Tüntetők szándékos lejáratása miatt fizethet kártérítést az Origo

Publikálás dátuma
2019.07.09. 15:32

Fotó: Népszava
A TASZ képviselte a demonstrálókat, akiknek úgy használta képét a kormánypárti oldal, mintha leköpködtek volna papokat egy rendezvényen. Az ítélet jogerős.
"A bíróság kimondta, amelyre a propaganda gépezet működése kapcsán mi is többször felhívtuk a figyelmet: a kormányt kritizáló civil szervezetek, aktivisták, a tüntetésen résztvevők önkényes és szándékosan lejáratása nem része a sajtószabadságnak" - írja keddi közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
A jogvédők két tüntetőt képviseltek, akik képét egy papok leköpködéséről szóló cikk illusztrálására használt az Origo, mintha csak ők erőszakoskodtak volna az egyházi vezetőkkel. Ügyfeleik a tüntetésen részt vettek, az egyházi vezetőkkel szembeni erőszakos cselekményekről azonban csak a róluk szóló tudósításokból szereztek tudomást.
Jóhírnév sérelem miatt indult eljárás a kormánypárti portál ellen.

Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék elutasította keresetet, elsősorban arra hivatkozva, hogy bár a képen az ügyfeleink felismerhetőek, a kép alatti aláírás és a cikk nem nevezte meg őket személyesen az atrocitások elkövetőiként. Azzal is érveltek, hogy az őket is ábrázoló képet tömegfelvételként kell értékelni, ezért hozzájárulásuk sem a kép elkészítéséhez, sem felhasználásához nem szükséges. Az ítélet ellen fellebbezett a TASZ: ügyfeleik ugyanis nem a hozzájárulásuk hiányában készült kép közzétételét sérelmezték, hanem azt, hogy
a tüntetésen készült képüket szándékos lejáratás céljából egy olyan, egyértelműen elítélendő esemény illusztrálásához használták fel, amelyen nem vettek részt.

A másodfokon eljáró Ítélőtábla jogerős ítéletében nekik adott igazat. Az Origót fejenként 300 ezer forint sérelemdíj megfizetésére is kötelezték, a képet azonban nem kell eltávolítaniuk - ebben a vonatkozásban felülvizsgálat kérelmét fontolgatja a TASZ, a jogsértés valódi megszüntetését ugyanis ez jelentené.
Szerző
Frissítve: 2019.07.09. 15:38

Életnagyságú bálnaszobrok a műanyagáradat megállításáért a Parlament előtt

Publikálás dátuma
2019.07.09. 14:54

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A Greenpeace életnagyságú, hulladékokból kiemelkedő bálnaszobrokkal hívja fel a figyelmet a Kossuth téren, a Parlament előtt a műanyagszennyezés mindenkit érintő problémájára.
Az akcióra a műanyagmentes július akció keretében kerül sor, ami jó alkalom arra, hogy egyénileg is nemet mondjunk az egyszer használatos műanyagokra, azonban ez önmagában nem elég, sokkal átfogóbb változásokra van szükség - hangsúlyozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője kedden a Kossuth téren. A Greenpeace Magyarország a kormánytól is lépéseket vár, így petíciójában - amelyhez már csaknem 200 ezer ember csatlakozott - az egyszer használatos műanyag szatyrok betiltását követeli. A Greenpeace műanyagszemét-tengerből kiemelkedő három és hat méter magas bálnákat ábrázoló installációjához nyolc olasz strandon gyűjtötték a szemetet. A több országban már kiállított bálnák két napon át lesznek láthatók Budapesten, kedden délig a Parlament előtt, szerdán pedig a Deák Ferenc téri templom előtt figyelmeztetnek a világunkat elárasztó műanyagszennyezésre. Az installációt ezt követően Lengyelországban állítják ki. Simon Gergely a sajtótájékoztatón elmondta: eddig több ország tett már hatékony lépéseket a műanyagszennyezés ellen, így Romániában ettől az évtől jelentősen korlátozták az eldobható zacskók forgalmazását, Ausztriában pedig a napokban döntöttek a műanyagzacskók teljes körű betiltásáról. A környezetvédő felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon továbbra sincs érdemi döntés a műanyagáradat megállítására. Mint mondta, évente 300 millió tonna műanyagot termelünk, aminek körülbelül a fele egyszer használatos műanyag. Egy friss adat szerint Magyarország legnagyobb folyója, a Duna naponta 4,2 tonna műanyag hulladékot szállít a Fekete-tengerbe. "Tehát mi is hozzájárulunk a műanyagszennyezéshez" - figyelmeztetett Simon Gergely. Felidézte, hogy a Greenpeace Magyarország a greenpeace.hu/stopmuanyag petíciós oldalon tavaly kezdett aláírást gyűjteni az egyszer használatos műanyag szatyrok betiltásáért. Ezt követően a szervezet a petícióhoz tavaly őszig csatlakozó 120 ezer aláírót képviselve kereste meg az illetékes minisztériumot. Az eldobható műanyagok, ezen belül a zacskók korlátozásáról szóló törvénytervezetet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) el is készítette, azonban azt a kormányzat végül nem támogatta, és azóta sem tett semmit a műanyagszennyezés ellen - közölte Simon Gergely. Mint felidézte, későbbre ígértek döntést, amikor megszületik az uniós jogszabály. Időközben ez megtörtént, a szervezet petíciójához pedig eddig csaknem 200 ezer ember csatlakozott. Ezért ismét felhívjuk a döntéshozók figyelmét a műanyagzacskók betiltására - mondta. A környezetvédő beszélt arról is, hogy a műanyagok begyűjtése közben az derült ki, hogy a műanyaghulladékok többségéért ugyanazok a nagyvállalatok felelősek a világon mindenhol, példaként a Coca-Colát, az Unilevert és a többi között a Nestlét említette.

