Előfizetés

Bioműanyagot lehet gyártani a túl sok algából

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.10. 11:04

Fotó: LOU BENOIST / AFP
A kiterjedt algavirágzás óriási ökológiai és gazdasági terhet jelent, az így keletkező hatalmas mennyiségű biomassza azonban a jövőben bioműanyagok, biogáz vagy bioetanol nyersanyagforrásaként is hasznosítható.
Mint megírtuk, a klímaváltozás következtében a világ legnagyobb algavirágzása zajlik a Nyugat-Afrika és a Mexikói-öböl közti óceánterületen, amely amerikai kutatók szerint állandósulhat is. A szakemberek által a Nagy Atlanti Golffűövnek nevezett algaszőnyeg kiterjedése 2018 júniusa óta elérte a 8850 kilométert és immár több mint 20 millió tonna biomasszát foglal magába. A túl sok alga azonban megfojtja a korallokat és a tengeri füveket, a partra kisodródva pedig záptojás szagú gázt áraszt magából. A golffű eltávolítása azonban időigényes, drága és nem is mindig hatásos.
Egy nemzetközi kutatócsoport számolt be arról, hogyan képesek baktériumok lebontani az algákban lévő szénhidrátokat. A kutatás középpontjában a zöldalgák Ulva nevű nemzetsége állt. Ennek virágzása világjelenség, amelynek hatására csak Franciaország tengerpartjánál mintegy 100 ezer tonna biomassza kerül partra - írják a szakértők a Nature Chemical Biology című szaklapban megjelent tanulmányukban. Azt elemezték, hogy a Formosa agariphila nevű tengeri baktérium hogyan bontja le az algák összetett szénhidrátját. Ez teszi ki az algák szárazanyagának 30 százalékát. A baktérium egy bonyolult folyamat során bontja le a szénhidrátot.
„A poliszacharidot monoszacharidokra bontja le, amelyeket energiatermelésre vagy a növekedéséhez szükséges anyagok előállítására használ”

– mondta Christian Stanetty, a Bécsi Műszaki Egyetem munkatársa.

A baktérium ezzel az algák jövőbeli felhasználási módjának példája lehet. A németországi Greifswaldi Egyetem kutatói vezette tanulmány kimutatta, hogy a lebontó folyamat több lépésben, 12 különböző enzim bevetésével történik. A kiindulási molekula így egyre kisebb alkotóelemeire bomlik. 
A kutatók azt is feltárták, a baktériumok melyik lépésben melyik enzimeket használják. „Ezekről az enzimekről és a hatásukról megszerzett tudás segítségével gondolhatunk csak először a fermentációs eljárások kifejlesztésére” – mondta Stanetty. „De minél jobban megértjük a folyamatokat, annál inkább tudjuk ezeket az algákat összetett szintézis során használni és akár bioműanyagot előállítani belőlük” – közölte Marko Mihovilovic, a Bécsi Műszaki Egyetem tudósa. 
Az is elképzelhető, hogy az algákból fermentáció révén biogázt vagy bioetanolt lehet előállítani, amely teljességgel szén-dioxid-semleges.

Évente kétmilliárd vadon élő állatot ölnek meg a házimacskák Ausztráliában

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.09. 16:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Évente több mint kétmilliárd hüllővel, madárral és kistestű emlőssel végeznek a házimacskák Ausztráliában - derült ki egy új tanulmányból.
A Charles Darwin Egyetemen dolgozó John Woinarski, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora, Sarah Legge és a Sydney-i Egyetem munkatársa, Chris Dickman közös tanulmánya szerint az elmúlt 200 évben végbement ausztráliai emlőspusztulások legalább kétharmadának egyik meghatározó oka a macska volt , miközben a gazdák mit sem sejtettek kedvenceik ártalmas tevékenységéről.
"Egyetlen házimacska átlagosan 75 állattal végez évente, ám a gazdi sok esetben nem szemtanúja a tetteknek"

- mondta Legge.

A szakember szerint ez a szám alacsonynak tűnhet egy vadon élő macska évi 740 áldozatához képest, ám a városi területeken sokkal nagyobb számban - négyzetkilométerenként akár hatvannál is többen - fordulnak elő a macskák.
"Ez azt jelenti, hogy a városokban élő macskák évente sokkal több állatot ölnek meg négyzetkilométerenként, mint a vadon élő társaik"

- tette hozzá Legge.

Woinarski szerint a probléma megoldását nehezíti az emberek macskák iránti szeretete, ám az ausztráloknak tisztában kell lenniük azzal, hogy négylábú kedvenceik mekkora fenyegetést jelentenek az őshonos ausztrál vadvilágra.

Odafigyeléssel megelőzhető a gyakori nyári betegség

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.07.09. 14:14

Fotó: COLLANGES/BSIP / AFP
A nyár legjobb pillanatait ronthatja el a komoly fájdalommal járó fülgyulladás, amelyet akár a légkondi vagy a huzat is okozhat.
Nyáron a leggyakoribb fülészeti probléma a bakteriális vagy gombás eredetű hallójárat-gyulladás, amely leggyakrabban az uszodai és természetes vizekben történő strandolás miatt alakul ki. Fürdőzés során ugyanis a hallójárat hámja felázik és könnyebben befertőződik. A fertőtlenítő hatású klór következtében nagyobb eséllyel betegszünk meg uszodában, strandon, mint természetes vizekben. A huzat vagy a hideg levegő szintén okozhat fülpanaszokat, fülkürt hurutot, valamint segítheti a vírusfertőzés kialakulását, sőt a légkondicionáló berendezés is szerepet játszhat a betegség kialakulásában – mondta Székely Éva, a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész szakorvosa. 

Kellemetlen, fáj

A hallójárat gyulladás legfőbb tünete a sokszor rágáskor, a hallójárat bemenet nyomásra vagy a fülkagyló hátrahúzásakor jelentkező heves fájdalom, fülfolyás, viszketés, a hallójárat beszűkülése miatti füldugulás. Fülkürt hurut esetén nincs fülfolyás, a hurutos tünetek mellett a fő panasz a füldugulás, a feszítő fájdalom és a nyeléskor jelentkező kattogás.
Kezeléséhez általában elég a hallójárat tisztítása és gyógyszeres gézcsík behelyezése. Ezt követően gyulladáscsökkentő szteroidos fülcsepp használata javasolt néhány napig. Súlyosabb esetben azonban szükség lehet antibiotikum szedésére is.

Megelőzhető

„Hogy elkerüljük a betegséget, a fürdőzést követően szárítsuk ki a hallójáratot. Mivel a felázott bőr ideális táptalaj a baktériumok számára, ne használjunk sósvizes fülsprayt. Ne vigyük túlzásba a fültisztítást, ugyanis a hallójáratnak öntisztuló funkciója van, a képződő fülzsír pedig védő hatású. Kerüljük a fültisztítópálca használatát, mert mikrosérüléseket okozhatunk, amelyek segítik a fertőzés kialakulását. Az összegyűlt, spontán nem távozó fülzsír hallójáratból történő eltávolításához inkább kérjük a szakember segítségét” – tette hozzá Székely Éva.