„Mindketten jó témákhoz nyúlunk, a megközelítésünk más”

Publikálás dátuma
2019.07.10. 07:30

Előválasztáson dől majd el, hogy Baranyi Krisztinát vagy a Jancsó Andreát indítja-e az ellenzék a IX. kerületben. Személyes vitáikról, terveikről, esélyeikről is kérdeztük őket.
Mi a legfőbb érvük, amivel reményeik szerint meg tudják győzni a szavazókat? Baranyi Krisztina: Az, hogy én már bizonyítottam a kerületben. Jancsó Andrea: Az ellenzéki pártok helyi alapszervezetei, az LMP kivételével, engem támogatnak. Az elmúlt hónapokban kialakult az együttműködési hajlandóság, így az esetleges győzelem után egy olyan képviselő-testülettel tudnék dolgozni, amely tényleg képes a kerület vezetésére. Baranyi Krisztina főleg a parkolási anomáliákkal került reflektorfénybe az utóbbi hónapokban. Jancsó Andrea pár éve több ingatlan-mutyit tárt fel a kerületben. Melyik a fontosabb? B. K. : Nem érdemes rangsorolni, mindkettő fontos. Ráadásul össze is függnek: az egész hatalmi rendszert a korrupció tartja össze. És mint látszik, ebben sajnos nem csak fideszes politikusok vesznek részt. 2015 óta egyébként elég erős lépéseket tettem az ingatlan-mutyi felszámolására is. Néhány éve egy nagy értékű, Belső-Ferencvárosi telket fillérekért adtak el egy ukrán sószállító cégnek, ez az eset nagy port vert fel. Én módosító javaslatot adtam be azért, hogy az önkormányzat nyilvánítsa eredménytelenné a pályázatot. Jancsó Andrea nem támogatta ezt. Egy másik ingatlanügyben feljelentést tettem. A rendőrség megállapította, hogy vagyonvesztés történt, de mivel minden a hivatalos utat betartva történt szándékosságot nem állapítottak meg. A telek így negyed áron kelt el. Ezt az előterjesztést megszavazta Jancsó Andrea, velem ellentétben. J. A. : A nyilvános információk felderítése fontos feladat, azonban önkormányzati képviselőként azt is figyelembe kell venni, hogy bevétel származik abból, ha egy üres telket el akarunk adni. Nem mondhatjuk, hogy én nem tettem semmit, hiszen az említett telekkel kapcsolatban én tártam fel, hogy az adott székhely egy cégtemető. A jelek szerint van feszültség önök között. Azért elismerik egymás munkáját? B. K. : Mindenkinek elismerem a munkáját, aki azért tesz, hogy a fideszes vezetést le lehessen váltani. Jancsó Andrea is megtette a magáét. Blogot írt, a sajtóval együttműködött és tájékoztatott különböző ügyekről. J. A. : Mindketten jó témákhoz nyúlunk, a megközelítésünk más. B. K. : Sajnos nem derült ki miben más. Többször kértem Jancsó Andrea képviselő-asszonyt, hogy bizonyos ügyekben lépjünk fel együtt, egymást erősítve, mint valódi ellenzék a ferencvárosi önkormányzatban. Ezt mindig elutasította. J. A. : Arra gondolsz, hogy az ingatlanbotrány kapcsán nem volt közös sajtótájékoztatónk? Az Illatos úti ügyben viszont teret engedtünk neked. Akkor még LMP-s képviselő voltam, a háttérben segítettük a kommunikációd. Baranyi Krisztina egy Závecz-felmérésre hivatkozva állítja, hogy ő a legnépszerűbb ellenzéki politikus a kerületben. Tavaly áprilisban ugyanakkor alig több mint 3 százalékot kapott az országgyűlési választáson. B. K. : A parlamenti választás más helyzet volt, almát a körtével nehéz összehasonlítani. Tavaly én voltam az egyetlen jelölt, aki nyilvánosan felkérte az összes aspiránst a választókerületben, hogy üljünk le egy asztalhoz, válasszuk ki a legmegfelelőbb indulót és mindenki más lépjen vissza. Ezt mindenki visszautasította, a DK-s Ara-Kovács Attilától, a momentumos Cseh Katalinon keresztül az LMP-s Jakabfy Tamásig, a jobbikos Dúró Dóráig. Ezért nem csak én indultam el külön és értem el ilyen alacsony eredményt, hanem az összes többi ellenzéki képviselő is. Sajnos Ara-Kovács eredménye így kevés is volt ahhoz, hogy legyőzzük a fideszes Kocsis Mátét. J. A.: A Závecz-kutatásból én egy fényképrészletet láttam. Ebből kiderült, hogy több mint 60 százalék vagy nem tudott, vagy nem akart válaszolni. De kétségtelen, ez alapján valóban Krisztina a legismertebb jelölt. Az ismertség ugyanakkor nem biztos, hogy automatikusan a kerület vezetésére is alkalmassá tesz. Nem csak megnyerni kell a választást, azután irányítani is kell Ferencvárost. Ehhez az összes helyi szereplővel együtt kell működni, teljesen mindegy, milyen összetételű lesz a képviselő-testület. És ha MSZP-DK többségű