Még biztos nem indul újra Bige gyára

Publikálás dátuma
2019.07.11. 07:10

Fotó: Mészáros János / MTI
Akár hónapokat is igénybe vehet, amíg megszületik Bige László szolnoki kénsavgyárának hatósági bezáratása ügyében az első, köztes, az újraindulás feltételéül támasztott, jogerős döntés.
A korábbi értesülésekkel szemben mégsem várható, hogy a héten újraindul Bige László nagyvállalkozó hatósági vizsgálatok kereszttüzébe került szolnoki kénsavgyára – tudta meg lapunk. A Bige Holdingnál ugyanis egyelőre azt várják, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (JNSZ MKI) fellebbez-e a Debreceni Törvényszék múlt heti, köztes döntése ellen. Ebben a közigazgatási és munkaügyi bíróság a felperes kérésére hatálytalanította a katasztrófavédők múlt hónap végi, a veszélyes üzemnek minősülő tevékenységet megtiltó határozatának azonnali végrehajtását. Ugyanakkor a katasztrófavédelem most ez ellen is fellebbezhet, mégpedig a Fővárosi Törvényszéken. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnál mindenesetre megkeresésünkre nem árulták el, élnek-e a lehetőséggel. Szakértők szerint ezt körülbelül e hét végéig kezdeményezhetik. Tegnap estig ugyanakkor nem érkezett az ügyben fellebbezés - tudtuk meg a Debreceni Törvényszék szóvivőjétől, Dobó Dénestől. Amíg viszont ez nem dől el, ismereteink szerint a gyárban várnak az újraindulással.  A hét elején az újraindításról elterjedt hírek okoztak is némi zavart üzletfeleik körében, hisz vevőik várják az árukat. A késztermékek kiszállítását ugyanakkor a katasztrófavédők külön engedélyezték. Az is kérdés, hogy ha a JNSZ MKI az utolsó pillanatban mégis a fellebbezés mellett dönt, mikor hozhat erről döntést a Fővárosi Törvényszék, különös tekintettel a most kezdődő nyári szünetre. A Debreceni Törvényszéken mindenesetre csak ennek elbírálása után folytatódhatna az eredeti eljárás. Ebben azt vizsgálnák, hogy a katasztrófavédők jogszerűen tiltották-e be a gyártást.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a JNSZ MKI egy másik akta keretében rendelkezett a kénsavgyár felfüggesztéséről is. A Bige Holding ezt is megtámadta. A szóvivő várakozásai szerint a debreceni bíróság köztes végzésként először itt is az azonnali végrehajtás tárgyában dönthet, ami ellen szintén fellebbezhetne az alperesként megtámadott hatóság. Szakértők szerint igen fura helyzetet teremtene, ha a tanács az előző eljárással szemben ezt a katasztrófavédelmi iratot éppenséggel azonnal végrehajthatónak ítélné. Annál is inkább, mert a két eljárást idővel bizonyára összevonják. Dobó Dénes szerint a két ügyben náluk legkorábban szeptemberben tarthatnak tárgyalást. Ezek majdani ítélete ellen ugyanakkor szintén benyújtható fellebbezés.
Ismereteink szerint a gyárban is úgy tarthatják: az újraindítással meg kellene várni a végzés jogerőre emelkedését. Ezt erősíti a JNSZ MKI lapunknak írt válasza is, miszerint „a termelés újrakezdésére a bírósági döntés jogerőre emelkedését követően van lehetőség”. Amúgy még vizsgálják a végzését. Ebből a szempontból tiszta állapot tehát - már ha a szándékaikat egyelőre titkoló katasztrófavédők nem épp az utolsó napra időzítik a fellebbezést - legkorábban a jövő hét elején állhat elő. Mindazonáltal a bírósági szünet miatt az sem kizárt, hogy eme köztes döntésről is csak szeptemberben születik jogerős ítélet. Faramuci helyzetet teremt az is, hogy miközben a gyár már kijavította a hatóság által kifogásolt hibákat, ezt csak működés, vagyis veszélyes üzem közben tudná bemutatni.
Kérdés, ebben a helyzetben mit lép Bige László, aki első mérgében lapunknak egy hónapja még azt nyilatkozta, a hatósági kellemetlenkedéseket látva azonnal bezárja a gyárat. Később viszont a közigazgatási per néhány napos lezárultában bízva az eljárás végéig türelmet hirdetett. A nagyvállalkozó akkor lapunknak úgy vélte: egyesek hatósági segédlettel, ingyen kívánják vagyonát megszerezni, amit igyekszik megakadályozni. (Az ország topvállalkozói között számon tartott Bige László legnagyobb vagyoneleme a pétfürdői, műtrágyát előállító Nitrogénművek.) A hatósági akciók mögött sokan régi üzleti ellenlábasát, a kurzusközeli Csányi Sándort vélik felfedezni. Kétségtelen: a katasztrófavédelem és a - Bige László kapcsán szintén eljárásokat folytató – rendőrség felett belügyminiszterként az OTP-vezér egykori üzleti partnere, Pintér Sándor áll. A Bige Holdingnál friss értesüléseinket nem kívánták kommentálni. Utaltak korábbi közleményükre, miszerint a jövőben is teljes mértékben a törvények, illetve a hatósági és bírósági döntések szerint járnak el.
Szerző
Frissítve: 2019.07.11. 13:50

