Világörökség lett Babilon

Publikálás dátuma
2019.07.08. 15:39

Fotó: Ameer Al Mohammedaw / FAP
Újabb 27 kulturális helyszínt vett fel listájára az UNESCO bizottsága Bakuban zajló soros ülésszakán.
Felkerült a Mianmar középső területén található Bagan ősi városa, amely a buddhista művészet és építészet számtalan emlékét, templomokat, sztúpákat, kolostorokat és zarándokhelyszíneket, freskókat és szobrokat őriz, és amely a 11-13. században a Pagan Királyság fővárosa volt. Dél-Koreából kilenc úgynevezett szovont, vagyis a Csoszon-dinasztiának a nekonfucionizmust képviselő oktatási intézményét vették fel a listára. Szintén a világörökségek közé került a kanadai Writing on Stone Park, a Németország és Csehország területén áthaladó Érchegység, a 14. századtól kiépített augsburgi vízgazdálkodási hálózat, valamint a csehországi Kladruby nad Labem lovak tenyésztésére és tréningezésére használt területe. A kladrubi a világ egyik legrégebbi lófajtája. Világörökséggé vált a lengyelországi Krzsemionki prehisztorikos kvarcbányaegyüttes is. Döntöttek a nyugat-japáni Szakaiban lévő Mozu-Furuichi kora középkori temetkezési hely, valamint a Bahreinban lévő, az időszámításunk előtt 2050 és 1750 között emelt Dilmun temetkezési halmoknak, a Dilmun-civilizáció bizonyítékainak a felvételéről. Az Ausztráliai Budj Bim kultúrtáj, a Kínában lévő Liangcsu város régészeti romjai és az indiai Rádzsasztán államban lévő Dzsaipur városa, valamint az indonéz Sawahluntóban megtalálható Ombilin szénbányászat emlékei is világörökséggé váltak. A több ezer különleges, több mint kétezer éves kőkorsóról híres laoszi síkságot is beválasztották a kulturális helyszínek közé. A bizottság elfogadta az észak-macedóniai Ohrid régió természeti és kulturális örökségi helyszínének kiterjesztését is. A világörökség kulturális helyszínei közé választották az iraki Babilont. A város romjai Bagdadtól 85 kilométerre fekszenek. Babilon Kr. e. 625. és 539. között volt az Újbabiloni Birodalom fővárosa. Az ősi város környékén falvak és mezőgazdasági területek is vannak. Babilon maradványai, a külső és a belső falak, a kapuk, a paloták és a templomok emlékeztetnek az ókori világ egyik legnagyobb hatalmú birodalmára. Babilon egymást követő birodalmak székhelye volt, Hammurapi és Nebukadnezár is ott uralkodott. Az ókori világ hét csodájának egyike, az asszír-babiloni királynő, Szemiramisz függőkertje világszerte nagy hatással volt a művészetre és a kultúrára. A világörökség részei lettek az ősi vaskohászat emlékei - körülbelül tizenöt álló kemence, több más kemenceszerkezet, bánya és lakóhely - Burkina Fasóban. Douroulában a Kr. e. 8. századi nyomait találták meg annak, hogy vasat állítottak elő. A nyugat-afrikai ország más részein talált leletek pedig a vaskohászat fejlődéséről tanúskodnak. A természeti helyszínek egyike az Indiai-óceán déli részén fekvő, francia fennhatóság alá tartozó Crozet-szigetek, Kerguelen-szigetek, Amszterdam-sziget és Szent Pál-sziget, valamint 60 kis antarktiszi sziget. A francia déli és antarktiszi területek több mint 67 millió hektárnyi területen fekszenek, ahol a legnagyobb számban fordulnak elő tengeri emlősök és madarak. Itt él a királypingvinek és a sárgaorrú albatroszok legnagyobb populációja. Az izlandi Vatnajökull Nemzeti Park, Európa legnagyobb nemzeti parkja 1,4 millió hektáros különleges vulkáni terület. Tíz központi és