Boris Johnson szerint létfontosságú, hogy a britek október végén kilépjenek az EU-ból

Publikálás dátuma
2019.07.10. 07:39
Boris Johnson FOTÓ: AFP/DANIEL LEAL-OLIVAS
Jeremy Hunt a Brexittel kapcsolatban kiemelte: csak olyasmit szabad megígérni, aminek teljesíthetősége teljesen biztos.
Boris Johnson szerint létfontosságú, hogy Nagy-Britannia a Brexit határnapján, október 31-én kilépjen az Európai Unióból. Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy csak olyasmit szabad megígérni, aminek teljesíthetősége teljesen biztos. A két politikus a kormányzó Konzervatív Párt vezetői posztjáért verseng. 
A 160 ezer fős tagság közülük választja meg a párt új vezetőjét, aki a következő brit miniszterelnök is lesz a távozó Theresa May utódjaként. A választás eredményét július 23-án jelentik be.

Johnson és Hunt kedd este az ITV kereskedelmi televízió által szervezett, 200 fős meghívott közönség előtt tartott vitán vett részt. Arra a nézői kérdésre, hogy garantálják-e a kilépést az EU-ból október 31-ig,
Johnson kijelentette: életfontosságú a Brexit-határidő tartása, ellenkező esetben folytatódna a Konzervatív Pártba vetett bizalom eróziója, a választók átvándorlása más pártokhoz.

Johnson - a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának frontembere, aki a tagság körében végzett felmérések eredményei és a fogadóirodák esélykiírásai alapján a vezetőválasztási versengés favoritjának számít - megismételte azt a többször hangoztatott véleményét, hogy a legvitatottabb kérdést, a fizikai valójában hosszú ideje nem létező ír-északír határ nyitva tartásának ügyét a Brexit után, a szabadkereskedelmi tárgyalások keretében kell rendezni.  A 499 kilométeres határszakasz lesz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára a brit kilépés után.
A Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodásban szerepel egy tartalékmegoldás a határellenőrzés visszaállításának elkerülésére.

Ennek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kötni, amely ezt feleslegessé tenné. A Konzervatív Párt frakciójának keményvonalas Brexit-tábora hallani sem akar erről a megoldásról, és az alsóház háromszor is visszautasította a kilépési megállapodást. Jórészt ez az oka annak, hogy May távozik a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztségből.    Johnson a kedd esti televíziós vitában megismételte azt az álláspontját is, hogy Nagy-Britanniának fel kell készülnie a megállapodás nélküli kilépésre, annak biztosítására, hogy "a Csatornán túli barátaink és partnereink meggyőződhessenek komolyságunkról". Hunt kijelentette: ő is ugyanolyan elszántsággal törekszik az október 31-i kilépésre, mint Johnson. A külügyminiszter szerint ugyanakkor a politikába vetett bizalom már akkor sérült, amikor nem teljesült az eredeti, március végi Brexit-határidő.
„Éppen ezért minden politikusnak, beleértve Borist is, csak akkor szabad ígéreteket tennie, ha teljesen bizonyos abban, hogy ezeket az ígérteket be is tudja tartani”

– mondta Hunt. Hunt már a múlt héten, a vezetőválasztási kampány elején bejelentette, hogy ha ő lesz a következő brit miniszterelnök, háromheti tárgyalási időszakot jelöl ki az Európai Unióval, és ennek leteltével, szeptember 30-án véleményt alkot arról, hogy van-e reális esélye egy olyan új kilépési egyezménynek, amelyet a londoni alsóház elfogadna. Hunt közölte: ha úgy ítéli meg, hogy van erre esély, akkor arra fog törekedni, hogy még az október végi Brexit-határidő előtt végig lehessen vinni az erről szóló tárgyalásokat, és az egyezményt parlamenti szavazásra lehessen bocsátani. Kijelentette: ha arra a következtetésre jut, hogy nincs esély új Brexit-megállapodásra, akkor azonnali hatállyal befejezi a tárgyalásokat az EU-val és teljes mértékben ő is a megállapodás nélküli Brexitre összpontosítja az előkészületeket. Az Európai Unió folyamatosan és egyértelműen jelzi hivatalos nyilatkozataiban, hogy nincs lehetőség a brit kilépés feltételeit rögzítő 585 oldalas megállapodás újratárgyalására.
Szerző
Témák
Brexit
Frissítve: 2019.07.10. 07:44