lesz? B. K.: Szerintem azért az a legfontosabb, hogy megnyerjük a választást. A Závecz kutatás 1000 fős mintán készített reprezentatív felmérés volt, amelyet Závecz Tibor nyilvánosan az ATV-ben is ismertetett. A pártok megállapodásáról nincsenek információm. Másodkézből származó híreket hallottam, de ezek nem hivatalosak. Ha ezek mégis igazak és MSZP többségű indulók lennének, akiknek többsége mostani szereplő, akkor ezt a felállást valószínűleg nem tudnám támogatni. Még egyszer mondom: nem tudom, nem vettem részt ezeken a tárgyalásokon. Az viszont biztos, hogy azzal, aki itt a Fidesz legyőzéséért dolgozik és ezt bizonyította is az elmúlt öt évben, valamint nincs érintve semmilyen kollaborációs ügyben, együtt fogok dolgozni. És önök jól tudnának együtt dolgozni? B. K. : Jancsó Andrea tavaly nyár végén megkeresett, hogy dolgozzunk együtt az egyesületünkben és ebben a formában induljunk a választáson. Azt tudom most is mondani, amit akkor neki mondtam: szívesen, biztos vagyok benne, hogy együtt tudunk dolgozni. Sok olyan tulajdonsága van ugyanis, amelyek engem kiegészítenek. Ő azt mondja, hogy a pártok közötti integrációs képesség magában alkalmassá tesz valakit polgármesternek. Szerintem a választók támogatását kell megszerezni. J. A. : Mindenki elismeri Krisztina munkáját, főleg a parkolási ügyekben. Igen, az embereket kell képviselni, viszont az önkormányzati választáson pártok, és jelöltjeik indulnak. A mostani képviselő-testületben is olyan emberek ülnek, akik valamilyen szervezethez tartoznak. Elkerülhetetlen, hogy a gesztustétel hajlandósága meglegyen a polgármesterben. Hogy képzelik a kampányt? B. K.: Három párt, a Párbeszéd, a Kétfarkú Kutya Párt és az LMP, valamint Karácsony Gergely továbbá Gegesy Ferenc áll mögöttem. Más ismert, tapasztalt politikusok is támogatnak. Rajtuk kívül azok a civilek is, akiket a pártok mindig lebecsülnek. Csak a múlt pénteki bejelentés után több mint hatvan aktivista jelentkezett a kampányomba. Az egyesületem pedig harminc emberrel áll fel az előválasztási kampányra. Szerintem megoldjuk. J. A. : Mivel a Momentum polgármester-jelöltje vagyok, a helyi alapszervezetünk 80 tagja egyhangúan mögöttem áll. A többi engem támogató pártnál is készek arra az aktivisták, hogy belevágjanak a kampányba. Bár részleteket még nem tudni, de nemsokára kezdődik a helyi előválasztás. További indulókról tudnak? B. K. : Nemhogy indulókról nem tudok, hiába próbáltam tájékozódni, keddig semmilyen biztos információt nem kaptam sem a civilektől, sem a pártoktól. J. A. : Ugyanezt tudom mondani. Mik a legnagyobb problémák Ferencvárosban? B. K. : A kerület nem fejlődik, sőt pusztul. A köztisztaság, a közbiztonság, az emberek komfortérzete egyre rosszabb. A fideszes vezetés ráadásul ezerrel lop. Emellett nincsenek víziói, stratégiái, közép- vagy hosszú távú tervei. J. A. : Erre ráerősítenék: főleg a József Attila lakótelepen, az Ecseri úton és a Pöttyös utcánál a közbiztonság és köztisztaság kérdése borzasztó. Az is látszik, hogy a polgármester hiába kormánypárti, a lobbiereje gyakorlatilag nulla. Azzal, hogy a városrehabilitáció elment a kerületben abba az irányba, hogy csak magánberuházók fejlesztenek, a jelenlegi városvezetés teljesen kiszolgálja az érdekeiket. A közlekedésszervezés szintén nagy probléma, ahogy az ingatlangazdálkodás is. A rendszerváltás óta elmaradt a karbantartás a ferencvárosi épületek többségénél. Jelenleg úgy adnak el önkormányzati ingatlanokat, hogy ráfogják: statikailag leromlott állapotú, miközben harminc éve nem költenek rá egy fillért sem. Bontásra vannak így ítélve olyan épületek, amelyeket meg lehetne menteni. Az előválasztás után a győztes felkérné a vesztest alpolgármesternek? B. K. : Szeretnék Jancsó Andreával együtt dolgozni és szeretném a tudását és munkastílusát magam mellett tudni. Valóban ki tudnánk egészíteni egymást. Az, hogy így egymás ellen fordítottak minket, szerintem a mai magyar ellenzéki politikai legnagyobb szégyene. J. A. : Én örülnék, ha Krisztinával szorosan együtt tudnánk dolgozni a jövőben. Már korábban is felvetettem, hogy ha bármilyen folyamat végén én leszek a közös ellenzéki jelölt, szívesen látnám alpolgármesterként. B. K. : Ahhoz először le kell győzni a fideszes jelöltet, ami nem könnyű feladat.

