Idén jobb növekedést, jövőre komoly lassulást vár Magyarországon az EB

Publikálás dátuma
2019.07.10. 18:34
A Mercedes kecskeméti gyárában.
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Idén 4,4 százalékos bővülést vár a Bizottság, jövőre viszont 2,8-re csökken a növekedés.
Felfelé kerekítette a magyar gazdaság idei teljesítményére vonatkozó becslését az Európai Bizottság (EB) szerdán közzétett nyári előrejelzésében, amelyben csak a növekedési ütemre és az inflációra vonatkozó adatok szerepelnek. Míg tavasszal 3,7 százalékos GDP bővülést jósoltak 2019-re, addig most már 4,4 százalékost várnak. A friss adatsor szerint Magyarország gazdasága 2018-ban 4,9 százalékos növekedést ért el a fogyasztás és a beruházások erőteljes bővülésének köszönhetően. A GDP 2019 első negyedévében 5,3 százalékra emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A növekedés főként az exportnak köszönhető, mivel az autóipar több gyengébb negyedév után magasabb fokozatba váltott. Az építőiparra kedvezően hatott az enyhe tél, az ágazat teljesítménye 46 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. A különféle mutatók és felmérések szerint 2019 második negyedévében is erőteljes maradt a GDP növekedése. Az építőipari cégek megrendelései azonban éves alapon 6 százalékkal csökkentek áprilisra, ami a befektetési aktivitás és a GDP bővülés jelentős visszaesését jelzi előre a következő negyedévekben. A GDP-növekedés 2019-ben várhatóan 4,4 százalékos lesz, majd 2020-ban 2,8 százalékosra lassul. A beruházási ráta magas szintet ért el, így a beruházások növekedése jövőre várhatóan mérséklődni fog. Mivel a gazdaság csaknem elérte a teljes foglalkoztatottságot, a munkahelyteremtés lassulni fog és ez mérsékli a magánfogyasztást. Az exportnövekedés szintén alábbhagy a legfontosabb exportpiacok tartós gyengesége miatt. Ugyanakkor az erős belföldi kereslet tovább erősíti az importot, ami a kereskedelmi mérleg romlását eredményezi. Az átlagosan harmonizált fogyasztói árindex 2019 májusában 4 százalékra emelkedett a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak miatt. A nyomás csillapulásával az infláció 2019 második felében várhatóan csökkenni fog. Az alapinfláció — ami nem tartalmazza az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek árát — közel 4 százalékos marad, mivel az erős kereslet lehetővé teszi a gyors bérnövekedés fogyasztói árakban történő megjelenését. A bruttó átlagbér 2019 első négy hónapjában 10,4 százalékkal nőtt a szűk munkaerőpiac és a minimálbér-emelés miatt. A dohányra kivetett jövedéki adók folyamatos emelkedése mintegy 0,2 százalékponttal növeli az inflációt 2020-ra. Összességében a a harmonizált fogyasztói árindex mind 2019-ben, mind 2020-ban várhatóan 3,2 százalék körül alakul — áll az Európai Bizottság előrejelzésében. 

Lassul Németország

Az EB nem változtatott az euróövezeti GDP-növekedésre vonatkozó 2019. évi előrejelzésén, az 1,2 százalék maradt, míg 2020-ra a tavaszi 1,5 százalékról 1,4 százalékra csökkentette várakozását. Az Unió egészében 2019-ben változatlanul 1,4 százalék, 2020-ban pedig 1,6 százalék lehet a GDP növekedése. Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök, aki egyben a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos is, így nyilatkozott: Várhatóan minden uniós gazdaság tovább fog növekedni fog idén és jövőre egyaránt. Ugyanakkor miközben Közép- és Kelet-Európában erőteljes lesz a növekedés, Németországban és Olaszországban lassulni fog. A gazdaságok ellenálló képességét próbára teszi a feldolgozóipar tartós gyengélkedése, amely a kereskedelmi feszültségekből és a politikai bizonytalanságból ered. Az Unión belüli tényezőket tekintve továbbra is a megállapodás nélküli brexit a kockázatok egyik fő forrása - tette hozzá.

45 milliárdos összértékű bajor beruházást lát közeledni Szijjártó

Publikálás dátuma
2019.07.10. 17:03

Fotó: SASCHA SCHUERMANN / AFP
Rövid távon fektetnének ne nagyon sok pénzt Magyarországon bajor vállalatok – állítja a külügyminiszter.
Rövid távon 45 milliárd forint értékű beruházásra készülnek bajorországi vállalatok Magyarországon - mondta el Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán telefonon az MTI-nek Münchenből, ahol bajor cégek vezetőjével is tárgyalt. „Európa legalacsonyabb adói, a jól képzett munkaerő és a felsőoktatási rendszer színvonala nyomán a bajor vállalatok továbbra is rendkívüli mértékben bíznak Magyarországban" - hangoztatta a politikus.  A rendkívüli mértékű bizalmat persze garantálhatja az is, hogy a kormány német nagyvállalatok igényeinek megfelelően módosította a Munka törvénykönyvét, és 250-ről 400-ra emelte az egy évben kiadható túlóra maximumát (amihez a foglalkoztatótól sokszor erősen függő dolgozó beleegyezése is kell). A témában írt cikkeinket itt olvashatják.
Hubert Aiwanger bajor gazdasági, vidékfejlesztési és energetikai miniszter (b) köszönti Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Münchenben
Fotó: Burger Zsolt / MTI
Szijjártó Péter szerint a magyar gazdaság sikere nagymértékben függ a bajor gazdasági folyamatoktól, ezért Magyarországnak az az érdeke, hogy Bajorország sikeres legyen, hogy az ottani vállalatok továbbra is hajtsanak végre beruházásokat Magyarországon.
A bajor vállalatok továbbra is úgy tekintenek Magyarországra, mint egy olyan helyre, ahol érdemes befektetni. Olyan helyként tekintenek ránk, ahol a politikai kiszámíthatóság, a biztos jogi környezet és a kedvező befektetési feltételek adottak