nyolc gleccser alatti vulkán alkotja, ezek közül kettő Izland legaktívabb vulkánjai közé tartozik. A vulkanikus terület olyan felszín alatti, csak ott létező vízi élővilágnak ad otthont, amely túlélte a jégkorszakot. A vegyes - kulturális és természeti - világörökségi helyszínek között kapott helyet a brazil Paraty és Ilha Grande, a Serra da Bocaina hegyvidék és az Atlanti-óceán között húzódó táj. A vidék középpontjában a partvidéken fekvő, jó állapotban megőrzött történelmi város, Paraty áll. Ez a vidék a világ öt biodiverzitási csomópontjának egyike. A Lisszabontól 30 kilométerre fekvő Mafra-palota. A 18. századi barokk épületegyüttes négy fő része a palota, a kolostor, a könyvtár és a székesegyház. Az észak-portugáliai Bragában a Bom Jesus do Monte szentély lett a világörökség része. Oroszországból a pszkovi építészeti iskola templomait vették fel a listára. A Velikaja-folyó partján fekvő történelmi városban a 12. század óta épültek a jellegzetes építészeti iskolához fűződő templomok, kolostorok, erődítmények, tornyok és hivatali épületek. A templomok és a katedrálisok a kertek révén integrálódnak a természeti környezetbe. Gazdag biodiverzitású, hegyekkel szabdalt vulkánikus tája és különleges kulturális öröksége miatt került a listára a spanyol Kanári-szigeteki Risco Caidót. A térségben számos nyoma van a spanyol hódítás előtti kultúrának. A berber eredetű őslakók évszázadokig elszigetelten éltek, barlangi kultúrájuk két szentélyében szezonális ceremóniákat rendeztek. A Jodrell Bank Obszervatórium Északnyugat-Anglia elhagyatott részén áll, mentesen minden rádió-interferenciától. 1945 óta a világ egyik vezető rádiócsillagászati obszervatóriuma. Számos rádiótávcső és munkaépület tartozik hozzá. Az obszervatórium különösen fontos munkát végzett a meteorok és a Hold megfigyelésében, a kvazárok felfedezésében, a kvantumoptika terén és az űrhajók nyomon követésében. Az azerbajdzsáni történelmi város, a Kaukázus lábánál fekvő Seki központja is a világörökség része lett. A városközpontot a 18. században építették újjá egy természeti katasztrófa után. A város északkeleti részén áll a Kán palotája, valamint számos egykori kereskedőház. Seki 18-19. századi virágzását a selyemkészítésnek és kereskedelemnek köszönhette. Az észak-olasz Conegliano-Valdobbiadene prosecco bortermelő vidéket is felvette a listára. A venetói dombos tájon teraszos szőlőműveléssel termesztik a fehér prosecco borhoz a szőlőt. A 17. század óta művelt területeken a lejtőkkel párhuzamos és arra merőleges szőlősorok révén különleges, sakktáblaszerű tájkép alakult ki. Az Egyesült Államokból a 20. századi építész, Frank Lloyd Wright épületeit vették fel a világörökség kulturális helyszínei közé. Az építész 20. század első felében tervezett munkái közül az úgynevezett organikus építészet jegyeit viselő, pennsylvaniai Mill Runban álló Fallingwater, a wisconsini Madisonban álló Herbert és Katherine Jacobs-ház és a New York-i Guggenheim Múzeum is a listára került. A Wright által kifejlesztett organikus építészet jellegzetessége a nyitott tér, a külső és belső határok elmosódása, valamint az olyan építőanyagok, mint az acél és beton különleges felhasználása. Mindegyik épülete innovatív megoldásokat kínál a lakhatás, a munka vagy a szabadidő igényeinek kielégítésére. Wright munkája erősen befolyásolta a modern építészet fejlődését Európában.  

