Bár a kormány retorikájában a családok életkörülményeinek javítását helyezte az Országgyűlés által pénteki végszavazásra kerülő 2020. évi költségvetés középpontjába, azonban a 300 oldalt meghaladó terjedelmű jogszabályból az is kiolvasható, hogy tartanak az előbb-utóbb bekövetkező válságtól, a biztonságra törekszenek. Ezt mi sem bizonyítja jobban minthogy a korábbi évekhez képest nagymértékben növelték a költségvetési tartalékot, ami így eléri a GDP egy százalékát.
A parlamenti vita idén elég unalmasra sikeredett, még akkor is, ha tudjuk, hogy a kormány szándékai szerint a munka dandárját az egyes szakbizottságokban végzik. A pénzügyminisztérium évek óta azt az egyébként üdvözlendő elvet képviseli, hogy módosítások nyomán a költségvetés fő számai - vagyis a bevételi és kiadási oldal, és a hiány - lényegében nem változhatnak. Kizárólag az egyes fejezetek között történhetett átcsoportosítás, annak figyelembevételével, hogy ha adócsökkentéssel járnak, akkor sem veszélyeztethetik a GDP arányos egy százalékos hiánycélt, valamint az államadósságot sem. A hiánycélt a gazdasági szakemberek egy része túlzottan ambíciózusnak tartja, és úgy vélik, hogy csak pótlólagos intézkedésekkel vagy a rendelkezésre álló tartalékok zárolásával teljesíthető. (Az idei hiánycél 1,8 százalékos.) A lapunk által megkérdezett Katona Tamás egyetemi tanár azonban nem kételkedik abban, hogy megvalósulnak a kormányzati elképzelések. Szellemében és tartalmában a jövő évi büdzsé nehezen elfogadható, ám az Orbán-kormányok kétségtelenül értek el eredményeket a költségvetési fegyelemben, s ha szükséges, akkor a szociális, egészségügyi kiadások visszafogásával teljesül a hiánycél - mondta Katona Tamás. Ugyanakkor azon érdemes elgondolkodni - fejtette ki lapunk érdeklődésére Karsai Gábor, a GKI Zrt. vezérigazgató-helyettese, hogy mi történhetett a GDP arányos államháztartási hiány mértékével, hiszen a Konvergenciaprogramban még 1,5 százalékot adott meg idén tavasszal a magyar kormány. Ilyen rövid idő alatt feltehetően az Európai Unió követelése nyomán faragtak le 0,5 százalékpontot, s nem egy korábban nem ismert, valamilyen kedvező körülményt vettek figyelembe.
Abban a tekintetben sem történt változás, hogy a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül kizárólag a kormánypárti képviselőktől érkezőket vette figyelembe, a 803 ellenzéki javaslatot mind egy szálig visszautasította a parlament és szakbizottságok. Arra hivatkoztak, hogy az lenullázta volna a költségvetési tartalékot, ami azonban - éppen a módosítások beadási szabálya miatt - nem fedi a valóságot.
A számos - nem nagy horderejű - módosítás között viszont fellelhetjük azt, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulást kizárólag idegenforgalmi célokra lehet fordítani. Ennek a központi költségvetés szempontjából az a jelentősége, hogy ha a tervezetthez képest magasabbak lesznek a bevételeket akkor a kiadásokat is ilyen mértékben emelni kell. A gazdaságvédelmi akcióterv fontosságát hangsúlyozandó a vállalkozói szféra számára hitelgaranciát nyújtó Garantiqa Zrt. az eredeti törvényjavaslathoz képest 30 milliárd forinttal több hitelforrást nyújthat. A Debrecenbe tervezett BMW-gyár beruházáshoz 9 milliárd forint támogatást különítettek el, ezzel a kormányzat jelezni kívánta, hogy számukra még a többlettámogatás sem drága, csak - a gépjármű-ágazat világszerte érezhető gondjai ellenére - biztosan épüljön meg az üzem.