Szabad szemmel – Magyarország téved, ha az hiszi, hogy az új Európai Bizottság engedékenyebb lesz

Publikálás dátuma
2019.07.10. 06:31

Nemzetközi sajtószemle, 2019. július 10.
New York Times/Yahoo/Reuters Uniós illetékesek szerint Magyarország és Lengyelország téved, ha az hiszi, hogy von der Leyen irányításával az új Bizottság engedékenyebb lesz, amikor az EU alapvető értékeinek védelméről van szó. Előzőleg a lengyel külügyminiszter éppen arról beszélt, hogy a testület elnöki tisztségének várományosa kevésbé kapható az ütközésekre, békülékenyebb, ezért Varsóban azt várják, hogy javulnak a kapcsolatok Brüsszellel. Meg hogy bízik abban: ejtik a jogállami eljárást a lengyel kormánnyal szemben. Úgy vélte, hogy a viszályt országa nyerte meg, bár azt elismerte, hogy további meghallgatásokra kell felkészülni az ügyben. Ezzel szemben egy uniós tisztségviselő azt közölte, hogy von der Leyen ugyan nem akar kiemelkedő szerepet vállalni bizonyos jogi eljárásokban, mert nem szeretne szembekerülni Lengyelországgal. Ám bőven elképzelhető, hogy az ilyen ügyekben éppen Timmermans lesz az illetékes, akinek bizottsági elnöki reményeit éppen a magyar és a lengyel kormány hiúsította meg. Más források arról beszéltek, hogy Varsó hiába szeretne fontos biztosi feladatkört kapni, saját maga játssza el az esélyeket az elhúzódó jogi és politikai csatározással. Utaltak arra, hogy a nettó befizető államoknak egyre inkább elegük van abból, hogy bizonyos volt szocialista országok nem hajlandóak együttműködni egy sor kérdésben, a jogállamtól a klímaváltozásig. Ezért lehetséges, hogy pl. a lengyelek a jövőben kevesebb támogatást kapnak.
New York Times Hogy Görögország mire jutott az Ciprasz-féle populista kísérlettel, az lényeges tanulságokat tartogat egész Európa számára. Merthogy a görögök a választás után visszatérnek a normális állapotokhoz, még akkor is, ha az előző, radikális kormány menet közben beleilleszkedett a balközép politikai fő áramlatba. Charles Grant, az Európai Reformközpont vezetője azt tartja az első számú leckének, hogy ha egy kis állam tagja az euroövezetnek, akkor nem folytathat szélsőséges pénzügypolitikát. És az uniós szabályok, valamint a pénzpiacok valószínűleg Olaszországra is bizonyos ortodoxiát kényszerítenek rá. Az is bebizonyosodott, hogy ostobaság, ha egy kevésbé jelentős hatalom távozni akar a monetáris unióból, továbbá, biztosnak látszik, hogy az euró nem fog szétesni. Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport európai vezetője azt emeli ki, hogy a Sziriza is koppant, amikor ujjat akart húzni az EU-val és a tőkepiacokkal. Hiszen ha a kettő összefog, akkor az érintett kormánynak nincs más választása, mint az, hogy engedelmeskedjen. Mark Leonard, az Európai Külkapcsolati Tanács igazgatója pedig arra mutat rá, hogy a görög példa igazolja: a végén képesek józanul viselkedni a populisták, ha hatalomra kerültek, bár igencsak különböznek egymástól és pl. Magyarországon migránsellenes jelszóval szerezték meg a hatalmat. Mint mondta, ezek az erők a hatalom bástyái mögül nem mindig olyan riasztóak, mint amilyennek látszanak. Például az olaszoknak nemigen fűlik a foguk ahhoz, hogy megkérdőjelezzék az uniós költségvetési szabályokat. A brüsszeli Bruegel Intézet helyettes vezetője azt emeli ki, hogy Görögország teljesen szükségtelenül elvesztegette az elmúlt négy évet. Ciprasz ugyan gyorsan tanult, ám ezért a gazdaság hatalmas árat fizetett. Kemény feltételeket kellett teljesítenie, nehogy az ország kikerüljön az eurozónából. Viszont nem korszerűsítette a gazdaságot, ezért nem leányálom vár a következő miniszterelnökre sem. De neki is csakis akkor van esélye a sikerre, ha egyeztet Brüsszellel. Leonard azt is tanulságok között említi, hogy egy egyszer már leírt középpjobb párt képes visszatérni a kormányrúdhoz.
FAZ Az európai hatalmi harc áldozata lesz a magyar tudomány szabadsága. Erre figyelmeztet a müncheni Ludwig-Miksa Egyetem egyik történész professzora, aki a földrész keleti felét választotta szakterületéül. Martin Schulze Wessel hozzáfűzi, hogy az EU csak nézi, amint a magyar kormány derékba lövi a kutatás önállóságát. Pedig az alapszerződések a művészetek és a tudomány szuverenitását írják elő, az EU mégsem jajdul fel annak láttán, ami ma Magyarországon történik. Igaz, Orbán ezen a területen hosszú távra tervez és kis léptekkel halad. Idetartozott már a CEU kiszorítása is. A legújabb csapást az jelenti, hogy elveszik az MTA kutató hálózatát és a terület irányítását az új Tudományos Tanács kezébe adják. Annak tagjairól csakis a hatalom dönt. Hogy a jogszabály azután milyen következményekkel jár, afelől nincs semmi kétség. Ennél drámaibb