Táborba sem engedik gyerekeiket a szegények

Publikálás dátuma
2019.07.09. 07:25

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Bass László szociológus szerint a magyar gyerekek százezreinek elképzelhetetlen bármilyen nyaralás.
Ha egy család nem engedhet meg magának évente egyszer egy egyhetes nyaralást, jó eséllyel benne van a szegénység és a társadalmi kirekesztés veszélyének kitett háztartások körében. A szegénységi mutatók ugyan minden uniós tagállamban javulnak, a magyar eredmények papíron a kontinens átlagánál is látványosabbak, de még a tavaly mért 19,6 százalékos arány is majdnem 1,9 millió embert sorolt ebbe a körbe. Ők nagy valószínűséggel nem járnak üdülni. A KSH és az Eurostat adatai szerint a nem utazóknak csak a fele marad otthon a pénztelenség miatt, de két éve egy banki kutatás azt mutatta ki, az otthon maradók 71 százalékának nem volt elég pénze az üdülésre. A statisztikák sok mindent elfednek, például azt is, hogy a nyaralás kérdésében milyen óriási a szakadék a magyar háztartások között – hangsúlyozta a Népszavának Bass László. Az ELTE szociológusa szerint a középosztály iskoláiban a hetedikes, nyolcadikos diákok körében már nagyon kilóg a sorból, aki még nem nyaralt tengerparton, miközben gyerekek százezreinek elképzelhetetlen bármilyen utazás, nyaralás. Ez a távolság a két csoport között egyre csak nő, ebben az értelemben is szétszakadt az ország. Tíz év alatt 20-ról 14 százalékra, egyes térségekben 10 százalékra csökkent a szegénység veszélyének kitett gyerekek aránya, de ez csak az átlagot mutatja. A gazdasági értelemben javuló térségek kiugróan jó eredményei mellett vannak régiók, ahol az utóbbi évtizedben a gyerekek fele mindvégig szegénységben élt és így él ma is. Borsodban, az Észak-Alföldön, Dél-Dunántúlon vagy a Viharsarokban a fiatalok úgy nőnek fel, hogy nem ismerik a polgári értelemben vett nyaralást, soha nem mentek még üdülni, a legtöbben még nem tették ki a lábukat a szüleik falujából – vázolta a lesújtó helyzetet a Gyerekesély Egyesület alelnöke. Minden gyerek számára fontos lenne, hogy lásson többféle települést, megtapasztalja, hogy kell viselkedni, ha nem a megszokott környezetében van. Az egyesület munkatársai azonban sok olyan, a Balatontól 20-25 kilométerre lévő faluban dolgoztak az utóbbi időben is, ahol a 8. osztályos gyerekek nagy része még soha nem járt a magyar tengernél. A nyaralási lehetőségeket korlátozza az is, hogy a sokat emlegetett Erzsébet-táborok a középosztály gyerekeinek szólnak, ha pedig egy olyan civil szervezet jelenik meg, amelyik kifejezetten a hátrányos helyzetű gyerekeknek akar tábort szervezni, a szülők eltiltják a csemetéiket a nyaralástól – mutat rá a korlátokra Bass László. A családok bizalmatlanok, köztük nincs benne a hétköznapi kultúrában a nyaralás, táborozás és nem merik elengedni a gyerekeket, mert az óvodai és iskolai hétköznapokban eddig csak kirekesztéssel találkoztak. Elenyészően kevés pedagógus, egészségügyi dolgozó tud és akar közvetlen kapcsolatot építeni velük, bizalom nélkül pedig marad a tiltás a nyaralásnál is. Ehhez társul, hogy szégyellik a ruhájukat, felszerelésüket is, hisz egy mélyszegénységben élő gyereknek nincs strandfelszerelése a tóparti táborozáshoz és tudják, az ingyenes tábor is költséggel jár. – A vágyak is szűkösebbek ebben a körben – állítja a szociológus egy korábbi csereháti kutatásukat idézve, ahol megkérdezték a gyerekeket, hová mennének kirándulni, ha lenne rá lehetőség. Azt felelték, jó lenne eljutni Edelénybe, ami egy 20 kilométerre lévő, meglehetősen unalmas kisváros. Nem gondolkodnak tópartban, túrázásban, nem ismerik, nincs hát rá igény sem. Otthagytunk, elfelejtettünk egész régiókat, ezeken a területeken nincs javulás, innen biztosan nem mennek nyaralni se a felnőttek, se a gyerekek – hangzik Bass László összegzése.