Velencét nem nyilvánítják veszélyeztetett várossá

A bizottság elutasította Olaszország legjelentősebb műemlék- és környezetvédelmi szervezetének, az Italia Nostrának arra irányuló kérését, hogy vegye fel a veszélyeztetett világörökségek listájára. A turizmus korlátozására irányuló kampányt két hete kezdeményezte az Italia Nostra, arra hivatkozva, hogy az olasz kormány nem képes megvédeni a lagúnák városát a tömegturizmus és a környezetszennyezés hatásaitól. A szervezet azt szerette volna elérni, hogy kitiltsák a tengerjáró hajókat a városból, és nemcsak a Szent Márk térhez vezető Giudecca-csatornából, hanem az egész Velencei-lagúnából. Egy júniusban publikált tanulmány szerint egész Olaszországban Velence a legszennyezettebb levegőjű kikötőváros. Velencét naponta több tízezer turista keresi fel, ami elviselhetetlenné teszi a helyi lakosok mindennapjait.

Szerző
Frissítve: 2019.07.08. 15:42

„Nem értem magát a kérdést sem”

Publikálás dátuma
2019.07.08. 09:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az előítéletek ellen a kommunikáció erejével küzdhetünk – véli az Osztálykép című ifjúsági regény szerzője, aki üdvözli, hogy a kommersz filmekben is szerepelnek LMBTQ karakterek.
Az Osztálykép alapvetően ifjúsági regény, amely számos témát ölel magában. Ön műfajilag hogyan definiálná, LMBTQ regényként? Inkább azt mondanám, a sok zsáner közül ez az egyik. A történet elsősorban a gyászról és az önelfogadásról szól, csak egy része az LMBTQ. A gyászfeldolgozás során az egyik főszereplő, Levente megnyílik a társainak, egyre asszertívabbá válik, és a saját nemi identitása kapcsán is őszintébb lesz. Emellett pedig van egy másik erős karakter, aki szintén az önkeresés útján áll: Ákos, aki egy elfogadó család tagja, de eközben van egy mérgező, bántalmazó párkapcsolata. Ő szintén önmaga elfogadásával tud egy másik párkapcsolatba lépni, ezáltal emelődik be igazán az LMBTQ irányvonal. Látott olyan példákat, amelyeket határozottan szeretett volna megjeleníteni vagy elhagyni a regényben? Szerintem most már nem csupán angolszász, hanem több magyar könyv is megjelent ebben a témában. Sokat köszönhetek, egy új nézőpontot Nádasdy Ádám A vastagbőrű mimóza című művének, de sok más magyar szerző is egyre bátrabban ír és gondolkodik az LMBTQ-ról. Én elsősorban azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy egy mérgező kapcsolatból hogyan lehet felépülni. Szerintem az is egy gyászfolyamat, amikor egy kapcsolatot megsiratunk, és próbálunk a saját önbecsülésünkkel együtt egy új kapcsolatot felépíteni.  A homoszexuálisokat gyakran kívülről érő támadások vagy az iskolai megszégyenítés, a bullying csupán kis mértékben jelenik meg a regényben, holott sajnos ez meglehetősen gyakori.   A bullying-szál a „harmadik fél”, Dávid részéről jelenik meg, akinek van egy erős családi háttere, amiatt lesz olyan, amilyen. Illetve annyit látunk még, hogy Levente volt korábban egy fordított bullying áldozata: gyakran maguk az elkövetők is otthoni mintákat követnek vagy a saját sérüléseik hatnak rájuk. Viszont az szándékos volt, hogy Levente közvetlen környezete, a baráti köre elfogadó; az egy mikrotársadalom, ahol fontos a megnyílás. Miközben írtam a történetet, előttem voltak például a homoszexualitással foglalkozó filmek, amiknek – bár fontos üzeneteket hordoznak –, sokszor azt éreztem, mintha csak egy végük lehetne, a homoszexuális párkapcsolat vagy tragédiába, vagy boldogtalan végbe torkollik. Én ezzel szemben szerettem volna egy boldog befejezést. Talán ez a legfontosabb üzenet: igenis mindenki megérdemli a szerelmet.  A gyász, az önelfogadás, és a homoszexualitás hasonlóan fontos kérdések a regényben. Gyakorló pedagógusként hogy látja, mennyire nyitottak a fiatalok ezekre a témákra?    