módon nem lehet beleavatkozni a tudomány függetlenségébe. A következményekkel természetesen a miniszterelnök tisztában van, ezért ezúttal nem provokál, hanem leplezni igyekszik az intézkedés célját. Csakhogy a meghirdetett céllal ellentétben nem javulni, hanem romlani fog a kutatások hatékonysága. A politikus a német közvéleményt igyekszik lóvá tenni, amikor azt állítja, hogy a modellt Németországtól vették át. Az érintett német tudományos szervezetek a minap nyílt levéllel válaszoltak a ködösítésre, cáfolva a hamis állításokat. Itt azonban Európának kell lépnie, hiszen a tét az, mennyire fontos a tudomány szabadsága egy tagállamban. Idáig a brüsszeli megnyilvánulások eléggé kétértelműek. Mert ugyan egy szóvivő azt közölte, hogy figyelik a fejleményeket, csak éppen az eddigiek alapján erősen kérdéses, mennyire lehet számítani tényleges fellépésre. És Orbán hasonló esetekben eddig mindig ügyesen kisakkozta, hogy ne kelljen visszatérnie a korábbi állapotokhoz. A legjobban a CEU sorsán lehet ezt nyomon követni. Pedig a Bizottság és az Európai Bíróság tud gyorsan is cselekedni, amit a lengyel igazságszolgáltatás kapcsán hozott döntés tanúsít. De hát a Fidesz a befolyásos Néppárt tagja, és Orbán jelentős befolyáshoz jut azzal, hogy a frakció nem kíván lemondani a magyar voksokról. Épp ezért nem valószínű, hogy a következő időszakban csökkenne a magyar kormánypárt fontossága. A konzervatívok Járóka Líviát alelnöknek, Deutsch Tamást pedig az államháztartási ellenőrző bizottság 2. emberének javasolták. A jelek szerint az árat a magyar tudomány fizeti meg.
Le Monde A magyar kormány Lukács György örökségét fenyegeti – írja egy Berlinben dolgozó történész, aki a kelet-európai kommunista mozgalmakra szakosodott. Sonja Combe szerint immár nem lehet látogatni a filozófus archívumát, azon kívül a hatóságok más eszközökkel is gátolják munkássága kutatását, az megint csak azt jelzi, hogy a hatalom ellenséges az értelmiséggel szemben. Ebbe az irányzatba illeszkedik bele a Lukács-szobor eltávolítása a Szent István-parkból. A tudóst egyre inkább „kommunista gyilkosnak” tekintik a közbeszédben. Hogy az életművét őrző kutatóhelyet bezárták, annak az indoklása teljesen légből kapott. De ily módon lehetetlenné vált a kategorizálás és a feldolgozás. A tudomány és az értelmiség elutasításának jele az is, hogy az 56-os Intézetet beleolvasztják a Veritasba, a hivatalos emlékezetpolitika propaganda szervébe. Továbbá az is, ami az Akadémia körül zajlik. Lukács amúgy sosem volt a kommunista rezsimek kedvence. Tanítványai közé tartozik Heller Ágnes, aki nap mint nap harcol a tudomány függetlenségéért, illetve az Orbán Viktor által gerjesztett kártékony, antiszemita, menekültellenes, rasszista és nacionalista légkör ellen.
Reuters A hírügynökség szerint Orbán Viktor arra használja egyre nagyobb gazdasági befolyását, hogy az üzleti életben is terjessze nacionalista programját, a NER-t. Ily módon már döntő szerephez jut egy sor iparágban. A vélemény annak kapcsán jelent meg, hogy Jászai Gellértnek, Mészáros Lőrinc egyik bizalmasának a cége előszerződést kötött a jóval jelentősebb piaci tényezőként számon tartott IT-vállalkozás, a T-Systems megvásárlására. A tulajdonos egyébként a múlt hónapban úgy szerezte meg a 4iG-t, hogy 40 százalékos részesedést vásárolt benne Mészárostól.
Die Welt Európa napja 30 évvel ezelőtt Magyarországon virradt fel. Így látja a helyzetet egy német nagyvállalkozó, akinek jelentős üzleti érdekeltségei vannak magyar földön. Ulrich Bertelmann megállapítja, hogy a határnyitás mérföldkőnek számított a földrész újraegyesítésében. Az OBO cégcsoport tulajdonosa külön kiemeli, hogy számára a magyar kapcsolat azért is fontos, mert mozgássérült fiát annak idején a Pető Intézetben kezelték és ez azután sok mindennek lett a kiindulópontja. A most 34 éves gyerek tökéletesen beszél magyarul, ingázik Budapest és Németország között. Genscher volt külügyminiszter egyszer a konszern lelkének nevezte. Orbán Viktor pedig a barátjának tartja Christophot. Az édesapa büszke arra, hogy őt is szoros viszony fűzi a politikushoz. Az itteni leányvállalat amúgy 1200 embert foglalkoztat. A kirándulás 1973-ban, mindössze 3 emberrel indult. A gyár Bugyiban működik és igen korszerűnek számít. Bertelmann kiemeli, hogy Magyarország a politikai stabilitásra, a biztos állami pénzügyekre, valamint az egyszerű adórendszerre épít. A családokat támogatja a bevándorlás helyett. Egyben idézi Genschert, aki 6 éve, a magyar üzem avatásának évfordulóján kijelentette: ha az állam elveszi az emberektől a felelősséget, akkor azok elvesztik alkotó energiáikat, egyéniségüket és szabadságukat.
Szerző

