Luxuscikk a kenyér és a krumpli, brutálisan nőttek az élelmiszerárak

Publikálás dátuma
2019.07.09. 10:51

Fotó: JAN WOITAS / AFP
A kenyér 8 százalékkal, a zöldségek közel 17,7 százalékkal lettek drágábbak mint egy évvel korábban, pedig már akkor is nőttek a fogyasztói árak.
A fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak júniusban az egy évvel korábbinál, májushoz viszonyítva az árak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Az év első hat hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 3,5 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított maginfláció 3,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, és 0,2 százalékkal nőtt májushoz képest.
Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk, és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. Májusban 3,9 százalékos volt a fogyasztói árak növekedése az előző év azonos időszakához képest.
Az élelmiszerek ára átlagosan 5,8 százalékkal nőtt tavaly júniushoz viszonyítva. Ezen belül az idényáras élelmiszereké 17,7, a sertéshúsé 12,1, a liszté 11,4, a péksüteményé 8,6, a kenyéré 8,0 százalékkal magasabb, a tejé 5,7, a kávéé 4,3, a tojásé 2,6 százalékkal alacsonyabb lett.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,1, ezen belül a dohányáruké 9,5 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,1, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 6,0 százalékkal kellett többet fizetni. A járműüzemanyagok ára viszont 1,3 százalékkal mérséklődött

Három év alatt 8,4 százalékos emelkedés

A fogyasztói árak folyamatosan emelkednek, hiszen tavaly júniusban is átlagosan 3,1 százalékkal voltak nagyobbak 2017 azonos időszakához viszonyítva – derül ki a hivatal gyorstájékoztatójából. 2017 júniusában pedig csak 1,9 százalékos volt a növekedés, ha 2016-os adatokkal vetjük össze.

Májushoz képest még jobb a helyzet

Májushoz viszonyítva azonban az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött júniusban, meghatározóan az idényáras élelmiszerek árának 2,4 százalékos csökkenése miatt. Enélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt. Az élelmiszereken belül a sertéshús 2,1, a kenyér 1,0, a sajt 0,5 százalékkal drágult, a többi tejtermék ára összességében 1,5 százalékkal csökkent. A szolgáltatásokért 0,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a sport- és múzeumi belépők ára 1,9 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,5, az üzemanyagoké 3,7 százalékkal csökkent. A lassulást két fő tétel okozta, az üzemanyagok árának csökkenése, illetve a dohánytermékek jövedéki adójának bázisból való részbeni kiesése - mondta az adatok ismertetésekor Quittner Péter, a KSH osztályvezetője.
Szerző