Szeretném azt hinni, hogy már ezekről a dolgokról is lehet beszélni. Azt tapasztalom, hogy a gyerekek érdeklődőek, akár akkor is, ha a szexuális irányultságról van szó. Sokkal több inger éri őket, több csatorna van, ahol bizonyos tartalmakat látnak. Fontos lenne ezekről a kérdésekről értően beszélni, ahelyett, hogy takargatnánk, vagy megbélyegeznénk egymást. Pedagógusként is érdekes azt látni, hogy az ember akarva akaratlanul stigmatizál. Ez egyfajta én-védés is. Ami ismeretlen, attól tartunk, miközben hogyha elbeszélgetünk valakivel, hamar kiderülhet, amellett, hogy aszexuális, biszexuális vagy transznemű, rengeteg kincset hordoz magában. Bár a kategóriák alapvetően segítik a tájékozódásunkat, nem szabad elfelejteni, hogy emberi háttér is van mögöttük, a szociális környezet, az egyén maga. Könnyen el tudjuk kaszálni az embert a nemi identitása miatt, holott lehet, tehetséges a zenében, vagy jó vezető, bárhol megállja a helyét, és kompetens ember. Miért a szexuális irányultsága az, ami mégis mérvadó? Az elmúlt időszakban több ilyen témájú regény és film is megjelent meglehetős sikerrel, a Szólíts a neveden, a Kszi, Simon, a Cameron Post rossz nevelése, vagy az Eltörölt fiú csak néhány ezek közül. Ezek a filmek, könyvek tényleg a köztudatban forognak, foglalkoztatják a gyerekeket és a fiatal felnőtteket. Azt látom, hogy egyre nyitottabbak, sokkal bátrabban kérdeznek, akár egy szexuális felvilágosításnál azonos neműek kapcsolatára vonatkozóan is. Érdekes, ahogy ezek a kategóriák a filmes világban mozognak. Szerintem az egy nagy mérföldkő, ha egy mainstream filmbe, például egy Marvel-univerzumba bekerül egy nyíltan homoszexuális vagy transzszexuális karakter. De a Star Trek: Mindenen túl filmben is megjelenik egy homoszexuális szereplő: Sulut úgy mutatják be, mint egy kompetens karaktert, aki amellett meleg is; egy másik férfival együtt nevel egy kislányt. Kérdés, mit szólna ehhez Kövér László, az országgyűlés elnöke, aki nemrégiben úgy fogalmazott, egy normális homoszexuális nem tartja magát feltétlenül egyenrangúnak.  Nagyon befolyásolja a társadalmunkat, hogy milyen a politika. Viszont fontosnak tartom, hogy ennek ellenére is beszéljünk ezekről a tartalmakról. Ha csak egy csatorna van, aki megmondja mit gondolj – ez lehet politikus, családtag vagy bárki –, az sosem jó. Mert ki ő, hogy megmondja? Ki ő, hogy úgy gondolja, egy elvált szülő vagy egy homoszexuális pár nem család? Miért ne lehetnénk egyenrangúak? Nem értem magát a kérdést sem. Nehéz az ellen harcolni, ha valaki kihelyezi magát és úgy alkot véleményt. Hogyan lehet harcolni ellene?  Azt gondolom, a művészet az egyik leghatékonyabb eszköz, hogy képviseljük azt, amiben hiszünk. Szerintem bárki tud tenni azért, hogy elfogadóbbá váljon a környezete. Én azt tanultam, az embernek elsősorban magával van feladata, magát kell fejlesztenie, és ahogy tanul önmagáról, úgy a környezetére is képes hatni. Pedagógusként is azt látom, hogy fontos a példamutatás. Az iskola is egy mikrotársadalom, hatalmas jelentősége van annak, hogy ott miről van szó, miről tudunk beszélni. A regény – ami kerülhet egy középiskolás diák, tanár, vagy bárki kezébe – szintén fontos üzenetet hordoz a kérdésfelvetésekkel. Míg azonban azt látjuk, hogy a világ egyes részein teljesen természetes az LMBTQ közösség tagjának lenni, addig hazánkban még mindig felvetődhetnek olyan vélemények, mint a Mi Hazánk Mozgalom részéről, akik szerint a Pride résztvevői nem a homoszexuálisok mellett, hanem a család és a tradícionális értékek ellen demonstrálnak. Mintha egy kettéosztott világban élnénk, ahol mikrokörnyezet áll mikrokörnyezettel szemben.  Én a tudásban és az ismeretben hiszek. Jó, amíg el tudjuk oszlatni a félreértéseket, minthogy egyszerűen hallgatunk, vagy a szőnyeg alá söpörjük azokat. Gyakran úgy érzem, mintha a szülők, pedagógusok és a gyerekek más-más táborba tartoznának, és a pedagógus mediátor szerepbe kerül a szülők és a gyerekek között. Valóban erős lehet, hogy mit hoz valaki otthonról, de én abban bízom, a saját példánkon vagy személyes beszélgetéseken keresztül talán meg tudunk nyílni egymásnak. Ehhez sok munka kell; az előítéletek mélyen gyökereznek, és a falak csak az odafordulással és a kommunikáció erejével dőlhetnek le. 