 – mondta a miniszter.  Nyilatkozatából ugyanakkor nem derül ki, hogy a bajor vállalatok pontosan mennyi idő alatt, milyen területen és megoszlásban fektetnék be az említett 45 milliárdot. Az sem egyértelmű, hogy a tételből mekkora lesz a BMW debreceni beruházása, aminek előkészítésével az Orbán Viktort is reptető nagyvállalkozó, Garancsi István cége már egyértelműen jól jár.
A befektetői kör mindenesetre felvázolható Szijjártó találkozói alapján: a miniszter tárgyalt a Linde vegyipari vállalat, a világ legnagyobb iparigáz-előállítójának illetékeseivel, az autóalkatrészeket beszállító Schaeffler-csoport regionális vezetőjével. Megbeszélést folytatott Hubert Aiwanger bajor gazdasági, vidékfejlesztési és energetikai miniszterrel, és találkozik továbbá a vasúti szektorban érdekelt Siemens Mobility alelnökével. A külügyminiszter emellett egyeztet Ózdi Acélművek tulajdonosával és a BMW igazgatótanácsának gyártásért felelős igazgatójával, Oliver Zipsével is, akit a vállalat távozó elnök-vezérigazgatója egyik potenciális utódjaként említ a német sajtó.
Szijjártó Péter  szerint a vállalatok olyan új beruházásokat kívánnak Magyarországra hozni, amelyek nyomán az új világgazdasági korszakban feltételként megjelenő technológiai újításokat Magyarországon fogják kidolgozni és elsőként alkalmazni – jelentsen ez konkrétabban bármit is.    Azt is fontosnak tartotta  hangsúlyozni, hogy bajor vállalatok csaknem 8 milliárd euró értékben hajtottak végre beruházásokat Magyarországon, aminek révén 50 ezer embert foglalkoztatnak. Hozzátette: 150 jelentős bajor vállalat van jelen Magyarországon, amelyek közül a legtöbben a legmagasabb technológiai színvonalat képviselik és a világ autóiparának és az autóipar beszállítóinak legfontosabb szereplői. A gazdasági szereplőkkel folytatott megbeszélések mellett Szijjártó Péter tárgyalt Edmund Stoiber korábbi bajor kormányfővel, a Bajorországban kormányzó Keresztényszociális Unió (CSU) korábbi vezetőjével, valamint találkozott Reinhardt Marx münchen-friesingi érsekkel, a Német Katolikus Püspöki Kar elnökével. 
Szerző

KMSZ: legalább 15 százalékos béremelés kell a Volánnál

Publikálás dátuma
2019.07.10. 14:20
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Az éves béremelési feltételeknek harmonizálni kell egymással – emelték ki.
A Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (KMSZ) 15 százalékban fogalmazza meg 2020-ra szóló bérigényét a Volánnál, ezért elfogadhatatlannak tartja a költségvetési törvényben meghatározott 8,5 százalékos átlagkereset-fejlesztési szándékot – közölte a KMSZ. Úgy vélik, a magyar gazdaság állapota és a munkáltatókat sújtó adóterhek mérséklődése lehetővé teszik a merészebb béremelést. További bérnövelésre sarkallhat a 2020-ra már megegyezett 8-8 százalékos minimálbér-emelés és a garantált bérminimum-emelés – tették hozzá. „Egyáltalán nem elhanyagolható szempont a cégcsoport munkaerő helyzete sem. 2020-ban olyan munkaerő-elvándorlás következhet be mind a buszvezetők, mind a karbantartók körében, ami veszélyezteti a szolgáltatás folyamatosságát. Már így is egyre gyakoribb a járatkimaradás és ez erőteljesen fokozódhat egy szerényebb bérfejlesztés okozta drámai létszámcsökkenés hatására” – fogalmazott a KMSZ. Kiemelték, hogy nagy a felelőssége a munkáltatónak és az államnak egyaránt. „A Volánbusz Zrt.-be való beolvadás még intenzívebben előtérbe helyezi a bérkérdést a munkavállalók körében. Már csak ennek érdekében is időszerűvé válik a foglalkoztatási és bérkérdés napirendre tűzése” – olvasható a közleményben. Kitértek arra is, hogy nem vetik el a több évre szóló bérmegállapodást, ám leszögezik, hogy az éves béremelési feltételeknek harmonizálni kell egymással, aránytalanul alacsonyabb bért megállapítani valamely évben káros hatású. „A KMSZ bérfejlesztési igényével megkeresi a vagyon kezelésért felelős minisztert és a munkaadói oldal vezetőit és a társ szakszervezetekkel közösen kezdeményezni fogja a bértárgyalások időbeni megkezdését” – hangsúlyozták.
Szerző