Idén jobb növekedést, jövőre komoly lassulást vár Magyarországon az EB

Publikálás dátuma
2019.07.10. 18:34
A Mercedes kecskeméti gyárában.
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Idén 4,4 százalékos bővülést vár a Bizottság, jövőre viszont 2,8-re csökken a növekedés.
Felfelé kerekítette a magyar gazdaság idei teljesítményére vonatkozó becslését az Európai Bizottság (EB) szerdán közzétett nyári előrejelzésében, amelyben csak a növekedési ütemre és az inflációra vonatkozó adatok szerepelnek. Míg tavasszal 3,7 százalékos GDP bővülést jósoltak 2019-re, addig most már 4,4 százalékost várnak. A friss adatsor szerint Magyarország gazdasága 2018-ban 4,9 százalékos növekedést ért el a fogyasztás és a beruházások erőteljes bővülésének köszönhetően. A GDP 2019 első negyedévében 5,3 százalékra emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A növekedés főként az exportnak köszönhető, mivel az autóipar több gyengébb negyedév után magasabb fokozatba váltott. Az építőiparra kedvezően hatott az enyhe tél, az ágazat teljesítménye 46 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. A különféle mutatók és felmérések szerint 2019 második negyedévében is erőteljes maradt a GDP növekedése. Az építőipari cégek megrendelései azonban éves alapon 6 százalékkal csökkentek áprilisra, ami a befektetési aktivitás és a GDP bővülés jelentős visszaesését jelzi előre a következő negyedévekben. A GDP-növekedés 2019-ben várhatóan 4,4 százalékos lesz, majd 2020-ban 2,8 százalékosra lassul. A beruházási ráta magas szintet ért el, így a beruházások növekedése jövőre várhatóan mérséklődni fog. Mivel a gazdaság csaknem elérte a teljes foglalkoztatottságot, a munkahelyteremtés lassulni fog és ez mérsékli a magánfogyasztást. Az exportnövekedés szintén alábbhagy a legfontosabb exportpiacok tartós gyengesége miatt. Ugyanakkor az erős belföldi kereslet tovább erősíti az importot, ami a kereskedelmi mérleg romlását eredményezi. Az átlagosan harmonizált fogyasztói árindex 2019 májusában 4 százalékra emelkedett a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak miatt. A nyomás csillapulásával az infláció 2019 második felében várhatóan csökkenni fog. Az alapinfláció — ami nem tartalmazza az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek árát — közel 4 százalékos marad, mivel az erős kereslet lehetővé teszi a gyors bérnövekedés fogyasztói árakban történő megjelenését. A bruttó átlagbér 2019 első négy hónapjában 10,4 százalékkal nőtt a szűk munkaerőpiac és a minimálbér-emelés miatt. A dohányra kivetett jövedéki adók folyamatos emelkedése mintegy 0,2 százalékponttal növeli az inflációt 2020-ra. Összességében a a harmonizált fogyasztói árindex mind 2019-ben, mind 2020-ban várhatóan 3,2 százalék körül alakul — áll az Európai Bizottság előrejelzésében. 

Lassul Németország

Az EB nem változtatott az euróövezeti GDP-növekedésre vonatkozó 2019. évi előrejelzésén, az 1,2 százalék maradt, míg 2020-ra a tavaszi 1,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette várakozását. Az Unió egészében 2019-ben változatlanul 1,4 százalék, 2020-ban pedig 1,6 százalék lehet a GDP növekedése. Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök, aki egyben a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos is, így nyilatkozott: Várhatóan minden uniós gazdaság tovább fog növekedni fog idén és jövőre egyaránt. Ugyanakkor miközben Közép- és Kelet-Európában erőteljes lesz a növekedés, Németországban és Olaszországban lassulni fog. A gazdaságok ellenálló képességét próbára teszi a feldolgozóipar tartós gyengélkedése, amely a kereskedelmi feszültségekből és a politikai bizonytalanságból ered. Az Unión belüli tényezőket tekintve továbbra is a megállapodás nélküli brexit a kockázatok egyik fő forrása - tette hozzá.

