő SMS-ek kiküldése során fellépő hibák száma: ez 24 esetben okozott üzemzavart. A kártyákhoz és az ATM-ekhez kapcsolódó üzemzavarok az esetek 17 százalékát tették ki. Az ügyfelek ugyanakkor a bankok méretétől függően eltérő problémákkal szembesülhettek: a tíz legnagyobb hazai banknál jellemzően a mobilbankkal, a bankkártyával kapcsolatos problémák fordultak elő, a kisebb pénzintézeteknél viszont inkább az internetes vásárlások során adódtak gondok. A 100 órát meghaladó üzemzavarok jellemzően az alkalmazások hibás működése és a nem megfelelően végzett karbantartás miatt álltak elő. Az összes esetet vizsgálva ugyanakkor az látszik, hogy a hibák legnagyobb része az üzemeltetéshez és a külső szolgáltatókhoz volt köthető. A bankkártyákkal és az ATM-ekkel kapcsolatos problémák jelentős részét különböző hálózati hibák okozták, azok működéséhez ugyanis több, független szereplő - kártyatársaságok, kereskedők, hitelintézetek, távközlési cégek - összehangolt tevékenysége szükséges – olvasható jelentésben.  Kérdés, a fenti helyzet hogyan változik majd a PSD2, azaz a Pénzforgalmi Szolgáltatásokról szóló módosított EU-irányelv teljeskörű bevezetése után. Az ugyanis lehetővé teszi, hogy ne csak bankok nyújthassanak pénzügyi szolgáltatásokat: a bankszámlákhoz szeptember 14-től harmadik fél – például a fintech cégek – számára is hozzáférést kell majd biztosítani. Az unió éppen azért döntött így, mert a pénzügyi szektor nem fejlődött elég gyorsan, a digitális technológiák integrálása lassú volt. Ezért kinyitották a kaput a digitalizációban jártas innovatív cégek előtt. A jegybank szerint a nem banki szereplők piacra lépése várhatóan nagy mértékben emelni fogja az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások színvonalát, ugyanakkor újfajta biztonsági kockázatkezelésre lesz szükség. Az ügyfélszámlákhoz való hozzáférés és az elektronikus fizetés biztonságos kell legyen, hogy az adatlopások és csalások elkerülhetők legyenek. Az erős ügyfél-hitelesítés mellett ezért megfelelő csalás-monitoringot is ki kell alakítani, amely segíti a nem engedélyezett vagy csalárd fizetési műveletek kiszűrését és megakadályozását. A bankoknak azonban úgy tűnik, mindezekkel meggyűlik a bajuk: az Európai Bankhatóságnak már több tagállam is jelezte, hogy egyes szereplők nem képesek határidőre eleget tenni az elvárásoknak. A hatóság úgy döntött: a határidők maradnak, ám a nemzeti felügyeletek saját hatáskörben adhatnak némi haladékot az érintetteknek. Úgy tűnik, a bankok egyébként is hadilábon állnak a határidőre történő teljesítésekkel: az utóbbi hetekben két fontos dátumot is el kellett tolni. A banki ügyfelek teljes körű átvilágítására négy hónap, az azonnali fizetési rendszer bevezetésére 8 hónap haladékot kaptak. Kevésbé kapott nyilvánosságot, de a pénzintézetek egy része - ahogyan a jegybank jelentése fogalmaz - "nem vette komolyan" új adatszolgáltatási kötelezettségeit sem. Az előírt 2019. január 13-i határidőig nem küldték meg a működési és biztonsági kockázatokról, és azok mérséklésére alkalmazott intézkedésekről, ellenőrzésekről szóló átfogó értékelésüket. Pedig ezek az adatok és a belőlük levonható következtetések éppen a várható kockázatokra való felkészülésben adhatnának segítséget.        

Százezren már mobillal fizetnek

Tavaly a mintegy 10 millió bankkártya közül 100 ezret regisztráltak valamelyik bank mobiltárca alkalmazásába. Az aplikációnak köszönhetően a mobiltelefon lényegében úgy működik, mint a bankkártya: a telefon kódjának feloldását követően a készüléket csak hozzá kell érinteni a terminálhoz, és máris megtörténik a fizetés. A mobiltárcákkal lebonyolított forgalom ugyanakkor még mindig alacsony: a teljes hazai forgalmat vizsgálva egy kártyára évente 83 vásárlás jut, egy mobiltárcába regisztrált kártyára viszont csak 34.     

Szerző
Frissítve: 2019.07.08. 17:48

Drágán termeljük a szőlőt, mégis zuhan a magyar bor ára

Publikálás dátuma
2019.07.08. 06:43
Illusztráció
Fotó: RODGER BOSCH / AFP
A szakértők sem nagyon értik.
A belföldön termelt és eladott, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott fehérborok átlagos feldolgozói értékesítési ára májusban 17,9 ezer forint volt hektoliterenként, bő 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban - írta a Világgazdaság hétfőn. A vörös- és a rozéborok közül a földrajzi jelzés nélküli árut hektoliterenként 20,7 ezer forintért, az oltalom alattiakat 25,3 ezer forintért adták el ugyanekkor. Egy évvel korábban e kategóriákban 24, illetve 26 ezer forint volt a hektoliterenkénti ár - írta a lap a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutató Intézetének (AKI) adatai alapján. Az AKI elemzése szerint az exportpiacon sem jobb a helyzet: egy hektoliter belföldön termelt és külföldön értékesített OFJ fehérbor átlagára 20,2 ezer forint volt májusban, míg egy évvel korábban még 22,6 ezer forint. Az ugyanilyen jelölésű vörös- és rozéborokat hektoliterenként 23,2 ezer forintért lehetett exportálni, 1500 forinttal alacsonyabb áron, mint 2018 májusában. Szakértők szerint a felsorolt árak megdöbbentően alacsonyak, mert Magyarországon a borszőlő termelési költségei lényegesen magasabbak, mint a nagy bortermelő nyugat-európai országokban.
Szerző
Témák
bor