Ismét adategyeztetésről leveleznek a bankok

Publikálás dátuma
2019.07.09. 08:10

Fotó: Népszava
Haladékot kaptak az átvilágításra a pénzintézetek, cserébe értesíteniük kellett az adatokkal még adós ügyfeleiket. Mégsem csak ők kaptak levelet.
A két éve hatályos pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni törvény értelmében a pénzintézeteknek az idén június 26-ig kellett volna végezniük az adategyeztetéssel. Hogy ez nem fog menni, arról már június elején érkeztek hírek. A Pénzügyminisztérium akkori adatai szerint a mintegy 10,6 millió pénzforgalmi számla közül 2 milliónál még nem történt meg az adategyeztetés, így ezeket a határidő lejártával zárolni kellett volna. A várható felháborodás elkerülése érdekében az utolsó pillanatban módosították is a törvényt. Varga Mihály pénzügyminiszter nyár végéig adott volna haladékot, holott a Magyar Bankszövetség szeptember 30-ig szeretett volna időt nyerni tagjai számára. Végül a törvényalkotási bizottság javaslatára október 31. lett a végső dátum. A módosítás értelmében ugyanakkor a hatálybalépést követő három munkanapon belül, azaz június végéig a pénzintézeteknek értesíteniük kellett azon ügyfeleiket, akiket még nem világítottak át teljes körűen. Az adategyeztetési kötelezettség körül korábban rengeteg volt a félreértés: azok is bementek a bankba, akiknek nem kellett volna, fölöslegesen terhelve ezzel az ügyintézőket. Az egyeztetési kötelezettség azonban nem mindenkire vonatkozik. A lakossági ügyfelek közül csak azokra, akik még 2017 júniusa előtt nyitottak számlát, és azóta vagy nem jártak a bankban, vagy ottlétükkor nem kérték el tőlük személyazonosító okmányaik másolatát. Korábban ugyanis az igazolványokról nem feltétlen készültek másolatok, ám ezt az új szabály kötelezővé teszi. A céges számlával rendelkezőknek viszont mindenképpen el kell végezniük az azonosítást: nyilatkozniuk kell a szervezet tényleges tulajdonosáról, valamint annak kiemelt közszereplői státuszáról. A pénzintézetek azonban korábban nem csak az érintetteknek küldtek ki értesítést. Mint egyik olvasónk panaszkodott: olyan levelet kapott, amely alapján nem tudta eldönteni, van-e feladata az adategyeztetéssel, mert csak egy általános tájékoztatás volt benne. A lapunk által megkérdezett bankok most csak azokat az ügyfeleket értesítették ki június végéig, amelyek még tartoznak az adatokkal. Válaszaik alapján egyébként valószínűleg nem kellett volna 2 millió bankszámlát zárolni: a véghajrában úgy tűnik, az érintett ügyfelek túlnyomó részétől sikerült az adatokat bekérni. Igaz, némely bank most is meglehetősen szemérmesen válaszol arra a kérdésre: hány ügyfelüket nem tudták a június 26-i határidőre átvilágítani. Az OTP csupán egyetlen mondatban reagált: „az érintett ügyfelek értesítése rendben megtörtént."Az MKB Bank azt közölte: mind lakossági, mind vállalati ügyfeleik „nagy számban tettek eleget” adategyeztetési kötelezettségüknek a határidő leteltéig. Az Erste Banknál tájékoztatásuk szerint „elenyésző az újraazonosítatlan ügyfelek száma”. A K&H-nál az ügyfelek 2-3 százaléka nem végezte még el az adategyeztetést. Jelezték azt is: bár azon dolgoznak, hogy a törvényi határidőig az összes érintett ügyfélnél megtörténhessen az újraazonosítás, a nem friss értesítési adatokkal rendelkező ügyfelek elérése, ahogyan az eredeti határidőnél, úgy most is gondot okoz. A Budapest Bank ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet: a pénzmosás elleni törvény értelmében az ügyfeleknek az átvilágítási adatuk változását – köztük a címváltozást is - be kell jelenteniük öt napon belül. Ha az érintettek nem érhetők el, és nem tesznek eleget a követelményeknek, akkor a számlájukat a határidő lejárta után zárolják. A Budapest Bank lakossági ügyfeleit ugyanakkor nem érinti az újraazonosítási kampány, mivel a jogszabály által megkövetelt adatokat a korábban lefolytatott ügyfél-azonosítási folyamat során rögzítették. A vállalati ügyfelek estében pedig június 26-ig 90 százalékos volt az újraazonosítást elvégzők aránya. A CIB Bank arról tájékoztatott: az aktív magánszemély ügyfelek 11 százaléka nem tett még eleget az adategyeztetési kötelezettségnek, ugyanakkor a legalább havi rendszerességgel pénzforgalmat bonyolító ügyfelek estében az arány csupán 3 százalék. A céges számlával rendelkezők 20 százaléka nem pótolta még a hiányzó dokumentumokat, viszont azon céges ügyfelek aránya, ahol egyetlen rendelkező sem azonosította még magát, csak 5,5 százalék. Arra a kérdésünkre, hány levelet küldtek ki június végéig, egyetlen bank sem közölt konkrét adatot, csupán azt írták: minden érintettet értesítettek.     

A biztosítóknak is van még dolguk

Olvasónk jelezte: biztosítójától olyan levelet kapott a napokban, amiből nem derül ki, be kell-e mennie adatot egyeztetni. Mint mesélte: a biztosító a június 26-i határidő lejárta előtt egy héttel küldött neki felszólítást, hogy nyilatkozzon: kiemelt közszereplőnek számít-e. Mivel a dokumentumot postafordultával visszaküldte, igencsak elcsodálkozott, amikor június végén újabb értesítést kapott. A levélben az állt: „amennyiben Ön még nem intézkedett ezzel (az adategyeztetéssel. A szerk.) kapcsolatban, úgy azt megteheti 2019.10.31-ig, amennyiben pedig Ön már eljuttatta társaságunkhoz a szükséges dokumentumokat és iratmásolatokat, úgy egyelőre további teendője nincsen.” Sokáig egyébként nem is volt közismert, hogy az adategyeztetési kötelezettség nem csak a bankokat érinti, hanem például a biztosítókat is. A jegybank nemrégiben fel is hívta a figyelmet: a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartoznak az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak, befektetési szolgáltatók, valamint az életbiztosítási számlákat vezető biztosítók is.             

Szerző

324,81 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.07.08. 19:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben hétfő este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 324,81 forintra emelkedett este hét órakor a reggel fél hét körül jegyzett 324,18 forintról. Az euró hétfőn 323,87 forint és 324,88 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama alig változott, 291,57 forintról 291,61 forintra emelkedett, a dolláré pedig 288,76 forintról 289,66 forintra változott. Az euró a reggeli 1,1227 dollár után este 1,1215 dolláron állt.
Szerző
Témák
forint euró dollár