Névjegy

Krausz Emma pedagógus, író. Az említett kötet a Twister Media [bekezdés] programjának első nyertese. A mentorprogram keretében kiírt pályázatra beérkezett kéziratokról négytagú zsűri dönt, a kiválasztott műveket kiadják, és a kiadó szakmai mentorálást is nyújt a szerzőknek.  Infó: Krausz Emma: Osztálykép, Twister Media, 2018.

Szivárványzászló közintézményen

 „A 21. században senkinek sem szabad félnie amiatt, hogy kit szeret, senkinek sem szabad szégyenkeznie amiatt, hogy kit szeret. Ha két ember együtt akar lenni, joguk van méltóságban élni, mindennemű jogi korlátozás és társadalmi előítélet nélkül” – írta június elején, a Pride hónap kezdetén Karácsony Gergely Facebook-bejegyzésében, amelyben arról számolt be, hogy a Zuglói Polgármesteri Hivatal épületének homlokzatára tűzte a szivárványzászlót. Nagy felháborodást keltett azonban, hogy a zászlót az éj leple alatt ismeretlenek levették és ellopták. Karácsony Gergely az ügyben feljelentést tett, és újra kitűzték a zászlót az önkormányzat homlokzatára. A szexuális kisebbségek jogegyenlőségéért folytatott küzdelmének szimbóluma magyar közintézményekben ritkán kerül ki, és többnyire nem hivatalos úton: legutóbb, május 18-án a Kövér László homofób kijelentései ellen zajló tüntetésen lógatta ki az Országgyűlés ablakából a Demokratikus Koalíció frakciója. A világ számos pontján viszont mostanra meglehetősen megszokottá vált a szivárványszínű zászló kitűzése és az egyenlőség hirdetése, legalább a Pride hónap idejére. Egy a diákok választását elősegítő, a Cambridge-i kollégiumokat pro és kontra érvek mentén felsorakoztató listán például az ellenérvek között szerepel, ha az adott kollégiumra nincs kitűzve az LMBTQ zászló.

Szerző
Témák
LMBTQ interjú
Frissítve: 2019.07.08. 11:47

Meghalt Ambrus Zoltán, az Irigy Hónaljmirigy tagja

Publikálás dátuma
2019.07.07. 23:44

Fotó: Shutterstock
A szomorú hírt a zenekar közösségi oldalán osztotta meg.
"Nyugodj békében Zoli! Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a mai napon életének 54. évében hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Ambrus Zoltán az Irigy Hónaljmirigy együttes örökös tagja. Nincsenek szavaink, csak a mérhetetlen fájdalom és a gyász. A család kérésére további információt nem kívánunk közölni, ezért kérünk mindenkit - elsősorban a média munkatársait -, hogy ezt tartsák tiszteletben. Köszönjük a megértést" - olvasható az együttes Facebook-oldalán.
Szerző
Témák
gyász
Frissítve: 2019.07.08. 00:23