Névjegyek

Baranyi Krisztina 2008-ban költözött a IX. kerületbe, Jancsó Andreához hasonlóan öt éve képviselő. Baranyi az Együttben politizált annak 2018-as megszűnéséig. Lapunknak már 2018 júliusában arról beszélt, hogy elindul független polgármester-jelöltként Ferencvárosban, de leszögezte: „nincs az az isten, hogy belépjek egy pártba”. Baranyi többek között az Illatos úti „vegyi káosszal”, a parkolási botránnyal és zöldügyekkel foglalkozott.  Jancsó Andrea 2005 óta él Ferencvárosban. 2014-ben LMP-s színekben jutott a IX. kerületi képviselő-testületbe. 2017 decemberében lépett ki az LMP-ből, mert „megváltozott a párt irányvonala”. Idén csatlakozott a Momentumhoz, és ősszel már momentumos színekben indul az önkormányzati választáson. Többek között Jancsó munkájának köszönhetően derült fény arra, hogy a Fidesz–KDNP képviselői a IX. kerületben a piaci árak töredékéért jutnak többnyire felújított önkormányzati ingatlanokhoz.

Szerző

Kövér: Csak átmenetileg került le a napirendről a közigazgatási bíróságok terve

Publikálás dátuma
2019.07.10. 07:24

Fotó: Népszava
„Ha az idő megérik rá, elővehetjük újra” – közölte a házelnök.
A kormányoldal csak átmenetileg, a jogállamiságról szóló viták lezárásáig vette le a napirendről a közigazgatási bíróságok megalakításának tervét – mondta az Országgyűlés elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. A törvény elhalasztásával kapcsolatban Kövér László azt mondta, ez nem a törvény minőségével függ össze, hanem azzal a teljesen irracionális nyomásgyakorlással és támadássorozattal, amelynek Magyarország ki volt téve az igazságszolgáltatás átalakítása kapcsán. Az Országgyűlés elnöke szerint ezt régóta Magyarország nemzetközi téren fellépő ellenfelei, illetve a magyar ellenzék is egyfajta eszközként használja arra, hogy bebizonyítsa, Magyarországon sérül a jogállamiság. „Ide koncentrálta a kritikáját, a támadásait. Itt voltak korábban is kudarcaink az Európai Unió intézményeivel folytatott vitákban” – fogalmazott a házelnök. Szavai szerint emiatt érezték úgy, hogy 
„politikai értelemben a konfliktus nem éri meg”,

annak ellenére sem, hogy a kormány szerint a közigazgatási bíróságok által jobb lenne a magyar igazságszolgáltatás működése.
„De eddig is elműködött ilyen bíróságok nélkül a magyar igazságszolgáltatás, ezentúl is elműködik”

– fogalmazott a házelnök

Kövér szerint ez példa arra, hogyha úgy látják, engedhetnek a saját álláspontjukból a kompromisszum érdekében, akkor ezt szívesen megteszik. Most várják, hogy a másik oldal is méltányolja a gesztust – jegyezte meg a választmányi elnök. Kövér azt mondta, hogy a közigazgatási bíróságok terve átmenetileg került csak le a napirendről.
„Ha az idő megérik rá, elővehetjük újra. De ezt nem tervezzük a következő egy esztendőben, egész biztosan”

– jelentette ki.

