Visszaélnek a menekültekkel: vokshajsza a kikötőkben

Publikálás dátuma
2019.07.10. 09:30

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
Az uniós tagállamokban osztaná szét a menekülteket az olasz belügyminiszter. Az olaszok nagy része Matteo Salvinit támogatja.
Matteo Salvini nem először nyilatkozott úgy, hogy minden uniós tagországnak szerepet kell vállalnia a menekültek felvételében, ezért is keltett meglepetést, hogy az európai parlamenti választás közeledtével Orbán Viktorral barátkozott. Valójában ugyanis csak abban értenek egyet, hogy elutasítják a bevándorlók befogadását. Abban már gyökeresen ellentétes a véleményük, mi legyen az Európába partot ért menekültek sorsa, hiszen Salvini minden országtól elvárná befogadásukat, míg a magyar kormány nem hajlandó erre. Korábban egyik olasz kormány sem lelkendezett azért, hogy azokat a menekülteket, akiket a Földközi-tengeren mentettek meg, automatikusan Olaszországba vitték. Ám Salvini volt az első, aki lezárta előttük az olasz kikötőket. Erre egyelőre mind a mai napig nem találtak megfelelő választ az uniós tagállamok. Ha egy menekülteket megsegítő hajó Málta és Lampedusa között vesztegel, mivel egyik ország sem kívánja beengedni, napok, de akár hetek telnek el, amíg az Európai Bizottság belügyekért és migrációért felelős főigazgatósága felveszi a kapcsolatot az uniós tagországokkal, melyikük hajlandó befogadni a bajba jutottakat. Mivel a Közép- Kelet-Európai államok ellenállása miatt a dublini egyezmény a gyakorlatban nem hajtható végre, az Európai Bizottság múlt ősszel átmeneti megoldás javasolt: a menekülteket önkéntesen vegyék fel az egyes országok, Brüsszel koordinálása mellett. Korábban ugyan több ország együttműködött a menekültek megmentésénél, miután azonban a dublini rendelet érvényre juttatására nincs esély, már a hollandok sem fogadnak be bajba jutott személyeket. Mark Rutte kormánya például olyan törvényt akart elfogadni, amely büntetést helyezett volna kilátásba mindazok számára, akik megmentik a menekülteket. Csak azért nem lett törvény belőle, mert felrobbant volna a kormánykoalíció. Hétvégén levélváltásra került sor Horst Seehofer német belügyminiszter és olasz kollégája, Salvini között. Előbbi felelőtlennek nevezte, hogy a menekülteket szállító hajókat hetekig hagyják vesztegelni a Földközi-tengeren. Az olasz közvélemény-kutatásokat magasan vezető Liga elnöke erre azzal replikázott, hogy szívesen szállítaná Németország római nagykövetségére a menekülteket. Németországban szombaton több ezren követelték, hogy segítsék a bajba jutott menekülteket megmentő hajókat. Sokan azonban nem csak Salvinit bírálták, az egész uniós menekültpolitikát embertelennek nevezték. Az ARD televízió által készített felmérés szerint a németek 72 százaléka támogatja a Földközi-tengeren veszteglő menekültek megsegítését. Olaszországban ezzel szemben teljesen más a helyzet. Az Ipsos felmérése szerint a megkérdezettek 59 százaléka támogatja Salvini azon rendelkezését, amely szerint nem engedik kikötni az olasz kikötőkben a menekülteket szállító hajókat. A Liga támogatói esetében egészen elsöprő, 99 százalékos ez az arány. A koalíciós partner Öt Csillag Mozgalom (M5S) szavazóinak „csak” 77 százaléka támogatja a rendelkezést. Bár az M5S sokáig nem volt kifejezetten bevándorlásellenes, a Liga példája mutatja, hogy ebből milyen erős politikai tőkét lehet kovácsolni. Ezt ismerte fel a közvélemény-kutatásokban nagyon is gyengélkedő „csillagosok” vezetője, Luigi Di Maio kormányfő-helyettes, aki élesen bírálta a segélyszervezeteket és azzal vádolta őket, hogy be akarják feketíteni az olasz kormányt. Csak az ellenzéki Demokrata Párt (PD) szavazói utasítják el Salvini kirekesztő politikáját. Szavazóik 81 százaléka mond nemet a belügyminiszter kemény kurzusára. Ami a Sea Watch3 esetét illeti (Letartóztatták kapitányát, a német Carola Raketét, majd egy olasz bíróság szabadlábra helyezte), az olaszok 30 százaléka vélte úgy, hogy a konfrontációért a német segélyszervezetet terheli felelősség. Csak 18 százalék hibáztatja az olasz kormányt, 20 százalék pedig mindkét felet vétkesnek véli. Az SFG ügynökség felmérése szerint a megkérdezettek 52 százaléka véli úgy: Rakete rossz döntést hozott. Mindez azt jelzi, a kemény bevándorlásellenes politika még sokáig szavazatokat hozhat Salvini számára.

