Negyven százalékos tévedés – Kiakadtak Rétvári kijelentésein a pedagógusok

Publikálás dátuma
2019.07.09. 09:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Égbekiáltó csúsztatásnak tartja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a humántárca kijelentéseit a tanárok terheléséről, béreiről és utánpótlásáról.
Az egész pedagógustársadalom felhördült, amikor Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt nyilatkozta: a magyar tanítók és tanárok töltik a legkevesebb időt a gyerekekkel, mindössze évi 608 órában tanítanak, miközben az uniós átlag 680 óra, az OECD-államok átlaga pedig 735 óra.
A pedagógusok Facebook-bejegyzései közül talán az aratta a legnagyobb sikert, amelyben egy tanítónő „feleltette” számtanból a fideszes politikust, s bebizonyította, hogy semmit nem tud az iskolai hétköznapokról, ügyeletekről, helyettesítésekről. A kötelező minimum óraszám most heti 22, ha ezt megszorozzuk a tanév 36 hetével, máris 792 órás tanításról indul a számítás. A tanítónő arról is felvilágosítja az államtitkárt, hogy – bár az E-naplóból kihagyták az ügyeletek elszámolására szolgáló rovatot –, minden pedagógusnál legalább heti egy órával nő emiatt a gyerekek között töltött idő, s máris 828 órás kötelező óránál tartanak. A háromezer fősre becsült pedagógushiány miatt további több tucatnyi órát töltenek helyettesítéssel a tanárok, a saját 46 óráját figyelembe véve így már 874 óra jön ki, ami fényévekre van a Rétvári-féle 608 órától. „Ki tanítja magának az erkölcstant?” – kérdezi az elképzelt felelés végén az államtitkárt, majd így zárja le az órát: „menjen a helyére, fiam, és piruljon el, előre szólok, maga nálam (is) megbukott...” Ugyanezt a logikát követi a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) számítása is. A szervezet alelnöke azt mondta lapunknak, fogalmuk nincs, honnan vette az Emmi a torz adatot a pedagógusok leterheltségéről, mert még a Klebelsberg Központ (KK) is sokkal több munkával számol. A központ 24 órás átlagos óraszámmal kalkulál hetente, ami a tanítási év egészében 864 órás leterheltséget jelent. Márpedig ha a tantermekben töltött idő ilyen magas, nő a háttérmunkákra, felkészülésre fordított idő is – tette hozzá Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. A vezető a világ 34 fejlett országát tömörítő OECD június közepén megjelent oktatási tanulmányára utalva kiemelte: a magyaroknál csak az orosz pedagógusok tanítanak többet, átlagosan heti 25 órát, de a nyugati államokban mindenhol kisebb a közoktatásban dolgozó pedagógusok terhelése. A szakszervezet őszre készül el egy felméréssel, amely a tanítók, tanárok valós leterheltségét mutatja meg. Nem igaz az sem, hogy jelenleg bruttó 230 ezer forintot keres egy egyetemet végzett pályakezdő pedagógus – folytatta a csúsztatások felsorolását az érdekvédő. Szerinte valóban ezt akarta elérni az oktatási kormányzat, de a valóságban csak 203 ezer forintig jutott. Totyik Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a pályakezdő bérek 2014 óta ugyan 27 százalékkal emelkedtek, csakhogy menet közben a szakmunkás minimálbér 72 százalékkal lett magasabb. Így aztán a kormány most arra kényszerül, hogy kiegészítse a kezdő diplomások bérét erre a szintre. Ugyanebben az időben 17,7 százalékos inflációt mért a KSH, vagyis az emelés alig érezhető – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető. Cáfolja a PSZ azt is, hogy az oktatásra fordított költségvetési keret egyre jobb helyzetbe hozza az ágazatot, hiszen míg 2019-ben a GDP 10,3 százaléka jut ennek a szférának, addig jövőre már csak 9,8 százalék lesz ez az arány. Az sem igaz, hogy több fiatal jön a pályára, mint ahányan nyugdíjba mennek – reagált a PSZ alelnöke a humántárca legutóbbi felvetésére. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a két év kötelező gyakornoki időt lezáró vizsgára jelentkezők száma alig haladja meg a háromezret, de a „Nők 40” lehetőséggel élni kívánókat bele sem számítva, a következő időszakban több mint négyezer pedagógus megy nyugdíjba évente.
Frissítve: 2019.07.09. 09:22

