Az egész pedagógustársadalom felhördült, amikor Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt nyilatkozta: a magyar tanítók és tanárok töltik a legkevesebb időt a gyerekekkel, mindössze évi 608 órában tanítanak, miközben az uniós átlag 680 óra, az OECD-államok átlaga pedig 735 óra.
A pedagógusok Facebook-bejegyzései közül talán az aratta a legnagyobb sikert, amelyben egy tanítónő „feleltette” számtanból a fideszes politikust, s bebizonyította, hogy semmit nem tud az iskolai hétköznapokról, ügyeletekről, helyettesítésekről. A kötelező minimum óraszám most heti 22, ha ezt megszorozzuk a tanév 36 hetével, máris 792 órás tanításról indul a számítás. A tanítónő arról is felvilágosítja az államtitkárt, hogy – bár az E-naplóból kihagyták az ügyeletek elszámolására szolgáló rovatot –, minden pedagógusnál legalább heti egy órával nő emiatt a gyerekek között töltött idő, s máris 828 órás kötelező óránál tartanak. A háromezer fősre becsült pedagógushiány miatt további több tucatnyi órát töltenek helyettesítéssel a tanárok, a saját 46 óráját figyelembe véve így már 874 óra jön ki, ami fényévekre van a Rétvári-féle 608 órától. „Ki tanítja magának az erkölcstant?” – kérdezi az elképzelt felelés végén az államtitkárt, majd így zárja le az órát: „menjen a helyére, fiam, és piruljon el, előre szólok, maga nálam (is) megbukott...”
Ugyanezt a logikát követi a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) számítása is. A szervezet alelnöke azt mondta lapunknak, fogalmuk nincs, honnan vette az Emmi a torz adatot a pedagógusok leterheltségéről, mert még a Klebelsberg Központ (KK) is sokkal több munkával számol. A központ 24 órás átlagos óraszámmal kalkulál hetente, ami a tanítási év egészében 864 órás leterheltséget jelent. Márpedig ha a tantermekben töltött idő ilyen magas, nő a háttérmunkákra, felkészülésre fordított idő is – tette hozzá Totyik Tamás, a PSZ alelnöke. A vezető a világ 34 fejlett országát tömörítő OECD június közepén megjelent oktatási tanulmányára utalva kiemelte: a magyaroknál csak az orosz pedagógusok tanítanak többet, átlagosan heti 25 órát, de a nyugati államokban mindenhol kisebb a közoktatásban dolgozó pedagógusok terhelése. A szakszervezet őszre készül el egy felméréssel, amely a tanítók, tanárok valós leterheltségét mutatja meg.
Nem igaz az sem, hogy jelenleg bruttó 230 ezer forintot keres egy egyetemet végzett pályakezdő pedagógus – folytatta a csúsztatások felsorolását az érdekvédő. Szerinte valóban ezt akarta elérni az oktatási kormányzat, de a valóságban csak 203 ezer forintig jutott. Totyik Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a pályakezdő bérek 2014 óta ugyan 27 százalékkal emelkedtek, csakhogy menet közben a szakmunkás minimálbér 72 százalékkal lett magasabb. Így aztán a kormány most arra kényszerül, hogy kiegészítse a kezdő diplomások bérét erre a szintre. Ugyanebben az időben 17,7 százalékos inflációt mért a KSH, vagyis az emelés alig érezhető – hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.
Cáfolja a PSZ azt is, hogy az oktatásra fordított költségvetési keret egyre jobb helyzetbe hozza az ágazatot, hiszen míg 2019-ben a GDP 10,3 százaléka jut ennek a szférának, addig jövőre már csak 9,8 százalék lesz ez az arány. Az sem igaz, hogy több fiatal jön a pályára, mint ahányan nyugdíjba mennek – reagált a PSZ alelnöke a humántárca legutóbbi felvetésére. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a két év kötelező gyakornoki időt lezáró vizsgára jelentkezők száma alig haladja meg a háromezret, de a „Nők 40” lehetőséggel élni kívánókat bele sem számítva, a következő időszakban több mint négyezer pedagógus megy nyugdíjba évente.
