Tudomány;klímaváltozás;Atlanti-Óceán;alga;

- Bioműanyagot lehet gyártani a túl sok algából

A kiterjedt algavirágzás óriási ökológiai és gazdasági terhet jelent, az így keletkező hatalmas mennyiségű biomassza azonban a jövőben bioműanyagok, biogáz vagy bioetanol nyersanyagforrásaként is hasznosítható.

Mint megírtuk, a klímaváltozás következtében a világ legnagyobb algavirágzása zajlik a Nyugat-Afrika és a Mexikói-öböl közti óceánterületen, amely amerikai kutatók szerint állandósulhat is. A szakemberek által a Nagy Atlanti Golffűövnek nevezett algaszőnyeg kiterjedése 2018 júniusa óta elérte a 8850 kilométert és immár több mint 20 millió tonna biomasszát foglal magába. A túl sok alga azonban megfojtja a korallokat és a tengeri füveket, a partra kisodródva pedig záptojás szagú gázt áraszt magából. A golffű eltávolítása azonban időigényes, drága és nem is mindig hatásos.

Egy nemzetközi kutatócsoport számolt be arról, hogyan képesek baktériumok lebontani az algákban lévő szénhidrátokat. A kutatás középpontjában a zöldalgák Ulva nevű nemzetsége állt. Ennek virágzása világjelenség, amelynek hatására csak Franciaország tengerpartjánál mintegy 100 ezer tonna biomassza kerül partra - írják a szakértők a Nature Chemical Biology című szaklapban megjelent tanulmányukban.

Azt elemezték, hogy a Formosa agariphila nevű tengeri baktérium hogyan bontja le az algák összetett szénhidrátját. Ez teszi ki az algák szárazanyagának 30 százalékát. A baktérium egy bonyolult folyamat során bontja le a szénhidrátot.

„A poliszacharidot monoszacharidokra bontja le, amelyeket energiatermelésre vagy a növekedéséhez szükséges anyagok előállítására használ”– mondta Christian Stanetty, a Bécsi Műszaki Egyetem munkatársa.

A baktérium ezzel az algák jövőbeli felhasználási módjának példája lehet. A németországi Greifswaldi Egyetem kutatói vezette tanulmány kimutatta, hogy a lebontó folyamat több lépésben, 12 különböző enzim bevetésével történik. A kiindulási molekula így egyre kisebb alkotóelemeire bomlik. 

A kutatók azt is feltárták, a baktériumok melyik lépésben melyik enzimeket használják. „Ezekről az enzimekről és a hatásukról megszerzett tudás segítségével gondolhatunk csak először a fermentációs eljárások kifejlesztésére” – mondta Stanetty. „De minél jobban megértjük a folyamatokat, annál inkább tudjuk ezeket az algákat összetett szintézis során használni és akár bioműanyagot előállítani belőlük” – közölte Marko Mihovilovic, a Bécsi Műszaki Egyetem tudósa. 

Az is elképzelhető, hogy az algákból fermentáció révén biogázt vagy bioetanolt lehet előállítani, amely teljességgel szén-dioxid-semleges.

Évente több mint kétmilliárd hüllővel, madárral és kistestű emlőssel végeznek a házimacskák Ausztráliában - derült ki egy új tanulmányból.