"A levél tartalma olyan súlyos fenyegetést tartalmazott, hogy haladéktalanul cselekednünk kellett" - kiürítették a kölni központi mecsetet

Publikálás dátuma
2019.07.09. 15:24

Fotó: Mesut Zeyrek / Anadolu Agency/AFP
Kiürítette és lezárta kedden a rendőrség a németországi török iszlám közösség, a Ditib központi mecsetjét és környékét Kölnben egy fenyegető levél miatt.
"A levél tartalma olyan súlyos fenyegetést tartalmazott, hogy haladéktalanul cselekednünk kellett" - húzta alá a rendőrség szóvivője, aki mindazonáltal a nyomozásra hivatkozva nem árulta el, hogy mi volt a levélben. A Ditib viszont arról számolt be, hogy pokolgépes merénylettel fenyegették meg az imaházat.

A hatóság tájékoztatása szerint az épületegyüttest rendőrök serege kutatta át, és délután tudatták, hogy az átvizsgálás befejeződött, és semmi gyanúsat nem találtak. Zekeriya Altug, a Ditib szóvivője tájékoztatása szerint a mecset kiürítése rendben, nyugodtan zajlott, de azt nem tudta megmondani, hogy hányan voltak a komplexumban, amely a legnagyobb muszlim vallási épületegyüttes Németországban. Reggel két iskolai osztály is felkereste a mecsetet. "Aggódunk. Félünk. Úgy érezzük, egyre több támadás ér mostanában mecseteket" - hangoztatta a Ditib szóvivője. A hatóságok közveszéllyel fenyegetés és közrend megzavarása miatt indítottak nyomozást. A kölni központi mecsetet tavaly Recep Tayyip Erdogan török elnök avatta fel. A mecset kupolája több mint tíz emelet magas, minaretjei pedig 55 méter magasan nyúlnak az égbe. A komplexumban működik a Ditib országos központja, emellett pedig könyvtár, több szemináriumterem és üzlet is működik a komplexumban.
Frissítve: 2019.07.09. 20:29

Kész az EU terve a megállapodás nélküli Brexit utáni pénzügyi kármentésre

Publikálás dátuma
2019.07.09. 14:43

Fotó: MICHELE TANTUSSI / AFP
A rendkívüli költségvetési intézkedések célja a kármentésen túl, hogy ne változzon a 2019-es uniós költségvetés finanszírozásából a maradó 27 tagállamra eső rész.
Az Európai Unió Tanácsa rendkívüli intézkedéseket fogadott el az unió 2019-es költségvetésének végrehajtására és finanszírozására vonatkozóan a britek megállapodás nélküli kilépésének esetére. Erről szóló közleményükben aláhúzták, az intézkedések célja, hogy ne változzon a 2019-es uniós költségvetés finanszírozásából az unióban maradó 27 tagállamra eső rész, valamint, hogy mérsékeljék a megállapodás nélküli Brexitnek a finanszírozásra gyakorolt hatását, amely számos területet érinthet, köztük például a kutatást és a mezőgazdaságot.
Az intézkedés azt kívánja elkerülni, hogy az Egyesült Királyságban letelepedett emberek és szervezetek, valamint az uniós pénzekből részesülő egyéb kedvezményezettek kárt szenvedjenek.