A közpénzpumpa sem segített Mészáros Lőrinc egykori húsüzemén

Publikálás dátuma
2019.07.09. 07:20
Képünk illusztráció
Fotó: Mohssen Assanimoghaddam / AFP
A gyárat azután is milliárdokkal sámfázták ki, hogy a leggazdagabb gázszerelő túladott alkalmi befektetésén.
A bíróság fizetésképtelenné nyilvánította a Bakony Hús Kft.-t  és elrendelte  a felszámolását – értesült a 24.hu. Emlékeztetnek: arról a veszprémi húsüzemről van szó, amely Mészáros Lőrinc felcsúti multimilliárdos céghálójába tartozott 2016 nyaráig, és amelyiknél a tulajdonosváltás után sem apadtak el a közpénzforrások. 
A bírósági végzés június elején kelt, a sorsdöntő felszámolás iránti kérelmet pedig áprilisban adták be – ekkor, áprilisban derült ki az is, hogy Puskás-kolbásszal akart tarolni Mészáros Lőrinc a vergődő magyar sertésfeldolgozók között, de 1,2 milliárd forint tőkeemelés után dolga végezetlen eladta a Bakony Hús Kft.-t. Az új tulajdonos sem tudott kasszát robbantani, azt, hogy milyen nehéz helyzetbe került a veszprémi üzem, azt itt ecsetelte az Index. Pedig papírforma szerint több mint kétmilliárd forint közpénzzel próbálták egyengetni a cég útját.
A finanszírozók között volt Matolcsy György jegybankelnök rokonának bankja, az azóta már bedőlt Növekedési és Hitel Bank Zrt., erről árulkodott egy 600 millió forintos jelzálogbejegyzés, és a hitelbiztosítéki nyilvántartásban 1,458 milliárd forinttal felbukkant a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. is. A Portfólió áprilisban még arról cikkezett, hogy uniós támogatásra érdemesítették a Bakony Húst. Az uniós gazdaságfejlesztési operatív programból (GINOP) csaknem 750 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, a veszprémi telephely komplex technológia- és infrastruktúra-fejlesztésére. Figyelemre méltó, hogy az idén márciusban zárult pályázat 48 győztese közül csupán négyen jutottak a maximális összeghez, ebbe az elitcsapatba fért be a Bakony Hús. (Az állam által többször kistafírozott Pápai Hús is szerepelt a győztesek listáján, igaz, csak 747 millióval.)
Májusban még arról szóltak a hírek, hogy az említett, 750 millió forint uniós támogatás nem veszett el végérvényesen, sőt a cég eladásáról tárgyalnak, befektető mentheti meg a húsfeldolgozót. A cégközlönyben megjelent hirdetmény szerint azonban invesztor helyett a felszámoló, Marjasné  Endrédi Zsuzsa  vette át az irányítást Veszprémben – írja a hírportál. A cikket teljes terjedelmében itt olvashatják el.
Szerző

Kivérezteti a kormány a bíróságokat

Publikálás dátuma
2019.07.09. 06:50

Fotó: Népszava
Elmarad a bírók béremelése, pedig a kormány megígérte.
Nemhogy emelkedne jövőre, de a költségvetési bizottság múlt heti, a 2020-as büdzséhez benyújtott összegző módosító javaslata szerint csökken a bíróságok személyi juttatásaira fordítható összeg. Vagyis annak ellenére elmarad a bírók régen esedékes béremelése, hogy arra a kormány több tagja, köztük Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és múlt heti parlamenti meghallgatásán Varga Judit leendő igazságügyi miniszter is ígértet tett.
A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) vette észre, hogy a költségvetési bizottság által a jövő évi költségvetéshez beadott úgynevezett összegző módosító javaslat – amely a 2020. évi büdzsé pénteki zárószavazása előtt már szinte biztosan nem változik – a bírósági fejezet személyi juttatásait az eredetileg tervezett 94 milliárd forintról 73 milliárd forintra csökkenti. Ez több mint 20 milliárd forintos elvonást jelent, ráadásul a bírósági kiadások visszavágása ezzel nem ér véget. A személyi juttatásokkal párhuzamosan a munkaadókat terhelő járulékokra és a szociális hozzájárulási adóra fordítható összeg is kisebb lesz - az eredetileg tervezett 18,4 milliárd helyett 14,9 milliárd.
Mivel az idei költségvetésből 73,6 milliárd jut a rendes bíróságok személyi juttatásaira, valamint 16 milliárd járulékokra és adóra, 2019-ben összességében nominálisan mintegy 1,5 milliárd forinttal nagyobb összegből gazdálkodhattak a bíróságok, mint jövőre fognak. A Kúriának – amely a rendes bíróságok mellett külön címen szerepel a büdzsében – eredetileg szánt 3,5 milliárd helyett csak 2,8 milliárd forint jut személyi juttatásokra, ami 710 millió forintos csökkenést jelent, de a Kúria által a járulékokra és az adóra fordítható összeg is csökken 124 millió forinttal. További komoly érvágás, hogy a bírósági fejezet igazságszolgáltatási beruházásaira nem az eredetileg tervezett 10,9 hanem csak 5,5 milliárd jut. A MABIE közleménye emlékeztetett: a módosítás szöges ellentétben áll azzal a nyilvánosan is hangoztatott kormányzati szándékkal, hogy legkésőbb 2020-ban nagy lépésekben rendezni kell a bírói béreket. A 2018. december 13-i kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy legkésőbb 2020. január 1-jével a bírák javadalmazására új bértáblát vezetnek be. A leendő igazságügy-miniszter, Varga Judit pedig épp a múlt héten - bizottsági meghallgatásán - tett ígéretet a bírói illetmény emelésére. A bírói illetményalapot érdemben utoljára 2004-ben emelték, 2016 októberében 5 százalékos növekedés volt, amit további kétszer 5 százalékos emelés követett. Miközben az ügyészeknek tavaly szeptemberben megemelték a bérüket, a bírák illetményemelése az inflációt sem követte. A MABIE számításai szerint 2004 óta a hazai átlagkereset 115 százalékkal nőtt, azonban a bírói bérek csupán 36,58 százalékkal emelkedtek. Így a bíró bérek növekedése az inflációt sem követte, az elmúlt időszakban összességében 73,66 százalékos reálbércsökkenés történt.
Szerző
Témák
bíróságok