Kivérezteti a kormány a bíróságokat

Publikálás dátuma
2019.07.09. 06:50

Fotó: Népszava
Elmarad a bírók béremelése, pedig a kormány megígérte.
Nemhogy emelkedne jövőre, de a költségvetési bizottság múlt heti, a 2020-as büdzséhez benyújtott összegző módosító javaslata szerint csökken a bíróságok személyi juttatásaira fordítható összeg. Vagyis annak ellenére elmarad a bírók régen esedékes béremelése, hogy arra a kormány több tagja, köztük Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és múlt heti parlamenti meghallgatásán Varga Judit leendő igazságügyi miniszter is ígértet tett.
A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) vette észre, hogy a költségvetési bizottság által a jövő évi költségvetéshez beadott úgynevezett összegző módosító javaslat – amely a 2020. évi büdzsé pénteki zárószavazása előtt már szinte biztosan nem változik – a bírósági fejezet személyi juttatásait az eredetileg tervezett 94 milliárd forintról 73 milliárd forintra csökkenti. Ez több mint 20 milliárd forintos elvonást jelent, ráadásul a bírósági kiadások visszavágása ezzel nem ér véget. A személyi juttatásokkal párhuzamosan a munkaadókat terhelő járulékokra és a szociális hozzájárulási adóra fordítható összeg is kisebb lesz - az eredetileg tervezett 18,4 milliárd helyett 14,9 milliárd.
Mivel az idei költségvetésből 73,6 milliárd jut a rendes bíróságok személyi juttatásaira, valamint 16 milliárd járulékokra és adóra, 2019-ben összességében nominálisan mintegy 1,5 milliárd forinttal nagyobb összegből gazdálkodhattak a bíróságok, mint jövőre fognak. A Kúriának – amely a rendes bíróságok mellett külön címen szerepel a büdzsében – eredetileg szánt 3,5 milliárd helyett csak 2,8 milliárd forint jut személyi juttatásokra, ami 710 millió forintos csökkenést jelent, de a Kúria által a járulékokra és az adóra fordítható összeg is csökken 124 millió forinttal. További komoly érvágás, hogy a bírósági fejezet igazságszolgáltatási beruházásaira nem az eredetileg tervezett 10,9 hanem csak 5,5 milliárd jut. A MABIE közleménye emlékeztetett: a módosítás szöges ellentétben áll azzal a nyilvánosan is hangoztatott kormányzati szándékkal, hogy legkésőbb 2020-ban nagy lépésekben rendezni kell a bírói béreket. A 2018. december 13-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy legkésőbb 2020. január 1-jével a bírák javadalmazására új bértáblát vezetnek be. A leendő igazságügy-miniszter, Varga Judit pedig épp a múlt héten - bizottsági meghallgatásán - tett ígéretet a bírói illetmény emelésére. A bírói illetményalapot érdemben utoljára 2004-ben emelték, 2016 októberében 5 százalékos növekedés volt, amit további kétszer 5 százalékos emelés követett. Miközben az ügyészeknek tavaly szeptemberben megemelték a bérüket, a bírák illetményemelése az inflációt sem követte. A MABIE számításai szerint 2004 óta a hazai átlagkereset 115 százalékkal nőtt, azonban a bírói bérek csupán 36,58 százalékkal emelkedtek. Így a bíró bérek növekedése az inflációt sem követte, az elmúlt időszakban összességében 73,66 százalékos reálbércsökkenés történt.
Szerző
Témák
bíróságok

Szintet léphet a 7. cikkelyes eljárás - mindjárt a kormányt faggatják

Publikálás dátuma
2019.07.09. 06:20

Fotó: Shutterstock
Szeptemberben hallgatják meg Magyarországot a 7. cikkelyes eljárás keretében az uniós tagállamok európai ügyekért felelős minisztereiből álló Általános Ügyek Tanácsában – tudta meg a Népszava.
A tavaly ősz óta tartó folyamatban a tárcavezetők eddig csak rövid véleménycseréket folytattak magyar partnereikkel az eljárást kezdeményező európai parlamenti jelentésben foglalt kritikus megállapításokról. A meghallgatás a strukturált párbeszéd új, fontos állomását jelenti, amelynek során a budapesti kormány képviselőinek tényszerű információkat és válaszokat kell adniuk a jogállam és a demokratikus értékek magyarországi tiszteletben tartására vonatkozó kérdésekre. Az EU július 1-jén hivatalba lépett soros finn elnöksége kiemelten kíván foglalkozni a jogállamiság kérdéseivel, és komoly előrehaladást szeretne elérni a 7. cikkelyes eljárásban. Korábban arról szóltak a hírek, hogy a finnek már a jövő heti tanácsülés napirendjére tűznék a meghallgatást. A halasztás oka, hogy előbb egyeztetni kívánnak a folyamatot kezdeményező EP illetékeseivel. Mivel a képviselő.testület a napokban állt fel, idő kell a konzultáció megszervezésére – tájékoztatták lapunkat EU diplomaták.
Frissítve: 2019.07.09. 06:30