45 milliárdos összértékű bajor beruházást lát közeledni Szijjártó

Publikálás dátuma
2019.07.10. 17:03

Fotó: SASCHA SCHUERMANN / AFP
Rövid távon fektetnének ne nagyon sok pénzt Magyarországon bajor vállalatok – állítja a külügyminiszter.
Rövid távon 45 milliárd forint értékű beruházásra készülnek bajorországi vállalatok Magyarországon - mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán telefonon az MTI-nek Münchenből, ahol bajor cégek vezetőjével is tárgyalt. „Európa legalacsonyabb adói, a jól képzett munkaerő és a felsőoktatási rendszer színvonala nyomán a bajor vállalatok továbbra is rendkívüli mértékben bíznak Magyarországban" - hangoztatta a politikus.  A rendkívüli mértékű bizalmat persze garantálhatja az is, hogy a kormány német nagyvállalatok igényeinek megfelelően módosította a Munka törvénykönyvét, és 250-ről 400-ra emelte az egy évben kiadható túlóra maximumát (amihez a foglalkoztatótól sokszor erősen függő dolgozó beleegyezése is kell). A témában írt cikkeinket itt olvashatják.
Hubert Aiwanger bajor gazdasági, vidékfejlesztési és energetikai miniszter (b) köszönti Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Münchenben
Fotó: Burger Zsolt / MTI
Szijjártó Péter szerint a magyar gazdaság sikere nagymértékben függ a bajor gazdasági folyamatoktól, ezért Magyarországnak az az érdeke, hogy Bajorország sikeres legyen, hogy az ottani vállalatok továbbra is hajtsanak végre beruházásokat Magyarországon.
A bajor vállalatok továbbra is úgy tekintenek Magyarországra, mint egy olyan helyre, ahol érdemes befektetni. Olyan helyként tekintenek ránk, ahol a politikai kiszámíthatóság, a biztos jogi környezet és a kedvező befektetési feltételek adottak

 – mondta a miniszter.  Nyilatkozatából ugyanakkor nem derül ki, hogy a bajor vállalatok pontosan mennyi idő alatt, milyen területen és megoszlásban fektetnék be az említett 45 milliárdot. Az sem egyértelmű, hogy a tételből mekkora lesz a BMW debreceni beruházása, aminek előkészítésével az Orbán Viktort is reptető nagyvállalkozó, Garancsi István cége már egyértelműen jól jár.
A befektetői kör mindenesetre felvázolható Szijjártó találkozói alapján: a miniszter tárgyalt a Linde vegyipari vállalat, a világ legnagyobb iparigáz-előállítójának illetékeseivel, az autóalkatrészeket beszállító Schaeffler-csoport regionális vezetőjével. Megbeszélést folytatott Hubert Aiwanger bajor gazdasági, vidékfejlesztési és energetikai miniszterrel, és találkozik továbbá a vasúti szektorban érdekelt Siemens Mobility alelnökével. A külügyminiszter emellett egyeztet Ózdi Acélművek tulajdonosával és a BMW igazgatótanácsának gyártásért felelős igazgatójával, Oliver Zipsével is, akit a vállalat távozó elnök-vezérigazgatója egyik potenciális utódjaként említ a német sajtó.
Szijjártó Péter  szerint a vállalatok olyan új beruházásokat kívánnak Magyarországra hozni, amelyek nyomán az új világgazdasági korszakban feltételként megjelenő technológiai újításokat Magyarországon fogják kidolgozni és elsőként alkalmazni – jelentsen ez konkrétabban bármit is.    Azt is fontosnak tartotta  hangsúlyozni, hogy bajor vállalatok csaknem 8 milliárd euró értékben hajtottak végre beruházásokat Magyarországon, aminek révén 50 ezer embert foglalkoztatnak. Hozzátette: 150 jelentős bajor vállalat van jelen Magyarországon, amelyek közül a legtöbben a legmagasabb technológiai színvonalat képviselik és a világ autóiparának és az autóipar beszállítóinak legfontosabb szereplői. A gazdasági szereplőkkel folytatott megbeszélések mellett Szijjártó Péter tárgyalt Edmund Stoiber korábbi bajor kormányfővel, a Bajorországban kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) korábbi vezetőjével, valamint találkozott Reinhardt Marx münchen-friesingi érsekkel, a Német Katolikus Püspöki Kar elnökével. 
Szerző