labdarúgás;

- Az Unió is tiltja az állami szerepvállalást az élsportban, de Magyarország erre vidáman fittyet hány

A magyar élsport finanszírozási rendszere nemcsak unortodox – ellenőrzés nélkül érkező állami milliárdok, melyek felhasználását nem ellenőrzi senki és számonkérés sincs –, hanem ellentétes az Európai Unió előírásaival is. Az EU a tao magyarországi elindulásánál is felhívta a figyelmet, hogy az állami források kizárólag létesítmények fejlesztésére vagy újak építésére fordíthatók.

Ez megtörtént, százmilliárdokból épültek és épülnek az új stadionok és sportcsarnokok, de az állam nemcsak erre ad pénzt. Tavaly egymilliárd forintot kapott az FTC, amikor szüksége volt rá, a vidéki városokban pedig több helyen az önkormányzatok rendelkeznek többségi tulajdonnal a csapatoknál, ami a gyakorlatban azt jelenti: állami tulajdonban vannak élvonalben szereplő kézi-, kosár-, röp- vagy éppen vízilabdacsapatok. 

Az EU az esélyegyenlőség védelme érdekében tiltja az állam aktív szerepvállalását az élsportban, mert szerinte jogtalan előnybe kerülnek a hatalmi segítséggel fenntartott klubok azokkal szemben, melyek nem részesülnek központi támogatásban. A nemzetközi sportági szövetségek alapszabályaiban is rögzítik, hogy a sportnak távol kell tartania magát a politikától. És ez fordítva is igaz.

Nálunk ezzel szemben elvétve találni olyan sportági szövetséget, melyet ne politikus irányítana. Olyan pedig nem létezik, amelyik a hazai politikusoktól függetlenül működne.

Igazi tulajdonosok külföldönNémetországtól Spanyolországon át Angliáig több klubmodell létezik, de egy mindenhol közös: az állam nem vállal szerepet a profi sportban. Van klub, amelyet a részvényesek és a tagok működtetnek (FC Barcelona), akadnak csapatok, melyeket milliárdos üzletemberek (PSG, Manchester City), de az is egy lehetséges megoldás, hogy nagyvállalat (Red Bull - RB Leipzig, Salzburg) vesz meg egy klubot. Az állam mégsem támogatta. Az állam a forrásait a tömeg- és szabadidősport támogatására fordítja. A stadionokat nem felépíti közpénzből, hanem hitelt ad, melyeket a kluboknak törleszteni kell. Mivel a rendőrség állami szerv, a mérkőzések biztosítását az állam finanszírozza, bár ebből Németországban júniusban robbant ki heves vita, amikor Brémában a város irányítói fölvetették, hogy ezt a költséget is a kluboknak kellene állni, mert a találkozók milliós bevételei az egyesületeket gazdagítják. 

Tíz év alatt átlagosan kilencszeresére nőtt egy labdarúgó klub éves bevétele, de ennek túlnyomó része közpénz; a problémákat az állam piacra lépése sem oldotta meg, ráadásul dr. Muszbek Mihály sportközgazdász szerint az akadémiák által termelt minőség a nemzetközi klubfutball szempontjából selejt.