Kövér László arról is beszélt, hogy a Fidesz az Európai Néppárt tagja szeretne maradni, mert az európai jövő befolyásolása szempontjából ott van jobb helye. A politikus azt is mondta ugyanakkor, hogy pártja kiváró állásponton van, nem dőlt még el, hogy kilép-e vagy marad. Úgy értékelte, hogy nem a Fidesznek fontos a Néppárt, hanem a Néppártnak a Fidesz.  Lapunk korábban kormányzati forrásból úgy értesült: ősszel ismét napirendre kerülhet az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtése. A halasztását már akkor is sokan arra vezették vissza, hogy a Fidesz így akarta jelezni kompromisszumkészségét az Európai Néppárt felé.

Távol áll a valóságtól

Bár Kövér szerint „eddig is elműködött ilyen bíróságok nélkül a magyar igazságszolgáltatás, ezentúl is elműködik”, közigazgatási (és munkaügyi) bíróságok ma is léteznek, sőt tavaly január 1-től új közigazgatási perrendtartást vezetett be a kormányoldal, amely jelentősen kibővítette a közigazgatási perek körét. A XIX. században bevezetett önálló közigazgatási bíráskodás ugyan a II. világháború után megszűnt, ám 1957-től a rendes bírósági szervezeten belül, a polgári ügyszakban helyet kapott a közigazgatási bíráskodás, amely 1991-től lényegesen kibővült, s a bíróságok alapvetően minden közigazgatási határozat felülvizsgálatára hatáskört kaptak. 2011-től az Orbán-kormány létrehozta az egységes bírói szervezeten belül működő közigazgatási és munkaügyi bíróságok rendszerét, a Fővárosi Törvényszéki Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium mellett létrejött hét regionális kollégium is. Azt állítani tehát, hogy enélkül is elműködött a magyar igazságszolgáltatás, távol áll az igazságtól. A rendes bíróságtól elkülönült, önálló közigazgatási bíróságok létrehozásának így semmilyen szakmai indoka nincs, különösen, hogy az eddigi közigazgatási bíráskodás európai szinten is jó eredményeket tud felmutatni. A különbíróságok létrehozásának csupán politikai indokai vannak, ahogyan a mostani halasztásnak is. Jelzésértékű ugyanakkor, hogy a jövő évi költségvetésben a bíróságoknak eredetileg személyi juttatásra szánt összegeket jócskán megvágta a kormány. A büdzsé bírósági fejezetének személyi juttatásaira eredetileg 94 milliárd forintot fordított volna a kormány, ám ezt egy módosítással 73 milliárdra csökkentették, s ezzel párhuzamosan a munkaadókat terhelő járulékokra és a szociális hozzájárulási adóra fordítható összeget az eredetileg tervezett 18,4 milliárdról 14,9 milliárdra vágták vissza. A csaknem 25 milliárd forintos különbség a költségvetés tartalékából visszapótolható. Leginkább akkor, ha a kormány is így gondolja. Márpedig, ha idén év végén, vagy jövőre ismét előkerül az önálló közigazgatási bíróságok ügye, nagyságrendileg az elvont összegre – mintegy 20-25 milliárd forint – lenne szükség az új különbíróságok személyi juttattatásainak fedezésére. Vagyis vélhetően nem felel meg a valóságnak Kövérnek az a mondata sem, hogy a következő egy évben biztosan nem tervezik elővenni a közigazgatási bíráskodás ügyét. (S. Z.)

Szerző
Frissítve: 2019.07.10. 12:37

Die Presse: nem túl rózsásak Trócsányi kilátásai Strasbourgban

Publikálás dátuma
2019.07.10. 06:33
Trócsányi László
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Kérdéses, megkapja-e a szükséges támogatást az Európai Parlamentben.
A Die Presse úgy tudja, nem túl rózsásak Trócsányi László kilátásai a biztosi megbízatást illetően. A lap szerint a volt igazságügyi miniszter ugyan felvette mandátumát Strasbourgban, de kérdéses, megkapja-e a szükséges támogatást az Európai Parlamentben ahhoz, hogy az Európai Bizottság tagja lehessen, hiszen nagy szerepe volt a magyar igazságszolgáltatás bedarálásában, ami miatt azután Magyarországnak éles vitája támadt Brüsszellel. Az viszont egyre inkább biztosra vehető, hogy Timmermans ismét alelnök lesz, és ugyanezt a posztot kapja várhatóan a liberális Vestager, valamint a szlovák Sefcovic is. 
Szerző