Nekik a tározó a riviéra

Publikálás dátuma
2019.07.09. 08:35

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Vékony pénztárcával a vadvizek, folyópartok és víztározók maradnak, a fizetős strandot vagy a balatonozást egy nagyobb család csak ritkán engedheti meg magának.
Irigylik a zömmel romák lakta tiszaburaiak a szintén közülük való helyi boltost, aki egy hetet tölthetett el a családjával Horvátországban. – Képzelje el, míg ők nyaraltak, még a bolt is ment, termelte a bevételt, mink meg itthon néztük, milyen gyönyörű tájakról töltik fel a videókat! – mondták el a helyiek. Szerintük hasonlóan jó anyagi helyzetben – legalábbis az itteni átlaghoz képest – még a tüzépes van, de az megfogja a pénzt, nemigen megy nyaralni. A többségnek marad az illegális fürdőzésre használt Tisza-part, amiről azt mondják: a természet olyan szépen alakítottak ki az itteni részt, mintha csak a csóró tiszaburaiaknak akart volna kedvezni vele. Van egy homokos, fövenyes szakasz, ahonnét métereket lehet begyalogolni, akkor is csak térdig ér, ide mennek azok a gyerekek, meg felnőttek, akik nem tudnak úszni. Nem messze pedig egy másik, ami gyorsan mélyül, ott akár fejest is ugrálhatnak, ha ahhoz van kedvük. – Viszünk le homokzsákot, vagy ha szerencsénk van, találunk a parton olyat, amit idesodort a víz, azt teletöltjük homokkal, egymásra rakjuk és arról ugrálunk a vízbe – mondta egy fiatal fiú. Társa hozzátette: akad, akinek még úszómatraca is van, abba kapaszkodnak össze. Ételt nem visznek magukkal – nem szokás nálunk strandolás közben enni, mondták –, legfeljebb csapvizet, ha megszomjaznának. Egy helybéli háromgyermekes férfi – aki azt kérte, ne nevezzük néven, nehogy irigykedjenek a többiek – arról beszél, hogy idén végre egy fokkal gazdagabb lehet a nyaralás, mint az előző években: közmunka helyett rendes állást sikerült szereznie, s igaz, hogy fárasztó fizikai munkát végez, de nagyobb bért is kap. – Talán elmegyünk egy-két nap Poroszlóra, láttam, van ott egy nagyon szép akvárium, meg homokos part. De még az is lehet, hogy felmegyünk Pestre az egész családdal, s eltöltünk egy napot az aqua-parkban. Sok szabadidő nincs – teszi hozzá -, csak addig kapnak pihenőt, amíg a főnökük is a szabadságát tölti, s leáll az üzem.  A nagyobb családok kétszer is meggondolják, hogy egy fizetős strandot vagy egy balatoni lubickolást beiktatnak e nyáron. A kaposvári Virágfürdőbe például egy négytagú család a legolcsóbban hétezer forintért juthat be, vagyis egy napot akkor is nehéz megúszni tízezer forint alatt, ha csak néhány frissítőt és fagylaltot vásárolnak. Sokan ezt nemhogy nyaranta többször, de egyszer sem engedhetik meg maguknak, számukra strandolási lehetőségnek marad a Deseda-tó. A somogyi megyeszékhely melletti tározó toponári részén szabadstrandot alakított ki az önkormányzat, ahol játszótér, röplabdapálya és több büfé teszi teljesebbé a pihenést, sőt, aki megteheti, még wakeboardozhat is. – A gyerekekkel ki szoktunk biciklizni – mondta Kalló Imréné. – Szép a környezet, a büfékben kétezer forintból meg tudunk ebédelni, s ha olyan a víz, fürdeni is engedem őket. Sajnos az idén meglehetősen büdös, korábban hatalmas haltetemek úsztak rajta, most tele van döglött kagylóval, így nem szívesen engedem bele őket, csak éppen megmártózhatnak, ha nagyon kimelegednek vagy összehomokozzák magukat a röplabdapályán. Kallóéknak a nyár jellemzően a Desedát jelenti, bár néhányszor egy-egy napra a Balatont is beiktatják a szünidőbe. – Vonattal megyünk-jövünk, Balatonfenyvesre szoktunk járni, ott ingyenes a strand – állította az asszony. – Persze az már drágább mulatság, hiszen csak a vonat 3500 forint négyünknek, plusz, amit elköltünk, de ennyi kell a gyerekeknek, nem tehetjük meg, hogy egész nyáron Kaposváron ülünk velük. Négy éve két hosszú hétvégét is bevállaltunk, találtunk olcsó szállást, igaz, akkor az iskolakezdés elég komoly gondot okozott, mert kicsivel többet költöttünk a Balatonon, mint terveztük. De tudja, nagyon nehéz azt mondani egy gyereknek, hogy ne egyen lángost, vagy nem kaphat két gombóc fagyit, mert nincs rá pénz. Kovács Róbert és családja is régi desedás. A háromgyerekes apuka már gyerekkorában is rengeteg nyarat eltöltött a tározó partján, igaz, akkor még a kemping mellett kellett sorban állni az egyetlen büfénél. – Anno nagyon jól éreztem magam, de bevallom, nem gondoltam volna, hogy amikor családom lesz, sem jutok majd messzebb – jegyezte meg. – Próbáljuk variálni a nyarakat, tavaly egy hétre elmentünk a Tisza-tóhoz, a gyerekek nagyon élvezték, viszont a nyár többi részét a jellemzően a játszótéren töltötték, mert még a Desedára sem maradt pénzünk, csak hetente egyszer-kétszer. Az idén viszont szinte naponta jövünk, hozunk szendvicset, innivalót, gyümölcsöt, így csak három jégkrémre kell költeni. Ha minden jól megy, augusztus 20. után, még az iskola előtt azért két-három napra elmegyünk a Balatonra is, remélhetőleg jó idő lesz. Ezenkívül a gyerekek a magyaratádi nagyszülőknél töltenek két hetet, ott vannak állatok, a kertben ellesznek egész nap. És amit az idő alatt spórolunk a nejemmel, talán elég lesz egy kis balatonozáshoz. Legalább tudnak majd mesélni valamit az iskolában, így is nagyon nehéz nekik mit mondanunk, amikor megkérdezik, mikor megyünk mi is Olaszországba vagy Horvátországba, mint több osztálytársuk?