Balatoni szürreál: a szezon után el is készülhetnek a szabadstrandok

Publikálás dátuma
2019.07.09. 13:49

Fotó: Röhrig Dániel
Szürreális megoldást vázolt Dömötör Csaba: ősszel fejeződhet be a szabadstrandok felújítása, de a főszezonban le kell állni a munkával. Az ötlet nem jött be.
Újabb, Örkény-egypercesbe illő fordulattal színesedett a balatoni strandbotrány. Két hete írtuk meg, hogy Magyar Turisztikai Ügynökség végül engedett a határidőkkel (saját hibájukon kívül) küzdő önkormányzatoknak, és azok júliusban is dolgozhatnak a szabadstrandok felújításán – most viszont kiderült, hogy a munkálatok ősszel is tarthatnak majd egyes helyszíneken. 
A strandügy részleteit Mesterházy Attila szocialista képviselő firtatta négy levelében június 21-én, olyan, nem mellékes pontokra kérdezve rá, hogy a „A Magyar Turisztikai Ügynökség miért írta ki késve a pályázatot a balatoni sétányok felújítására”  - vagy hogy mikor kötötték meg a támogatási szerződéseket erre az érintett önkormányzatokkal, és miért nem engedélyezik a munkálatok meghosszabbítását. 

Később is befejezhetik, de előbb fejezzék be

A levelekre két héttel később, egy dokumentumban válaszolt Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinet államtitkára –  érdemben azonban csak egyetlen kérdésre reagált: lesz hosszabbítás, mert több önkormányzat ezt kérte. És itt kezdődik szürreális rész, hiszen Dömötör azt írja, az MTÜ őszre tette át a határidőt, hogy a lassabban haladó önkormányzatok befejezhessék a különböző adminsztratív és műszaki munkákat. Ám a támogató kérésére 
úgy kell dolgozniuk, hogy közben „június 30-ig a munkálatok lezárását végezzék el, a strandfelületeket tegyék használatra alkalmassá.” Kérdés, hogy egy félkész strandot hogy lehet balesetveszély nélkül átadni a fürdőzőknek.

 A helyzetet csak bonyolítja, hogy Dömötör július 8-i keltezésű levelében június 30-i határidőt említett, miközben lapunk már beszámolt az MTÜ meghátrálásáról; nem kizárt, hogy az államtitkár még valamikor  június vége előtt írhatta meg válaszlevelét, ami a napokban jutott el Mesterházyhoz.

Az időjárás a hibás

A válaszban csak a felelősség elkenése egyértelmű. A csúszás okaként Dömötör elegánsan az időjárási körülményeket és az engedélyezési eljárásokat említette, azt szóba sem hozva, hogy éppen az MTÜ miatt kellett hosszabbítani. A turisztikai szervezet ugyanis információink szerint csak az év elején hirdette meg a szabadstrandok felújítására kiírt pályázatot, amire a befutó önkormányzatok május végén kaphattak pénzt. Ami azt jelentette, átlagosan két hónap maradt a fejlesztésekre, csakhogy májusban két hétig szinte végig szakadt az eső, ami lehetetlenné tette az érdemi munkát.  
Szerző
Frissítve: 2019.07.09. 13:57