Idén jobb növekedést, jövőre komoly lassulást vár Magyarországon az EB

Idén 4,4 százalékos bővülést vár a Bizottság, jövőre viszont 2,8-re csökken a növekedés.

Felfelé kerekítette a magyar gazdaság idei teljesítményére vonatkozó becslését az Európai Bizottság (EB) szerdán közzétett nyári előrejelzésében, amelyben csak a növekedési ütemre és az inflációra vonatkozó adatok szerepelnek. Míg tavasszal 3,7 százalékos GDP bővülést jósoltak 2019-re, addig most már 4,4 százalékost várnak.

A friss adatsor szerint Magyarország gazdasága 2018-ban 4,9 százalékos növekedést ért el a fogyasztás és a beruházások erőteljes bővülésének köszönhetően.

A GDP 2019 első negyedévében 5,3 százalékra emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A növekedés főként az exportnak köszönhető, mivel az autóipar több gyengébb negyedév után magasabb fokozatba váltott. Az építőiparra kedvezően hatott az enyhe tél, az ágazat teljesítménye 46 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. A különféle mutatók és felmérések szerint 2019 második negyedévében is erőteljes maradt a GDP növekedése. Az építőipari cégek megrendelései azonban éves alapon 6 százalékkal csökkentek áprilisra, ami a befektetési aktivitás és a GDP bővülés jelentős visszaesését jelzi előre a következő negyedévekben.

A GDP-növekedés 2019-ben várhatóan 4,4 százalékos lesz, majd 2020-ban 2,8 százalékosra lassul. A beruházási ráta magas szintet ért el, így a beruházások növekedése jövőre várhatóan mérséklődni fog. Mivel a gazdaság csaknem elérte a teljes foglalkoztatottságot, a munkahelyteremtés lassulni fog és ez mérsékli a magánfogyasztást. Az exportnövekedés szintén alábbhagy a legfontosabb exportpiacok tartós gyengesége miatt. Ugyanakkor az erős belföldi kereslet tovább erősíti az importot, ami a kereskedelmi mérleg romlását eredményezi.

Az átlagosan harmonizált fogyasztói árindex 2019 májusában 4 százalékra emelkedett a növekvő üzemanyag- és élelmiszerárak miatt. A nyomás csillapulásával az infláció 2019 második felében várhatóan csökkenni fog. Az alapinfláció — ami nem tartalmazza az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek árát — közel 4 százalékos marad, mivel az erős kereslet lehetővé teszi a gyors bérnövekedés fogyasztói árakban történő megjelenését.

A bruttó átlagbér 2019 első négy hónapjában 10,4 százalékkal nőtt a szűk munkaerőpiac és a minimálbér-emelés miatt. A dohányra kivetett jövedéki adók folyamatos emelkedése mintegy 0,2 százalékponttal növeli az inflációt 2020-ra. Összességében a a harmonizált fogyasztói árindex mind 2019-ben, mind 2020-ban várhatóan 3,2 százalék körül alakul — áll az Európai Bizottság előrejelzésében.