Évtizedek óta sugárzik egy szovjet atomtengeralattjáró a Norvég-tengerben

Publikálás dátuma
2019.07.10. 08:21
Képünk illusztráció!
Fotó: Alexander Polyakov / RIA Novosti
A megengedett határértéknél százezerszer magasabb sugárzási szintet mértek az 1989-ben elsüllyedt Komszomolec szovjet atomtengeralattjáró környékén.
A megengedett határértéknél százezerszer magasabb sugárzási szintet mértek a Norvég-tengerben 1989-ben elsüllyedt Komszomolec szovjet atomtengeralattjáró környékén, ugyanakkor ez a sugárszennyezettség nem jelent veszélyt az emberre - közölte kedden a norvég TV2 hírtelevízió a roncshoz júliusban indított első közös orosz-norvég kutatóexpedíció résztvevőire hivatkozva.   
A szerencsétlenséget szenvedett tengeralattjáróból vett első vízminták szerint továbbra is szivárog radioaktivitás a roncsból.

A norvég tudósok megjegyezték, hogy a mostani mérések valamivel magasabb szinteket mutatnak a 2007-es orosz expedíció által megállapítottaknál.  „Részletesebben kielemezzük a mintákat, ahogy partra érünk. Az általunk helyben mért szint 100 becquerel literenként” – mondta a mostani kutatócsoportot vezető Hilde Elise Heldal. Kiemelte, hogy
ez a sugárszennyezettség nem veszélyes. Nyugodtan meg lehet enni az ezekből az északi térségekből származó halakat

- tette hozzá. A kutatók némi furcsaságot is felfedeztek a Komszomolec roncsának vizsgálatakor. Időnként ugyanis „porfelhő száll fel egy szellőztető csövön keresztül. Ez Heldal szerint 
arra utalhat, hogy a sugárzás löketenként szivároghat. A kutatók feltételezései szerint ez a szellőző nyílás közvetlen összeköttetésben lehet a reaktorral, az említett felhő pedig víz alatti áramlás hatására keletkezhet.

A vizsgálatok elvégzéséhez a távirányítású Aegir 6000 nevű mélytengeri merülő jármű készített a tengeralattjáróról felvételeket, amelyeket időközben az interneten is közzétettek. A képeken látható, hogy a tengeralattjáró törzsét erősen megviselte a baleset óta eltelt 30 év. A roncs jelenleg 1665 méteres mélységben fekszik a tengerfenéken. A közös orosz-norvég expedíció július 6-án indult azzal a céllal, hogy felmérjék a tengeralattjáró állapotát. A K-278-as jelzésű, harmadik generációs atomtengeralattjárókhoz tartozó Komszomlecet 1983-ban állította hadrendbe az egykori Szovjetunió haditengerészete. 1989 április 7-én tűz ütött ki fedélzetén, aminek következtében elsüllyedt. A fedélzeten lévő 69 fős legénységből 42-en életüket vesztették.
Már az 1990-es évektől mértek megemelkedett sugárzási szinteket a baleset helyszínének térségében.

Szerző

A Vale vállalat felelős a katasztrófáért, amely során 13 millió köbméternyi iszap ömlött ki

Publikálás dátuma
2019.07.10. 08:09

Fotó: Rodney Costa / dpa Picture-Alliance/AFP
Egy helyi geológus szerint a kiömlött iszap egyebek között higanyt, kadmiumot és arzént is tartalmaz.
Egy brazil bíróság kedden megállapította a Vale bányaipari óriásvállalat kártérítési felelősségét a Brumadinho település közelében lévő zagytározó januári végi gátszakadása ügyében, ami legkevesebb 240 életet követelt - közölte a délkelet-brazíliai Minas Gerais állam törvényszéke. Az ügyben eljáró Elton Pupo Nogueira bíró ugyanakkor nem állapított meg konkrét kártérítési összeget.
A törvényszéki közlemény szerint „egyelőre még nem tudták kizárólag technikai-tudományos feltételek alapján számszerűsíteni” a keletkezett károkat.

A kártérítés mértékénél ugyanis a halálos áldozatok számán kívül számításba fogják venni a helyi és regionális környezetben, valamint az érintett térség gazdasági életében keletkezett károkat is. A brazil igazságügyi minisztérium korábban összesen 11 milliárd reált (mintegy 830 milliárd forint) zárolt a világ legnagyobb vasérckitermelő vállalatának vagyonából a gátszakadás okozta károk megtérítésére. A mostani bírósági döntés fenntartotta a vagyonzárlatot. A Vale egyelőre nem reagált megkeresésekre.  
A Minas Gerais állambeli Brumadinho közelében január 25-én történt katasztrófában 13 millió köbméternyi, bányászati melléktermékekkel teli iszap ömlött ki,

amely egy helyi geológus szerint környezet- és egészségkárosító anyagokat is tartalmaz, egyebek között higanyt, kadmiumot és arzént.
Szerző
Témák
Brazília