Október 13-án lehet a helyhatósági választás

Publikálás dátuma
2019.07.10. 11:05

Fotó: Népszava
Az első jogilag lehetséges időpontot valószínűtlennek tartották az általunk megkérdezett kormánypárti képviselők.
Október második vasárnapján, 13-án lehetnek a helyhatósági választások – kormánypárti megszólalóink egységesen ennek az időpontnak adták a legnagyobb valószínűséget. A törvény szerint legkorábban október 6-ra írhatná ki a szavazást a köztársasági elnök, és nyílt titok, hogy a Fidesz részéről politikai elvárás, hogy a lehető legkorábbi legyen az időpont, így volt ez a tavalyi parlamenti választásnál is. Áder János pedig (ebben az esetben is) eleget tett a kormánypártok szándékának. Bár azt az ATV.hu-nak nyilatkozó kormánypárti források is igyekeztek hangsúlyozni, hogy diszkrecionális (vagyis kizárólagos) joga a választások időpontjának meghatározása. Csakhogy most annyi „probléma” adódott, hogy október 6-a az aradi vértanúk kivégzésének évfordulója, és 2011 óta éppen a második Orbán-kormány indítványára az Országgyűlés hivatalosan is gyásznappá nyilvánította. A választási törvény egyébként csak annyit mond, hogy az önkormányzati választást októberben kell megtartani, és vasárnapra kell esnie. Az első jogilag lehetséges időpontot mégis valószínűtlennek tartották az általunk megkérdezett kormánypárti képviselők, több ok miatt is. Az első szimbolikus: nemzeti gyásznapon mégsem illene választást tartani, főleg, hogy most már kampánycsend sincs. – Másrészt minden választás a demokrácia ünnepe. Gyásznapon pedig mégsem illene ünnepelni – mondta egy kormánytag. Igaz, ennél azért praktikusabb okok is szerepet játszhatnak az elmondása szerint: október 6-án nem csak az ország közjogi méltóságai fognak megemlékezéseken részt venni, de szinte minden önkormányzat szervez helyi eseményeket, amin a polgármesterek mondanak beszédeket, ezek mellett komoly terhelést jelentene még egy választást is lebonyolítani. Sok helyen a Fidesz alapszervezetek és a helyi közigazgatás tagjai között mára elég jelentős lett az átfedés, a kormánypárt „mozgósító-képességére” is negatív hatással lenne a kettős terhelés. Az biztos, a Fideszben nem várják meg az uborkaszezont a kampánycsapatok felkészítésével: tudunk olyan megyei jogú városról, ahol a napokban a polgármester már körlevélben hívta vacsorára a helyi tagokat és aktivistákat, hogy megbeszéljék, kinek, mi lesz a dolga. Egy Fidesz-vezető kérdésünkre szintén október 13-át jelölte meg, mint a legvalószínűbb időpontot, ő is azzal érvelt, hogy gyásznapra nem lenne illendő választást kiírni. Az október 13-i időpont az ellenzéknek sem fog meglepetést okozni, egy volt szocialista polgármester azt mondta: ő még az október 6-án sem csodálkozna, hiszen „Áder pontosan tudja, mit szeretne tőle Orbán Viktor, a lehető legkorábbi időpontot”.

Az Európai Szocialisták és Demokraták frakciója sem támogatja a fideszes jelölteket

Publikálás dátuma
2019.07.10. 10:15
Molnár Csaba és Ujhelyi István Az Európai Parlament ülésén
Fotó: Daina le Lardic / Európai Parlament
A liberálisok és a Zöldek után a szocialisták is így döntöttek.
„Az S&D sem támogatja a Fideszes jelölteket az Európai Parlamenti bizottságok alelnöki posztjaira!”– írta Ujhelyi István legújabb Facebook bejegyzésében. „Mint ismeretes, a Fidesz öt képviselőjét is jelölték különböző európai parlamenti szakbizottságok alelnöki posztjaira, melyek közül Deutsch Tamás költségvetési ellenőrző bizottságban betöltött alelnöki posztja önmagában az európai értékek arcul csapásával érne fel.
Felháborító és megengedhetetlen, hogy az Európai Unió ellen hazug hadjáratot folytató Orbán-rezsim katonáit ültessék fontos pozíciókba az Európai Parlamentben!”

– folytatta. A szocialista EP-képviselő kiemelte, hogy „egyértelmű jelzést küldenek Orbán Viktornak: aki a jogállamiság lebontásával putyini diktatúrát épít Európa közepén, annak nincs helye az EP meghatározó posztjain sem”.
Mint azt már korábban megírtuk, a liberálisok és a Zöldek sem szavazzák meg az Európai Parlament szakbizottságainak fideszes alelnök-jelöltjeit.
Szerző
Frissítve: 2019.07.10. 10:21

Pénzmosás elleni tanácsot hoz létre a kormány

Publikálás dátuma
2019.07.10. 09:40

Fotó: Shutterstock
A testület szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart majd ülést.
A kormány létrehozza a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsot az európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem koordinálása jegyében. Az erről szóló kormányhatározat szerint a tanács javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületként működik majd. Az MTI összefoglalója szerint a határozatban a kormány felhívja az érintetteket, hogy 2019. augusztus 31-éig gondoskodjanak a tanács tagjainak, illetve állandó meghívottjainak kijelöléséről. A tanács elnöke a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter államtitkára lesz. A tanács szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést, amelyet az elnöke hív össze és vezeti, rendkívüli ülést bármely tag kezdeményezhet az elnöknél az indok egyértelmű megjelölésével. A tanács elnöke a működés részletes szabályait ügyrendben állapítja meg a tagok véleményének kikérését követően. A tanács működési feltételeiről a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik, az operatív feladatokat a szakmai titkársága látja el.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a testület tagja lesz:
  • a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,
  • a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter,
  • a külpolitikáért felelős miniszter,
  • az igazságügyért felelős miniszter,
  • a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter,
  • a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter,
  • a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter,
  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője,
  • az országos rendőrfőkapitány,
  • az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója,
  • a Terrorelhárítási Központ főigazgatója,
  • a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatója,
  • az Információs Hivatal főigazgatója,
  • a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója,
  • a Szerencsejáték Felügyelet elnöke,
  • a kereskedelmi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízott,
  • a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének vezetője,
  • és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke
által kijelölt személy. A kormány emellett felkéri 
  • a Magyar Nemzeti Bank elnökét,
  • a legfőbb ügyészt,
  • az Országos Bírósági Hivatal elnökét,
  • a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökét,
  • a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét,
  • és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét,
hogy delegáljon képviselőt a Tanácsba. A delegáltak állandó meghívottként vesznek részt az üléseken.
Szerző
Témák
pénzmosás