Új piacok, új feszültségek - sokan aggódnak az EU legújabb szabadkereskedelmi egyezménye miatt

Olcsóbb lehet az argentin marha és a brazil kávé, de az agrárlobbi, illetve a zöldek ellenállása megakaszthatja a megállapodást.

Húsz évnyi tárgyalás után jutott el a szabadkereskedelmi megállapodás megszövegezéséig az Európai Unió és az egyes dél-amerikai országokat tömörítő Mercosur. A június 28-án aláírt egyezmény lényege, hogy a Mercosurban tag Brazíliával, Argentínával, Uruguay-al és Paraguay-al - néhány terméket kivéve, illetve a mennyiséget korlátozva - vámmentesen kereskedhetnek az uniós államok. Jean-Claude Juncker, az európai bizottság elnöke és a megállapodásban szerepet vállaló állam- és kormányfők mérföldkőnek tekintik az egyezmény aláírását, mivel az EU az első partner, akivel a Mercosur ilyen jellegű szerződést kötött.

A múlt héten véglegesített szabadkereskedelmi egyezménytől a felek azt várják, hogy mindkét irányba nő az áruforgalom, valamint az eddig gazdaságilag relatíve izolált Mercosur országok - Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay - piacai elérhetőbbé válnak az EU exportőreinek. A hazai fogyasztók szemszögéből nézve ez alapvetően a kínálat bővülését hozhatja számukra, olcsóbban juthatnak dél-amerikai különlegességekhez, többek között argentin borokhoz, brazil narancshoz, kávékhoz, gyümölcsökhöz, s nem utolsó sorban a ma még méregdrágán kapható tengerentúli marhahúsok. Az olyan nemzetközi kereslettel rendelkező termékek, mint az európai borok, sajtok, illetve gépjárművek előállítói pedig újabb vevőkre számítanak Dél-Amerikában.

A vásárlókkal ellentétben a különböző országok érdekvédő szervezetei inkább aggasztónak tartják a vámmentességet garantáló megállapodást. Európában érthetően leginkább az agrár, illetve élelmiszeripari vállalatok érzik veszélyeztetve piacaikat, ugyanis az általuk előállított, uniós minőségi szabályozásoknak megfelelő minőségű termékeket kiszoríthatják a piacról a Mercosur államaiból érkező olcsóbb áruk. Az aggályainak adott hangot a Copa Cogeca is, amely az európai uniós mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezete. A szervezet szerint különösen a kukorica, marhahús, valamint szárnyas húsok termelőit fenyegeti a későbbiekben veszteség. A Copa Cogeca mögé várhatóan felsorakoznak majd azok az államok, amelyek meghatározó állattenyésztési szektorral rendelkeznek, például Lengyelország, Belgium vagy Franciaország.

Itthon elsőként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adott ki közleményt arról, hogy egyetért a Copa Cogeca álláspontjával, és nehezményezte, hogy nem nem szólhattak bele érdemben a megállapodás szövegezésébe. A NAK szerint a hatóságoknak ügyelniük kell majd arra, hogy a Mercosur országaiból érkező termékek megfeleljenek a szigorú európai előírásoknak, mind az áru minősége, biztonságossága és az előállítás körülményei tekintetében is.

Az egyezmény szerint a Mercosur országok exportjának 91 százaléka lesz tarifa mentes, valamint az EU-s exportcikkek 93 százalékáról törlik el a vámokat. A többi termék nem kap teljes vámmentességet, ezekre mennyiségi kvótát határoznak meg. Így például a Mercosur országai az érzékeny terméknek számító marhahúst 99 ezer tonnáig 7,5 százalékos vám mellett exportálhatják az európai piacokra. Hasonló mennyiségi korlát érvényes majd a sertéshúsra is. A szárnyashús termékekből viszont 180 ezer tonna, a cukorból is 180 ezer tonna, míg az etanolból 450 ezer tonna hozható be az EU területére vámmentesen évente.

Ezek azok az áruk, amelyek mindkét fél mezőgazdasági termelésében meghatározó szerepet játszanak, így érthető az uniós termelők aggodalma, hiszen a agrártámogatások csökkenésével kaphatnak újabb versenytársakat. Az Európai Bizottság közleménye szerint a kvóták figyelembe veszik az uniós agrártermelők érdekeit, ugyanis azok nem elég magasak ahhoz, hogy az európai kereslet jelentős részét kisajátítsák. Cecilia Malmström kereskedelempolitikai biztos szerint a marhahúsra megszabott 99 ezer tonna csupán az EU teljes fogyasztásának 1,2 százalékát tenné ki.

A gazdasági nyitás egyértelmű győztesei az európai autógyárak, illetve a gépkocsi alkatrészeket exportáló vállalatok lehetnek, de nyerhetnek a vegyipari cégek is. A 2018-as kereskedelmi adatok alapján ezekről a területekről került ki a Dél-Amerikába irányuló az uniós export nagy része.

Míg az Unióban az agrár-érdekvédők azzal vádolták a bizottságot, hogy a megállapodásért feláldozza az agráriumot, baloldali argentin politikusok az ipar leépüléséről beszélnek. A Mercusor országok agrárszektorának bővülése amellett, hogy megbolygathatja a jelenlegi termelési berendezkedést és foglalkoztatási arányokat komoly ökológiai problémákat is felvetnek.

Cecilia Malmström álláspontja szerint a tárgyalásokat gyorsította a dél-amerikai jelenlegi politikai klíma is. Mind a tavaly brazil elnöknek megválasztott Jair Bolsonaro, illetve a pályája vége felé közeledő Mauricio Macri argentin államfő siettette a megállapodás véglegesítését, megerősítve ezzel saját gazdasági ideológiáikat.

Egyelőre nehezen jósolható, hogy mikor lép hatályba a szabadkereskedelmi egyezmény. A megállapodás jelenlegi változatát ugyanis még az EU és Mercosur tagállamainak, valamint az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia. Az Európai Bizottság öt év alatt tervezi lezárni ezt a folyamatot, de kérdés, hogy ez elegendő lesz-e, hiszen egyes tagállamok ellenállása máris érzékelhető, főként a nagyobb mezőgazdasággal rendelkezőké, mint Írország, Lengyelország, Belgium, illetve Franciaország, és nem lenne meglepő, ha Magyarország is csatlakozna hozzájuk.