A többi elfogadott módosító indítvány is jól jellemzi a kormányzat gondolkodását. Az egészségügyi szolgáltatásokat ért kritikákra - az ágazattól kölcsönvett szóval - még gyógyír sem lehet, hogy százmillió forint többletforrást kap az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyelete és az egészségügyi ellátás eredményességét értékelő minőségügyi szakfőorvosi felügyelet operatív feladatainak Nemzeti Népegészségügyi Központon belüli működtetésére. Magyarán a mindent centralizálni igyekvő hatalom jelentős költségek árán, a bürokrácián belül átcsoportosít. Az egyházaknak tett érdekes gesztus, hogy a tűzkárt szenvedett Károli Gáspár Református Egyetem Ráday Felsőoktatási Diákotthona újjáépítésének költségeit az állam átvállalja, de ennyivel nem elégszik meg, így a vele lényegében egybeépült Dunamelléki Református Egyházkerület székházának felújítását is magukénak érzik, erre további 3,2 milliárd forintot szánnak az adófizetők pénzéből. Természetesen a sport sem maradhat ki, a jövő évi a Paralimpián való részvételre 447 millió forinttal többet tartalmazhat az eredetileg tervezettnél a büdzsé. A kultúrát ezúttal az az újabb 100 millió forint képviseli, amelyet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára "intézményfejlesztési stratégiájára" szánnak.
Adócsökkentésre vagy kivezetésre nem érkezett kormánypárti képviselői javaslat, így a már ismert tervek valósulnak meg, az eva megszűnik, a reklámadó befizetési kötelezettségét felfüggesztik, a világrekorder 27 százalékos áfa viszont megmarad, és elhamarkodott kijelentésnek bizonyult, hogy a közeljövőben egy számjegyű lesz a 15 százalékos szja.
A várható euró árfolyamot viszont feltehetően most sem sikerült eltalálnia a pénzügyi tárcának. Emlékeztetőül: a most folyó költségvetés 311,40 forinttal számol, a 2020. évi pedig 320,9 forinttal. (Azt hogy miképpen jöttek ki ezek a számok nehéz megtippelni, ugyanis ezzel mit sem törődve a bankközi devizapiacon tegnap 326 forintot adtak az euró egy egységéért.) Az egészségügyre 184 milliárd, a nyugdíjakra 136 milliárd forinttal lesz több.
A kormány arra hivatkozik, hogy 2020-ban a költségvetés igazi nyertesei a családok lesznek, hiszen 2200 milliárd forintnál is több forrás áll rendelkezésre a támogatásukra jövőre. Ezzel kapcsolatban Karsai Gábor megjegyezte, hogy az elmúlt években a kormány kiadásai államközpontúak voltak, és nem a tudásnak adtak elsőbbséget. Ebben a tekintetben 2020-ban sem várható változás. A családtámogatásra és a NATO-kötelezettségek teljesítése miatt a honvédelemre költött többletpénzek ugyanis nem ebbe az irányba mutatnak. A családtámogatást csak a közepes és magasabb jövedelműek tudják teljesen kihasználni, ez vonatkozik a sokgyerekesek autóvásárlási kedvezményeire is. Az egészségügyre mindössze 0,4 százalékkal költenek többet 2020-ban, mint idén. A GKI vezérigazgató-helyettese emlékeztetett arra, hogy az egészségügyet mind a jegybank 330 pontja, mind a pénzügyi tárca tanulmánya versenyképességi elemnek tekinti. Sőt arra hivatkoztak, hogy a versenyképesség növelése 0,7 százalékponttal járulhat hozzá a GDP növekedéséhez. A reformnak, a szükséges szerkezeti átalakításoknak sem itt, sem másutt a nyomait sem lehet fellelni. Az amúgy is súlyos gondokkal küzdő oktatásügy ráadásul jövőre 0,4 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhat, mint 2019-ben. A kedvezőtlen feltételek miatt ezeken a területeken folytatódhat az elvándorlás.
