Szárnyaló fantázia Szegeden

Publikálás dátuma
2019.07.10. 13:00
Zoltai Attila Veloci-kóka szobra
Elektrográfia. Digitális festmény. Komputergrafika. Látott már ilyen alkotásokat? Ha nem, most itt a lehetőség: Szegeden megismerkedhet a kortárs képzőművészet új és hagyományos technikáival egyaránt.
„Ez hazánk egyik legpatinásabb kiállítása, hiszen közel hatvanéves, jogfolytonos múltra tekint vissza” – mutat rá dr. Nátyi Róbert művészettörténész, a 100 kortársad képzőművészete – XL. Nyári Tárlat kurátora, mekkora jelentősége van ennek a kiállításnak. „Ez egy szabad beadásos tárlat. Két évnél frissebb alkotásokkal lehet rá pályázni, valamint a sokszínűsége szintén örökölt erénye. Itt nincsenek különböző stíluspreferenciák: a klasszikusabb és a modernebb stílusirányzatok is megjelenhetnek.” S meg is jelennek. A közel hétszáz benyújtott alkotás közül százat választott ki a háromtagú zsűri, melyet Nátyi Róbert mellett a Kossuth- és Munkácsy-díjjal elismert festőművész és képzőművész, Aknay János, valamint a Munkácsy-díjas festőművész, Nagy Gábor alkotott. „Tárlatról tárlatra nehezen érzékeli a közönség a változást. Én azonban, aki benne vagyok a folyamatban több mint egy évtizede, látom az óvatos lépéseket. Az egész kezd hasonlítani egy nagyobb, hömpölygő folyóra” – vallott színt a művészettörténész, aki szerint tehát egyre progresszívebb a kiállítás. Ahogy arra utaltunk, a képzőművészek számára alig van megkötés. Szárnyalhat a fantáziájuk. Mit kívánhatnak ennél többet? Ennek hála nemcsak a hagyományos technikákkal és megoldásokkal ismerkedhetünk meg a kiállítás látogatása során, hanem az újításokba is bepillantást nyerhetünk. De vajon mekkora rá az esély, hogy például a komputergrafikák tért hódítanak? „Azokat a klasszikus grafikai technikákat, amelyeket mondjuk az 1970-es, ’80-as években alkalmaztak – így például a rézkarcokat és a fametszeteket, valamint akkoriban nagyon erősen integrálódott a fotóművészet a grafikai műfajokba -, úgy néz ki, felülírta az idő. Ez nem jelenti azt, hogy nem készülnek ilyen technikával nagyon magas szintű alkotások, de azért az látható, hogy a grafikusok is igyekeznek a korábbi merev kötöttségeket felülírni” – vont mérleget az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett változásokról Nátyi Róbert. „Ez egyébként nem jellemző a Nyári Tárlatra, ez nem egy specifikusan grafikai tárlat” – folytatja a gondolatmenetét. „Azt látom az elmúlt évek alapján, hogy a festészet maga alá gyűrte a kisplasztikát és a grafikát. Ezt abban az értelemben mondom, hogy jóval kevesebb számban jelentkeznek grafikusok és szobrászok – persze a beérkező munkák magas színvonalúak” – tért vissza a kiállítással kapcsolatban tapasztaltakra a kurátor. S hogy milyen újítást vezettek be a Nyári Tárlat kapcsán? „Annak idején, amíg Szeged városa rendezte ezeket a tárlatokat, ezek kizárólag szabad beadásos alapon működtek. Azonban úgy érzékeltük, hogy az évtizedek alatt ez kezdett ellaposodni és a nagy nevek elmaradoztak. Szeged város helyszínt ad ennek a kiállításnak, de sosem „csak” Szeged képzőművészetét szerettük volna bemutatni, ez egy országos kitekintésű rendezvény. Úgy gondoltam, hogy a szabad beadás mellett bizonyos vezető képzőművészeket érdemes lenne meghívni, és az első évben ez sikeres volt és azóta is folytatjuk ezt a hagyományt” – adott rá magyarázatot Nátyi Róbert, mi az oka annak, hogy bár száz alkotást választott ki a zsűri a beadott pályázatok közül, mégis mintegy százhúsz munkát lehet megnézni a kiállítás keretein belül. Kíváncsi rá, hogyan képzeli el az „Anti-selfie”-t Jagicza Patrícia? Vagy arra, hogyan ábrázolja Galambos Tamás a Demonstráció című olajfestményén keresztül a jelenkori észak-koreai helyzetet? Esetleg az érdekli, hogy vulkáni kőből milyen bibliai témájú szobrot készített Pistyur Imre? Ezekre a kérdésekre és számos másikra is választ kaphat a tárlat megtekintésével. Infó: 100 kortársad képzőművészete – XL. Nyári Tárlat  Reök-palota (Szeged, Magyar Ede tér 2.) Nyitva: július 14-ig. Keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig. 
Témák
tárlat REÖK

