Nemcsak felesleges, veszélyes is a vízimadarak etetése

Publikálás dátuma
2019.07.10. 12:29

Fotó: Nagy Melinda/robertharding / AFP
Hiába „tűnik úgy”, nem éhesek a vízimadarak, etetésük felesleges, de veszélyes is – hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A vízimadarak nyáron korlátlanul találnak maguknak táplálékot, ezért etetésük felesleges, de veszélybe is sodorja, megbetegíti az állatokat, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra hívta fel a figyelmet, hogy 
sehol és semmivel ne etessük a vízimadarakat.

Az MME megfogalmazása szerint a vízimadarak etetése „öngerjesztő problémaspirál.” A nyáron etetett madarak ugyanis ősszel nem vonulnak el, így az emberek, látva a „sok szegény, éhes”, valójában elkényelmesedett vagy már beteg, röpképtelen madarat, tovább etetik őket. A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal is folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és még több madárral kezdődik újra a folyamat.
A vízimadarak etetése az énekesmadarakéval szemben nem hasznos, mert a hosszú ideig tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen „táplálék” megbetegíti a madarakat. A mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, ezért a madarak jégbe is fagyhatnak. Az etetés növeli a madarak közötti agressziót, olyan helyekre is csábítja a vízimadarakat, amelyek számukra nem alkalmasak az önfenntartó életre. Növeli az ember-madár konfliktushelyzetek lehetőségét, a feleslegesen kiszórt táplálék vonzza a patkányokat, sőt a környezetet is szennyezi.  
Szerző

Zacskóstul etetik a szarvasokat egy japán parkban, egyikük gyomrában 4,3 kiló műanyagot találtak

Publikálás dátuma
2019.07.10. 10:05

Fotó: BEHROUZ MEHRI / AFP
Az élelembőség ellenére 14 éhező, szelíd szarvas pusztult el a japán Nara közparkjában. Kilenc állat gyomrában rengeteg műanyaghulladékot találtak – jelentette be kedden a Narai Szarvasmegőrzési Alapítvány nevű civil szervezet.
A Vakakusza-hegy lábánál elterülő 500 hektáros Nara Parkban március óta 14 vadon élő, de szelíd, a látogatók közelségét is elviselő szarvast találtak elpusztulva, közülük kilencnek a gyomrában találtak műanyaghulladékot és műanyag uzsonnás zacskókat, az egyik állat emésztőrendszerében nem kevesebb, mint 
4,3
kilogrammnyit.
A valaha szentként tisztelt, jelenleg nemzeti természeti kincsként számon tartott szikaszarvasok szabadon bóklásznak a kormány által Festői Szépségű Hellyé nyilvánított parkban, és a turisták is etethetik őket a helyben vásárolható, könnyen emészthető és cukormentes „szarvaskeksszel” (sika-szembei), amelyet veszélytelen papírzacskóban árusítanak. Úgy tűnik azonban, hogy nem minden látogató tartja be az óvintézkedéseket, és műanyag csomagolású ennivalóval is eteti az állatokat. Emiatt a kérődzők megszokják, hogy a műanyag zacskók ételt tartalmazhatnak, és megpróbálják elfogyasztani a már kiürült, eldobott zacskókat is, amelyek azonban elakadnak a gyomrukban, megbénítva az emésztőrendszerüket. Az élelembőség ellenére a szarvasok gyakorlatilag éhen halnak, a holtan talált állatok mind csontsoványak voltak. 
A narai prefektúra vezetése a helyzet kivizsgálását ígérte, és azt, hogy az eddiginél jobban ügyelnek a számos turistát vonzó „szent” szarvasok megfelelő etetésére. Addig is, amíg a hivatalos intézkedések meghozzák eredményüket, az állatvédő civil szervezet aktivistái járőröznek a parkban, megpróbálva elejét venni annak, hogy a szarvasok elhagyott műanyag zacskókat vagy egyéb ártalmas dolgokat egyenek.
Szerző

Életnagyságú bálnaszobrok a műanyagáradat megállításáért a Parlament előtt

Publikálás dátuma
2019.07.09. 14:54

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
A Greenpeace életnagyságú, hulladékokból kiemelkedő bálnaszobrokkal hívja fel a figyelmet a Kossuth téren, a Parlament előtt a műanyagszennyezés mindenkit érintő problémájára.
Az akcióra a műanyagmentes július akció keretében kerül sor, ami jó alkalom arra, hogy egyénileg is nemet mondjunk az egyszer használatos műanyagokra, azonban ez önmagában nem elég, sokkal átfogóbb változásokra van szükség - hangsúlyozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője kedden a Kossuth téren. A Greenpeace Magyarország a kormánytól is lépéseket vár, így petíciójában - amelyhez már csaknem 200 ezer ember csatlakozott - az egyszer használatos műanyag szatyrok betiltását követeli. A Greenpeace műanyagszemét-tengerből kiemelkedő három és hat méter magas bálnákat ábrázoló installációjához nyolc olasz strandon gyűjtötték a szemetet. A több országban már kiállított bálnák két napon át lesznek láthatók Budapesten, kedden délig a Parlament előtt, szerdán pedig a Deák Ferenc téri templom előtt figyelmeztetnek a világunkat elárasztó műanyagszennyezésre. Az installációt ezt követően Lengyelországban állítják ki. Simon Gergely a sajtótájékoztatón elmondta: eddig több ország tett már hatékony lépéseket a műanyagszennyezés ellen, így Romániában ettől az évtől jelentősen korlátozták az eldobható zacskók forgalmazását, Ausztriában pedig a napokban döntöttek a műanyagzacskók teljes körű betiltásáról. A környezetvédő felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon továbbra sincs érdemi döntés a műanyagáradat megállítására. Mint mondta, évente 300 millió tonna műanyagot termelünk, aminek körülbelül a fele egyszer használatos műanyag. Egy friss adat szerint Magyarország legnagyobb folyója, a Duna naponta 4,2 tonna műanyag hulladékot szállít a Fekete-tengerbe. "Tehát mi is hozzájárulunk a műanyagszennyezéshez" - figyelmeztetett Simon Gergely. Felidézte, hogy a Greenpeace Magyarország a greenpeace.hu/stopmuanyag petíciós oldalon tavaly kezdett aláírást gyűjteni az egyszer használatos műanyag szatyrok betiltásáért. Ezt követően a szervezet a petícióhoz tavaly őszig csatlakozó 120 ezer aláírót képviselve kereste meg az illetékes minisztériumot. Az eldobható műanyagok, ezen belül a zacskók korlátozásáról szóló törvénytervezetet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) el is készítette, azonban azt a kormányzat végül nem támogatta, és azóta sem tett semmit a műanyagszennyezés ellen - közölte Simon Gergely. Mint felidézte, későbbre ígértek döntést, amikor megszületik az uniós jogszabály. Időközben ez megtörtént, a szervezet petíciójához pedig eddig csaknem 200 ezer ember csatlakozott. Ezért ismét felhívjuk a döntéshozók figyelmét a műanyagzacskók betiltására - mondta. A környezetvédő beszélt arról is, hogy a műanyagok begyűjtése közben az derült ki, hogy a műanyaghulladékok többségéért ugyanazok a nagyvállalatok felelősek a világon mindenhol, példaként a Coca-Colát, az Unilevert és a többi között a Nestlét említette.