Az intézkedéseknek köszönhetően az unió továbbra is teljesíthet kifizetéseket az Egyesült királyságban élő kedvezményezettek részére a kilépés időpontja előtt aláírt szerződések, illetve meghozott határozatok alapján mindaddig, ameddig az Egyesült Királyság befizeti a megállapított hozzájárulását az EU 2019-es költségvetésébe.
Az Európai Parlament április 17-én egyetértését adta e rendkívüli helyzetre szóló kerethez. Az uniós tagországok szakpolitikusai leszögezték, a megállapodás nélküli Brexit esete nem változtat azon az alapelven, hogy az unióban maradó 27 országnak és az Egyesült Királyságnak egyaránt teljesíteniük kell azokat a pénzügyi kötelezettségvállalásokat, amelyeket közösen tettek. A rendkívüli helyzetre szóló keret értelmében
  • az Egyesült Királyságnak írásban kell megerősítenie, hogy be fogja fizetni a 2019-es elfogadott uniós költségvetés finanszírozásához való hozzájárulását; illetve
  • továbbra is el kell fogadnia az uniós programok és fellépések tekintetében szükséges kontrollokat és ellenőrzéseket, és teljesítenie kell az uniós költségvetésbe való első befizetést a kilépése utáni időszakra vonatkozóan.
Ezen kívül a rendkívüli intézkedések azt is lehetővé tennék, hogy az uniós tagállamokban letelepedett olyan kedvezményezettek, akiknek a támogathatósága az Egyesült Királyság uniós tagságának a függvénye, továbbra is részesülhessenek finanszírozásban, ha a vonatkozó jogi szerződéseket és határozatokat az Egyesült Királyság kilépése előtt írták alá, illetve fogadták el.
A rendkívüli helyzetre szóló keret alkalmazása megszűnne, ha az Egyesült Királyság nem folytatná a befizetéseket, illetve ha a kontrollok és ellenőrzések végrehajtása terén jelentős hiányosságokra derülne fény.

Mindez nem érinti a megállapodás nélküli Brexit esetén kötendő azon megállapodást, amely az EU és az Egyesült Királyság közötti pénzügyi elszámolásról rendelkezne, és amelynek az Egyesült Királyság uniós tagságából fakadó összes kölcsönös kötelezettségre ki kellene terjednie.
A Brexittel foglalkozó április 11-i ülésén az Európai Tanács - az Egyesült Királyság kérésére és vele egyetértésben - október 31-ig meghosszabbította az Egyesült Királyság kilépésének eredetileg március végén lejárt határidejét.

Leginkább szövetségesekre tekintenek veszélyforrásként a törökök

Publikálás dátuma
2019.07.09. 12:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Furcsa kettősség rajzolódik ki Törökországban: miközben a törökök alapvetően nem bíznak a Nyugatban, mégis a NATO-tagság elkötelezett hívei és többségében még mindig támogatják a csatlakozást az Európai Unióhoz – derült ki Kadir Has Egyetem nemrégiben közzétett kiterjedt közvélemény-kutatásából.
A felmérés egyik megdöbbentő eredménye, hogy a megkérdezettek szövetségesekre tekintenek a legfőbb veszélyforrásként. Idén már 81,3 százalék nevezte meg az Egyesült Államokat fenyegetésként, ami 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. Jól jelzi a vita eldurvulását, hogy négy évvel ezelőtt még csak a válaszadók harmada tartott az amerikaiaktól. A válaszadók „terrorellenes harcot” és a „szíriai kurdok támogatását” nevezték meg a bizalmatlanság legfőbb okaként, de alighanem szerepe lehet benne a romló gazdasági helyzetnek is, amelyért a politika gyakran külföldi erőket, köztük Washingtont vádolja. A második helyezett e tekintetben Izrael (70,8), majd újabb két NATO-tag, Franciaország (65) és Anglia (62,8) következik. A számok tükrében azt hihetnénk, hogy megrendült a bizalom a katonai szövetségben is, de ellenkezőleg, 60,8 százalék a NATO-tagság híve. Még akkor is, ha közben Törökország keletre sokkal jobb szemmel tekint, a baráti országok között például Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán állnak az élen. Oroszországra ugyanakkor inkább, mint „stratégiai partnerre”, semmint szövetségesre néznek. Érdekes az is, ahogy a törökök önmagukat értékelik. A megkérdezettek harmada „iszlám országként” írta le hazáját, 28,5 százalék szerint Törökország „egyedi” (ez az opció először tűnt fel a választási lehetőségek között), de csak 17,6 százalék tekintett az országra európaiként, és 16,3 százalék közel-keletiként. Ennek ellenére a többség (61,1) százalék támogatja a csatlakozást az Európai Unióhoz, sőt az arány még nőtt is az előző évhez képest. Abban is egyetértés van, hogy a tárgyalásokat nem szabad leállítani, viszont a megkérdezettek alig ötöde bízott abban, hogy 5-10 éven belül reális esély van a tagságra. Beszédes adat még, hogy évről évre nő az elégedetlenség a szíriai menekültekkel kapcsolatban is. Idén már 67,7 százaléknak nem tetszett a jelenlétük, és nem engedne be több menekültet. 
Szerző