Kedden vesznek végső búcsút Horváth Ádámtól

Publikálás dátuma
2019.07.10. 12:47

Fotó: Népszava
Családjának kérése, hogy a búcsúzók egy-egy szál virággal róják le kegyeletüket a ravatalnál.
Július 16-án, kedden 9:30-tól vesznek végső búcsút a budapesti Farkasréti temetőben Horváth Ádámtól, a Kossuth-, Erkel Ferenc- és Balázs Béla-díjas rendezőtől, érdemes és kiváló művésztől – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. szerdán. A Szomszédok című teleregény atyja, számos televíziós műsor, tévéjáték, koncert és színházi közvetítés rendezője, a Magyar Televízió egykori elnöke, egyetemi tanár, a XIII. kerület díszpolgára hosszas betegség után, 89 éves korában hunyt el. Horváth Ádámot a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és Budapest XIII. kerületének önkormányzata saját halottjának tekinti. Családjának kérése, hogy a búcsúzók egy-egy szál virággal róják le kegyeletüket a ravatalnál.
Szerző
Témák
Horváth Ádám

Bezavar a politika

Publikálás dátuma
2019.07.10. 12:30

Fotó: Facebook/Kálmán Olga
Ez a címe Kálmán Olga új beszélgetőkönyvének, amelyben megismerhetjük Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármestert.
Mindenképpen rizikós dolog aktuális politikai témákról könyvet megjelentetni. Ilyenkor ugyanis joggal lehet attól tartani, hogy az élet egyszerűen túllép a leírtakon. Vagy legalábbis sok minden megváltozik a kinyomtatott mű körül. Az Atheneum kiadó, Kálmán Olga és Márki-Zay Péter mindenesetre vállalták ezt a rizikót. Amikor kitalálták a néhány hete megjelent könyv ötletét, a szerzőnek, a régóta nevet szerzett újságírónak feltehetően éppen nem volt sok dolga. 2018 augusztusáig ment műsora a Hír TV-n, előtte sok évig ugyanazt csinálta az ATV-nél, aztán pedig – hivatalosan – szabadúszó lett. A hódmezővásárhelyi polgármester tavaly év elején – röviddel a parlamenti választás előtt – egy időközi voksoláson nyert, méghozzá jelentős kormánypárti ellenszélben. Néhány hónappal később elindította a Mindenki Magyarországa Mozgalmat (MMM), amelybe azokat akarja tömöríteni, akik véget vetnének a NER uralmának. Némiképp meglepő győzelme és személyisége is érdekessé teszi őt. A kiadó tehát biztosra ment, amikor megrendelte, majd meg is jelentette ezt a beszélgetőkönyvet. Azt pedig valószínűleg egyikük sem gondolta, hogy mire napvilágot lát a kötet, addigra a beszélgetőtársak már egészen más helyzetben lesznek – és ettől szavaik is más értelmet nyerhetnek -, mint amikor kitalálták ezt az egészet. A napi politikával lépést tartó olvasó ugyanis most már nem csak egy felkészült, érdeklődő és kétségkívül jól, ügyesen kérdező riportert ismerhet. Kálmán Olga pár hét alatt – a május végi európai parlamenti választástól július elejéig – „megjárta a hadak útját”. Maga is politikai pályára lépett, amikor elvállalta a DK főpolgármester-jelöltségét, s az, hogy ott végül nem nyert, nem jelenti azt, hogy ezután egyből visszatér eredeti szakmájához. Sőt, inkább az látszik valószínűnek, hogy mint politikus igyekszik megnyilvánulni ezentúl is. A hódmezővásárhelyi polgármester is naponta tapasztalhatja, hogy rögös úton jár, különösen, ha ősszel újra akarja választatni magát. Az MMM-n belül ellentétek ütötték fel fejüket, magyarázkodásra kényszerült. Miközben azt sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy városa erős embere mit mondott, amikor bejelentette, hogy nem akar indulni a polgármesteri címért. Lázár János arról beszélt, hogy csaták helyett nyugalomra és együttműködésre van szükség, de két ember biztosan nem tudja egyesíteni a várost: ő és Márki-Zay Péter. E fejlemények ismeretében lehet és kell is olvasni a Szeretemország című könyvet. Ami rögtön azzal kezdődik, hogy a riportalany leszögezi: nem akar miniszterelnök lenni. Ezt ugyan készséggel elhisszük neki, de így rögtön felmerül a kérdés, akkor minek született ez a kötet. Persze, megismerhetjük belőle Márki-Zay Pétert, az embert, a családapát, a gondolkodót és természetesen a politikust. Akinek nyilvánvalóan nagyobb céljai vannak annál, mint amit most csinál. Ő arra igyekszik kihegyezni mondandóját, hogy minden körülmények között le akarja váltani a Fideszt, amelynek különben sok éven át, egészen úgy 2011-ig nagy híve volt. Aztán kiábrándult belőle, megismerte igazi arcukat és most lehetőségei szerint küzd ellenük. Ehhez keresett és talált is szövetségeseket, az meg csak ezután derül ki, hogy eleget-e. Megvan a véleménye mindenről, az egészségügyről, az oktatásról, a katonai nevelésről, ki is fejti, Kálmán Olga hathatós segítségével. De mire mindez, ha nem arra törekszik, hogy nézeteit széles körben elfogadtassa. Jó, ne legyen miniszterelnök, de a hatalom-váltásban azért részt akar venni. Mint micsoda? A könyv kétségkívül érdekes. Márki-Zay Péter is. Kálmán Olga – már eddigi könyveivel is bizonyította – tehetséges. Csak az a baj, hogy az aktuálpolitika mindig bezavar.