Sietnek, hogy még a héten felfüggesszék Demeter Márta mentelmi jogát

Publikálás dátuma
2019.07.09. 08:17
Demeter Mártát, az LMP politikusát még a parlamenti vakáció előtt megfosztanák mentelmi jogától
Fotó: Tóth Gergő
Ha péntekig nem sikerül, akkor már csak ősszel nyílik alkalom rá – a kormánypárti politikusok pedig nem akarnak késlekedni.
Hivatali visszaélés gyanújával indult nyomozás az LMP-s képviselő ellen, az Országgyűlés még a nyári szünet előtt felfüggesztheti a mentelmi jogát – értesült a Magyar Hírlap.  Ismert, Demeter mentelmi jogának felfüggesztését múlt héten kezdeményezte Polt Péter legfőbb ügyész, az ellenzéki képviselőt érintő hivatali visszaélés gyanújával indult nyomozás kapcsán.
Demeter Mártát azzal gyanúsítják, hogy törvényi kötelezettségét megszegve, közérdekből nem nyilvános adatokat adott ki, és valótlanul állította, hogy a Magyar Honvédség a miniszterelnök közvetlen hozzátartozóját törvénysértő módon szállította. Demeter még ősszel egy iratbetekintést követően tett fel egy írásbeli kérdést az Országgyűlésben, azt firtatva: miképp fordulhat elő, hogy Orbán Viktor egyik lánya katonai géppel repül haza Ciprusról. Mint kiderült, a miniszterelnök gyermekével azonos nevű lány egy katonatiszt gyermeke volt. 
Bár a HM és az ügyben magukat exponáló kormánypárti képviselők rendre leszögezik, hogy „kényes, katonai információkról” volt szó, ezt követően már ők hoztak nyilvánosságra további részleteket az utazók személyes adatairól.

Így például a Kormányzati Tájékoztatási Központ közölte, hogy egy „Orbán L.” nevű parancsnokot látogatott meg Cipruson felesége és két éves leánya. Ezen túlmenően Németh Szilárd nemrég újságíróknak bemutatta azokat a dokumentumokat, amelyeket Demeter látott, ebben pedig szerepel a honvéd feleségének neve, „N. Brigitta” is. Ezekből az információkból viszont pillanatok alatt be lehet azonosítani a Cipruson szolgált honvédet és családtagjait is.
Demeter ügyét Kövér László házelnök adta ki  vizsgálatra a mentelmi bizottságnak. A testület hétfői ülésén még nem került napirendre az ügy, de ahogy Hargitai János, a bizottság KDNP-s elnöke a kormánypárti napilapnak elmondta, a testületnek egy hónapja van, hogy kialakítsa álláspontját és javaslatát az Országgyűlés elő terjessze, amely majd meghozza a végső döntést.  A parlament mostani ülésszaka pénteken véget ér, így a bizottság vagy még a héten összeül vagy már csak ősszel születhet döntés, mivel a parlamenti szünetben a bizottsági határidő is nyugszik, azaz ebben az időszakban nem kell számolni a határidő lejártával. Hargitai János az újsággal ugyanakkor azt közölte, hogy
péntekre összehívja a bizottságot, így az utolsó ülésnapon akár dönthet is a parlament Demeter mentelmi jogának felfüggesztéséről.

Szerző