Párizs klímavészhelyzetet hirdetett

Publikálás dátuma
2019.07.09. 21:16

Fotó: ZAKARIA ABDELKAFI / AFP
Klímaügyi akadémiát is létrehoz a francia főváros, valamint a nevéhez fűződő 2015-ös klímaegyezmény betartására szólította fel annak aláíróit.
A francia főváros önkormányzata a 2015-ös párizsi klímaegyezmény megvalósítására szólította fel a politikusokat kedden, miközben kihirdette a klímavészhelyzetet. A város vezetése arról is döntött, hogy Párizsban létrehoznak egy "klímaügyi akadémiát" a fiatalok számára. Emellett létrejön egy állandó szakértői tanács is, amelyhez környezetvédelmi kérdésekkel lehet fordulni.
Párizsban jövőre tartják az önkormányzati választást. A polgármester, Anne Hidalgo nemrégiben több környezetvédelemmel kapcsolatos kezdeményezést jelentett be, egyebek mellett az autós közlekedés korlátozásáról, valamint az Eiffel-torony környékének "zöldítéséről".
Nem Párizs az első város, amely klímavészhelyzetet hirdetett. Korábbian a kanadai Vancouver, az amerikai Oakland, a svájci Bázel, valamint London is ugyanerről döntött. A francia parlament alsóháza, a Nemzetgyűlés június végén szintén klímavészhelyzetet hirdetett, ugyanakkor konkrét intézkedések egyelőre nem történtek. Németországban pedig idén júniusban érte el a 13-at a klímavédelmi szükséghelyzetet (Klimanotstand) kihirdető városok száma.
A francia fővárosban írták alá az ENSZ 2015 decemberében elfogadott klímaegyezményét. A párizsi megállapodás legfőbb célkitűzése, hogy a globális felmelegedést lehetőség szerint az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokon belül, vagy legalább 2 Celsius-fok alatt kell tartani. A megállapodás részesei nemzeti vállalásokat tesznek a globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Az egyezményt az ENSZ 193 tagállama közül 185 ratifikálta. Nem csatlakozott hozzá Oroszország, Donald Trump amerikai elnök pedig 2017-ben bejelentette, hogy az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból.