Párizs klímavészhelyzetet hirdetett

Publikálás dátuma
2019.07.09. 21:16

Fotó: ZAKARIA ABDELKAFI / AFP
Klímaügyi akadémiát is létrehoz a francia főváros, valamint a nevéhez fűződő 2015-ös klímaegyezmény betartására szólította fel annak aláíróit.
A francia főváros önkormányzata a 2015-ös párizsi klímaegyezmény megvalósítására szólította fel a politikusokat kedden, miközben kihirdette a klímavészhelyzetet. A város vezetése arról is döntött, hogy Párizsban létrehoznak egy "klímaügyi akadémiát" a fiatalok számára. Emellett létrejön egy állandó szakértői tanács is, amelyhez környezetvédelmi kérdésekkel lehet fordulni.
Párizsban jövőre tartják az önkormányzati választást. A polgármester, Anne Hidalgo nemrégiben több környezetvédelemmel kapcsolatos kezdeményezést jelentett be, egyebek mellett az autós közlekedés korlátozásáról, valamint az Eiffel-torony környékének "zöldítéséről".
Nem Párizs az első város, amely klímavészhelyzetet hirdetett. Korábbian a kanadai Vancouver, az amerikai Oakland, a svájci Bázel, valamint London is ugyanerről döntött. A francia parlament alsóháza, a Nemzetgyűlés június végén szintén klímavészhelyzetet hirdetett, ugyanakkor konkrét intézkedések egyelőre nem történtek. Németországban pedig idén júniusban érte el a 13-at a klímavédelmi szükséghelyzetet (Klimanotstand) kihirdető városok száma.
A francia fővárosban írták alá az ENSZ 2015 decemberében elfogadott klímaegyezményét. A párizsi megállapodás legfőbb célkitűzése, hogy a globális felmelegedést lehetőség szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon belül, vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani. A megállapodás részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Az egyezményt az ENSZ 193 tagállama közül 185 ratifikálta. Nem csatlakozott hozzá Oroszország, Donald Trump amerikai elnök pedig 2017-ben bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból.

Bíróság mondta ki, hogy alkotmányellenes, ha Trump letiltja Twitteren az ellenzéket

Publikálás dátuma
2019.07.09. 20:49

Fotó: ERIC BARADAT / AFP
Az igazságügyi minisztérium fellebbez, szerintük személyes a mikroblog, ahol az elnök politizál.
Donald Trump amerikai elnök nem tilthat ki senkit Twitter-oldaláról, mert ezzel megsértené a szólásszabadságot biztosító alkotmányos jogot - döntött kedden egy szövetségi fellebbviteli bíróság New Yorkban. Az ítélet arra a beadványra született, amelyet még 2017-ben nyújtott be a Columbia Egyetem egyik, a szólás-, és sajtószabadsággal foglalkozó intézete hét olyan személy nevében, akit az amerikai elnök kitiltott a Twitter-oldaláról.
Indoklásában a három bíróból álló fellebbviteli bíróság leszögezte: az a köztisztviselő, aki közösségi médiát hivatali célokra vesz igénybe, nem zárhat ki a médiafogyasztókat azért, mert nem értenek egyet a bejegyzéseivel. A bírák az amerikai alkotmány szólásszabadságot garantáló első kiegészítésére hivatkoztak.
Az igazságügyi minisztérium fellebbez az ügyben. A tárca szóvivője közölte: a minisztérium jogászai csalódottan fogadták a bírósági döntést, és vizsgálják a következő jogi lépés lehetőségeit. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Donald Trump elnök személyes Twitter-fiókjáról van szó, az onnan történő kizárás tehát álláspontja szerint semmiképpen nem sérti az alkotmányt.
A bíróság állásfoglalását megfogalmazó Barrington Parker bíró az írásos indoklásban arra is felhívta a figyelmet, hogy a bíróság nem azt vizsgálta, hogy egy magánfiókról történő kitiltás alkotmányellenes-e, hanem azt, hogy az adott médiumot milyen célokra használják. A bíróság szerint pedig Donald Trump ugyan magánfiókon közli gondolatait, álláspontját, véleményét, ám a magánfiókot kormányzati ügyek taglalására is használja. Ebből következően a Twitteren közölt tartalom nem magánjellegű.

Rendőrök lőttek agyon két tüntetőt a nigériai parlamentnél

Publikálás dátuma
2019.07.09. 20:26

Fotó: KOLA SULAIMON / AFP
2015 óta követeli egy mozgalom, hogy az őrizetbe vett vezetőjüket szabadon engedjék; azóta 400 tagjukat ölhették meg a kormány emberei.
Lezárták kedden a nigériai parlament környékét, miután lövéseket váltott egymással tüntetők egy csoportja és a rendőrség, írja a Reuters. A felek egymást vádolják az első lövés leadásával.
Két rendőrt a lábán ért találat, hatot pedig lebunkóztak, akkor sérültek meg. A demonstrálók ezzel szemben két halálos áldozatról számoltak be.

A Nigériai Iszlám Mozgalom (IMN) tüntetett egyébként, az ország síita kisebbségének nevében. A parlamentnél rendszeresek a békés megmozdulásaik: az IMN 2015-ben őrizetbe vett vezetőjének, Ibrahim Zakzaky-nak szabadon engedését követelik.
Emberi jogi szervezetek szerint a nigériai kormány emberei az elmúlt négy évben a mozgalom 400 tagjával végeztek.

A rendőrségi közlemény szerint 40 embert őrizetbe vettek a keddi demonstráción, és csak "minimális erőt" alkalmaztak a tömeggel szemben. Szemtanúk messziről látható könnygázfelhőkről és füstről számoltak be.
Szerző
Témák
Nigéria