Lakásrendelők: sok beteg, sok titok

Publikálás dátuma
2019.07.09. 06:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nem tudni, mi történik a lakásrendelőkben, és miért fizetnek a betegek – mutatott rá az ágazat gondjaira a Budai Egészségközpont vezetője.
Elhagyta a magánegészségügyi intézmények két éve létrehozott szövetségét, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületét a Budai Egészségközpont, a szervezet harmadik legnagyobb alapítója. Noha Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont vezetője továbbra is úgy gondolja, hogy szükség van a magánegészségügyi piacot átfogó szakmai szervezetre, arra ezt az egyesületet nem látja alkalmasnak. Két éve a magánegészségügy szakmai és gazdasági érdekképviseleteként alapította meg az ágazat 12 legnagyobb árbevételű szolgáltatója a Primust. Az alapítók egyike, a Budai Egészségközpont volt. Az egyesülethez tartozóknál tavaly mintegy 440 ezer orvos-beteg találkozón ötmilliónál is több diagnosztikai vizsgálat zajlott. Az alapító okirat szerint tagjaik sorába csak legalább évi egymilliárd forintos árbevételű ellátók jelentkezhetnek, kisebbek nem. Varga Péter Pál emlékeztetett: a tagok vállalták azt is, hogy egyfajta minőségi garanciarendszert hoznak létre, melybe évente külső audittal megerősítik: átláthatóan, hálapénzmentesen biztosítják a szolgáltatásokat.
– Azért vettem részt az alapításában, mert azt gondoltam, hogy a Primus az egész szektort, a lakásrendelőkben működő, illetve az egyéb kis- és középvállalkozásokat is magába olvasztja majd, és ez hatással lesz a teljes piacra – magyarázta Varga Péter Pál. – Ezzel szemben továbbra is élesen elkülönülnek a „nagy mamutok” és a kisebb szereplők. Miközben a betegek nagy többségét a lakásrendelőkben működő kisvállalkozásokban látják el. Sőt a magánegészségügy évi több százmilliárdosra becsült bevételének nagyobb hányada is az utóbbiaknál keletkezik. Azaz nem lehet az ő tevékenységük figyelembe vétele nélkül bármit lépni, gondolni a területen. Varga Péter Pál szerint nem megosztani szeretnék a magánegészségügyet, hanem épp ellenkezőleg, szélesíteni az együttműködést a szereplők között. S úgy tűnik – tette hozzá – erre jelen formájában nem alkalmas a Primus. „Miután már úgy éreztem, hogy nem tudom ezt a filozófiát ott megvalósítani, döntöttem, távozom a szervezetből.” – mondta. Arra a kérdésre, hogy miért csak most lépett, Varga Péter Pál azt felelte: tudomása szerint a kormányzat most látott neki újra a köz- és magánegészségügy kapcsolata szabályozásának. Szerinte éppen időben, mert a magán és a közellátás közötti szinergiák kiépítését már nem lenne szabad halogatni. Mint arról a G7 portál a napokban beszámolt, 2017-ben is kifejezetten gyors ütemben bővült a magán-egészségügyi szolgáltatások piaca Magyarországon, igaz ez a növekedés a múlt évre kicsit megtorpant. Ez az elemzés azonban csak a nagy cégek adatait tudta vizsgálni, miközben a forgalom mintegy 85 százalékát lebonyolító kis és a közepes méretű szolgáltatók tevékenységének java részét homály fedi. Az viszont tudható, hogy rossz a bizonylatadási fegyelem, és a kezelés leírásában, a betegnek elvben járó dokumentálásban sem erősek ezek a szolgáltatók. Ennek ellenére is az a tapasztalat, hogy miután mind nagyobb a bizalomvesztés az állami egészségüggyel szemben, aki teheti, magánorvoshoz fordul. – Az önmagában elfogadhatatlan, hogy transzparens dokumentáció hiányában nem ismerhető meg, mi történik a magánrendelőkhöz fordulókkal orvosilag, miért fizetik ki az emberek ezt az összességében több száz milliárdot. Sőt népegészségügyi közérdek is, hogy megismerhetővé váljon a magánorvoslásban kapott ellátás. De a szakmai kontroll mellett hiányzik a szektor jogi- és a pénzügyi átláthatósága is – fogalmazott Varga Péter Pál. A szakember úgy véli: a megfelelő hatékonyság eléréséhez megkerülhetetlen, hogy a magánorvoslással foglalkozók méretüktől függetlenül tartozzanak egy szakmai, érdekvédelmi szervezethez, akár a Vállalkozók Országos Szövetségén belül is. Varga Péter Pál szerint az utóbbira jó megoldás lehetne például az, ha csak az jutna működési engedélyhez, aki vállalja, hogy a hozzáfordulók kezelési adatait rögzíti az állami e-térben. Az is várható, hogy az adóhatóság előbb vagy utóbb lép, és a magánorvoslásban működő gyógyítókat is kötelezi pénztárgép használatra. Jó lenne, ha mire ez a döntés megszületik, már létezne az erős érdekvédelmi szervezete a szektornak. A Népszava úgy tudja: a Budai Egészségközpont mellett a Róbert Magánkórház is kilépett az egyesületből. A változásokról szerettük volna megkérdezni az egyesületet is, ám ők nem kívántak reagálni.
Szerző